SZTE Info

Valamit még elmondok – Fejtő Ferencre emlékeztek

Földes Anita Franciaországban élő újságíró nem kisebb dologra vállalkozott, mint egy kötetben megírni a huszadik század történetét. Az Átéltem egy évszázadot című munkája azonban nem papírszagú történelem, hanem egy átélt és egy megélt élet lenyomata, az olvasó Fejtő Ferenc, Széchenyi-díjas történész-író kalandos visszaemlékezésein keresztül ismerheti meg a múlt századot. Az írónővel Fekete Vali újságíró, esztéta és Kovács Kriszta irodalomtörténész beszélgetett a szegedi Grand Caféban 2014. március 27-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A bemutató előtt az érdeklődők megtekinthették Surányi András Emlékképek című, Fejtő Ferencről szóló portréfilmet. A beszélgetés ezen alkotásra reflektálva indul, szóba kerül ugyanis Fejtő intellektusa és történetmesélés iránti szeretete. Otthonosan járt a különböző tudományokban, képes volt mintegy messzi panorámaként szemlélni a magyar történelmet. Elbeszélései ezért sokszor asszociációszerűek, a látszólag nagy történelmi, földrajzi ugrások mögött azonban egy biztos narratíva áll, Fejtő ugyanis hiteles tanúja a kornak.

E hitelesség oka az író világra való nyitottságából és empátiájából fakad. Nem volt olyan – mára már ismertté vált – személy, egyesület, kör, politikai vagy közéleti társulás, mellyel ne állt volna kapcsolatban. A Nyugat szerzőjeként ismerte többek között Babits Mihályt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet, Ignotus Pállal alapította a Szép Szó című lapot, parázs vitákat folytatott Jean-Paul Sartre-ral a kommunizmusról, Radnóti Miklóst győzködte arról hogy vállalja zsidóságát, ott ült 1989-ben a rendszerváltók asztalánál, valamint több politikai vezető is kikérte tanácsát. Sikerének oka nemcsak az, hogy mindenhol jelen volt, hanem, ahogyan arra Földes Anita rávilágít, soha nem lankadó kíváncsisággal fordult a világ felé. Az emberekkel szemben pedig a végletekig türelmes volt, a huszadik század nagy tanítójaként tartják számon. Nem fáradt bele a tanulásba, öt nyelven írt és olvasott, cikkei jelentek meg a Le Monde és a La Reppubblica hasábjain.

A Scolar kiadó gondozásában, 2013-ban kiadott könyv műfaji sajátosságai kapcsán Kovács Kriszta kitér arra, hogy bár a recenziók szeretnek regényként hivatkozni a műre, ő azonban mégis inkább egyfajta „négykezes naplóként” tekint a kötetre, egy konfessziós mű, amely egyaránt emeli be a naplójegyzet, és a visszaemlékezés regisztereit. Földes több helyen cikkekkel, személyes levelekkel, illetve Fejtő barátainak elbeszéléseivel állítja szembe, vagy épp támasztja alá a polihisztor elmélkedéseit.

Az újságírónő továbbá beavat abba az intim baráti kapcsolatba, mely kettejük között a 2006-ban indult beszélgetések folyamán kialakult. Földes nem egy polihisztort, hanem a magánembert látta Fejtőben. Eleinte heti kétszer-háromszor találkoztak, kötetlenül beszélgettek, olykor sétáltak a kertben, egymás támaszaivá váltak. Ahogyan arra az újságírónő visszaemlékezik az idős Fejtővel való találkozásai eszébe juttatták nagyanyjával való kapcsolatát. A beszélgetéseket aztán idővel rögzítette, és amikor ezek már túlmutattak egy interjú terjedelmén, Földesben megfogalmazódott a könyvkiadás gondolata.

E közös munka eredménye pedig egy olyan memoár, mely egy személyes narratíván keresztül, több regisztert bevonva tanítja az olvasót, és vezeti végig a huszadik század történelmén.

 

Ottroba Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.