SZTE Info

„Termelek, amíg bírok” – Szilasi László kötetbemutató estje

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalmi Tanszék docense, Szilasi László író, irodalomtörténész új, A harmadik híd című könyvét a szegedi Grand Caféban mutatták be 2014. március 6-án.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Elöl még vannak fekvő helyek” – ajánlja valaki kedvesen az újonnan érkezőknek. A szegedi Grand Café moziterme megtelt, sokan a pódium melletti falnak támasztják a hátukat, vannak, akik a sorok között telepednek le a földre, a szervezők gyorsan behoznak még pár széket, de ez sem elég, az ajtóban is állnak. Szilasi leteszi a korsót az asztalra, végignéz a tömegen, bocsánatot kér, hogy nem férünk el.

 


A műalkotás eredete

 

Az est apropója Szilasi László új kötetének, A harmadik hídnak a bemutatása, az íróval Darvasi Ferenc, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget. Elsőként a kritikusok által intellektuális krimiként aposztrofált Szentek hárfája című regény kerül szóba, amely 2010-ben elnyerte a Rotary irodalmi díjat. Darvasi arra kérdez rá, mennyiben volt más a két regény megírását előző munkafolyamat, mi a közös a két műben, és mi az, amit a mostaniak fényében máshogyan írna meg. Szilasi ez utóbbival kapcsolatban egy személyes élménybe avat be, cizelláltan idézi Grecsó Krisztián hozzá intézett szavait, miszerint nem kell annyit okoskodni, csak le kell írni. Utalva ezzel arra hogy az első regény megírását hosszas kutatómunka előzte meg. Úgy látszik, Szilasi megfogadta a tanácsot, és bár mostani regényének alapja is a kutatómunka, az élmény mégis interperszonálisabb, az író ugyanis személyesen látogatott el hajléktalan műhelyekbe, közvetlen kapcsolatba került olyan sorsokkal, melyekből felépülhetett A harmadik híd.

A műfaji besorolás kapcsán Szilasi elmondja, hogy az csupán az olvasónak egy lehetséges mankó, amelynek segítségével koherens egészként látja a regényt, míg az író számára a műfaj kvázi indifferens fogalom. A történet kinövi magát a szereplőkből és az eseményekből, nincs szükség direkt korlátok felállítására. Szilasi sokkal inkább egy gondolattal játszik el, és erre épül a regény narratívája, vagyis esetünkben: mi történik az emberrel, ha belekerül egy reménytelen élethelyzetbe.


 

A (hajléktalan) lét elviselhetetlen derűsége

 

Kitérünk az elbeszélés módjára, Darvasi a két narrátor felől kérdezi az írót, mire Szilasi felvázolja a kétlakiságban rejlő örök igazságot. A két mesélő ugyanis reprezentánsa annak a se nem kívülálló, se nem érintett körnek, amely a legreálisabb képet tudja nyújtani a hajléktalanok életéről. Akik ennek a létnek a határán mozognak, még nem hontalanok, vagy már nem azok, egyszerre képesek egy külső és egy belső szemlélő pozícióját képviselni. Ennek kapcsán szóba kerül a regény kritikai fogadtatása, mely a hitelességet kérte számon. A harmadik híd ugyanis látszólag csapongva ér véget. Itt szót kér a védelem, Szilasi az életet hozza fel példának, ami „húz néhányat”, és vannak, akik elbuknak. Mindez csak egy pillanat kérdése.

Az író kérésre felolvas, a teremben kezd nagyon meleg lenni, szinte már egymás elől szívjuk el a levegőt, de maradunk, és mosolyogva hallgatjuk a történetet, együtt nevetünk a szereplők nyomorán. A részlet után Szilasi kitér erre a furcsa ambivalenciára, és választ is ad egy a regényt ért kritikára, miszerint az túlságosan derűsen mutatja be a tragikus sorsokat. Az író megint visszanyúl a perspektíva kérdéséhez, aki benne van egy élethelyzetben, az próbál túlélni, mindezt tragikus felhang nélkül. Talán ennek a rezignáltságnak köszönhető a regény hangneme is, az a mód, ahogyan a hajléktalanok miliője megjelenik előttünk, nincs benne leereszkedő részvét, inkább egyfajta emancipáló iróniát hallani a sorok között.

Végezetül Szilasi beavat következő munkájának nehézségeibe is, az író ezúttal a történelmi regény újabb lehetőségeit kutatja, vagyis azt, hogyan képes a történelmet nem történelemként megírni, hogyan válik semlegessé a jelen emberének nézőpontja, és emelkednek ki azok az emberek, akik az idők élén vágtatnak.

Zárásként az itthoni viszonyok kerülnek szóba, de Darvasi érzi, rossz a végszó, ezért a nosztalgiára tereli a beszélgetést, a közönség a nyolcvanas évek diszkrét báján mereng, ez már egy jobb irány. Felidézzük a Hungária-slágereket, gondolatban kicsit átírjuk a történelmet, hiszen nem egészen úgy történt minden, a világ mégsem olyan rossz. Vagy csak nézőpont kérdése.

 

Ottroba Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.
  • május 28.
    17:00 - 18:00