SZTE Info

Valamit még elmondok – Fejtő Ferencre emlékeztek

Földes Anita Franciaországban élő újságíró nem kisebb dologra vállalkozott, mint egy kötetben megírni a huszadik század történetét. Az Átéltem egy évszázadot című munkája azonban nem papírszagú történelem, hanem egy átélt és egy megélt élet lenyomata, az olvasó Fejtő Ferenc, Széchenyi-díjas történész-író kalandos visszaemlékezésein keresztül ismerheti meg a múlt századot. Az írónővel Fekete Vali újságíró, esztéta és Kovács Kriszta irodalomtörténész beszélgetett a szegedi Grand Caféban 2014. március 27-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A bemutató előtt az érdeklődők megtekinthették Surányi András Emlékképek című, Fejtő Ferencről szóló portréfilmet. A beszélgetés ezen alkotásra reflektálva indul, szóba kerül ugyanis Fejtő intellektusa és történetmesélés iránti szeretete. Otthonosan járt a különböző tudományokban, képes volt mintegy messzi panorámaként szemlélni a magyar történelmet. Elbeszélései ezért sokszor asszociációszerűek, a látszólag nagy történelmi, földrajzi ugrások mögött azonban egy biztos narratíva áll, Fejtő ugyanis hiteles tanúja a kornak.

E hitelesség oka az író világra való nyitottságából és empátiájából fakad. Nem volt olyan – mára már ismertté vált – személy, egyesület, kör, politikai vagy közéleti társulás, mellyel ne állt volna kapcsolatban. A Nyugat szerzőjeként ismerte többek között Babits Mihályt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet, Ignotus Pállal alapította a Szép Szó című lapot, parázs vitákat folytatott Jean-Paul Sartre-ral a kommunizmusról, Radnóti Miklóst győzködte arról hogy vállalja zsidóságát, ott ült 1989-ben a rendszerváltók asztalánál, valamint több politikai vezető is kikérte tanácsát. Sikerének oka nemcsak az, hogy mindenhol jelen volt, hanem, ahogyan arra Földes Anita rávilágít, soha nem lankadó kíváncsisággal fordult a világ felé. Az emberekkel szemben pedig a végletekig türelmes volt, a huszadik század nagy tanítójaként tartják számon. Nem fáradt bele a tanulásba, öt nyelven írt és olvasott, cikkei jelentek meg a Le Monde és a La Reppubblica hasábjain.

A Scolar kiadó gondozásában, 2013-ban kiadott könyv műfaji sajátosságai kapcsán Kovács Kriszta kitér arra, hogy bár a recenziók szeretnek regényként hivatkozni a műre, ő azonban mégis inkább egyfajta „négykezes naplóként” tekint a kötetre, egy konfessziós mű, amely egyaránt emeli be a naplójegyzet, és a visszaemlékezés regisztereit. Földes több helyen cikkekkel, személyes levelekkel, illetve Fejtő barátainak elbeszéléseivel állítja szembe, vagy épp támasztja alá a polihisztor elmélkedéseit.

Az újságírónő továbbá beavat abba az intim baráti kapcsolatba, mely kettejük között a 2006-ban indult beszélgetések folyamán kialakult. Földes nem egy polihisztort, hanem a magánembert látta Fejtőben. Eleinte heti kétszer-háromszor találkoztak, kötetlenül beszélgettek, olykor sétáltak a kertben, egymás támaszaivá váltak. Ahogyan arra az újságírónő visszaemlékezik az idős Fejtővel való találkozásai eszébe juttatták nagyanyjával való kapcsolatát. A beszélgetéseket aztán idővel rögzítette, és amikor ezek már túlmutattak egy interjú terjedelmén, Földesben megfogalmazódott a könyvkiadás gondolata.

E közös munka eredménye pedig egy olyan memoár, mely egy személyes narratíván keresztül, több regisztert bevonva tanítja az olvasót, és vezeti végig a huszadik század történelmén.

 

Ottroba Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.