SZTE Info

Világszerte zajlik a háború a tehetségekért

Az egyes országok tehetségvonzó képessége az alapja a versenyképességnek, a gazdasági növekedésnek – mondta el szegedi előadásában Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A tehetségimport/tehetségexport mérlege mint növekedési hajtóerő” címmel tartott előadást 2014. március 27-én a SZAB-székházban a SZAB Gazdaságtudományi Szakbizottság szervezésében Szabó Katalin, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az egyetemi tanár a globális munkaerőpiac egyensúlyhiányát vette górcső alá. Arról beszélt, hogy a munkanélküliség, a munkaerő-felesleg égető problémájához hasonlóan nagy gondot jelent a munkaerőhiány is: a világ szinte valamennyi országában megfigyelhető a tehetséges, jól képzett munkaerő drámai hiánya. Ennek következményeként „tehetségháború” bontakozott ki az egyes országok, illetve vállalatok között. Ebben a „harcban” élveznek előnyt, akik pozitív tehetségmérleggel rendelkeznek, erősíteni tudják tehetségvonzó képességüket. A tehetségmérleg növelésének – vázolta – makrogazdasági hatásai vannak, végső soron összefügg a versenyképességgel, a gazdasági növekedéssel is.


 

A tehetség csak „csomagban” értékesíthető

 

A munka világának kettős egyensúlyhiányáról szólva a professzor asszony kijelentette, a média jóval többet foglalkozik az alacsony képzettségűek munkanélküliségével, mint a tehetséghiánnyal. Ez utóbbit elsőként a pedagógusok ismerték fel, majd az üzletemberek, ezt követően kezdte elemezni, kutatni a menedzsmenttudomány, újabban pedig a közgazdaság-tudomány is. A tehetséget egyébiránt a professzor asszony a kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség, szorgalom és az átlagon felüli képesség metszeteként határozta meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a tehetség csak „csomagban”, azaz képzettség által értékesíthető. Beszámolt róla: a Manpower 2013-as, 35 országra kiterjedő felmérése azt mutatta, hogy átlagosan 35 százalékos a tehetséghiány. Japánban volt a legmagasabb az arány, ott a vállalatok 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz jól képzett, kiváló munkaerővel betölteni az álláshelyeket. Magyarország éppen az átlagot hozta, 35 százalékot. Megtudtuk, a korábbi vizsgálat átlagosan 31 százalékos tehetséghiányt mutatott, így a probléma egyre mélyül, egyre komolyabb a képzett tehetségek iránti igény.

 

– A tehetséghiány húsz-harminc éve alakult ki, és egyre fokozódik, olyan körülményeknek köszönhetően, mint a technológiai fejlődés gyorsulása, a kutatási szféra szélesedése, a rutinszerű munkafolyamatok visszaszorulása, a munkavállalói autonómia növekedése, illetve a tehetségigényes ágazatok felé történő elmozdulása. A feltörekvő országok tehetségigénye drámaian megnőtt, ezek úgynevezett tehetségvámpírokká váltak. Elég, ha csak Szingapúrra utalok, mely tucatjával vásárol Harvard-professzorokat – mondta el Szabó Katalin.

 


Nő az olló a tehetségek iránti kereslet és kínálat között

 

Mindeközben a tehetségkínálat erodálódik, csökken annak következtében, hogy – különösen Nyugaton – öregednek a társadalmak, elnyúlik az oktatási idő, az oktatási rendszer általában merev, nem tehetségpárti, a szegénység következtében pedig sok tehetség kallódik el. Hazánkban is inkább a felzárkóztatás problametikája hangsúlyos, a tehetséggondozásra – több figyelemre méltó kezdeményezés mellett – nem jut elég figyelem – fűzte hozzá. Ezenfelül a társadalmi klíma, a nepotizmus és a kapcsolatháló is megakadályozza a tehetségek kibontakozását. A kapcsolatháló még a legfejlettebb országokban is érvényesül, az egyes szakmákban dinasztiák alakulnak ki, zárnak össze. Mindez oda vezet – hangsúlyozta az előadó –, hogy egyre gyorsuló mértékben nő a képzett tehetségek iránti kereslet és kínálat közötti olló, egyre akutabb és kiterjedtebb a tehetségválság. Olyannyira, hogy már a világgazdaság növekedését, prosperitását veszélyezteti.

 

Nem meglepő tehát, hogy „háború” tört ki a tehetségekért, a „harcot” gazdasági eszközökkel vívják. Megfigyelhető, hogy a tehetségek jobb lehetőségeket keresve a világgazdasági centrumokba áramlanak, így aztán tovább nő a szakadék az élen járó és a lemaradó országok között. Az országok és vállalatok versenyképessége mindinkább azok tehetségvonzó képességétől függ, úgy, hogy a pozitív tehetségmérleg még a pozitív fizetési mérlegnél is fontosabbá vált; tekintettel arra, hogy utóbbi éppen az előbbiből következik!


 

A fejlődés alapja a tehetségvonzó képesség javítása

 

Érdekes vizsgálatok foglalkoznak immár a tehetségek emigrációjával is. Egy nemrégiben végzett kutatás Magyarország esetében különösen elkeserítő képet festett: a magasan képzettek emigrációs rátája majdnem ötszöröse az alacsonyan képzettekének. Sokan kétkedve fogadják ugyan, de egy amerikai adat szerint a Magyarországon végzett természettudósok csaknem 25 százaléka emigrál. Mindeközben az USA-ban például a szoftvermérnökök közel 70 százaléka külföldi, a külföldiek kimutathatóan termelékenyebbek, hatékonyabbak számos, tudásigényes ágazatban. – Egyértelmű a gazdasági összefüggés: ahol nagy a tehetségvonzó képesség, ott számíthatunk komoly versenyképességre, azaz a versenyképesség a tehetségektől függ, és nem fordítva. Ha egy vállalat vagy ország javítani akar versenyképességén, gazdasági teljesítményén, első lépésként tehetségvonzó képességét kell fejlesztenie. Milyen elemekből áll ez össze, mit kell javítani? A demográfiai mutatókat, a közoktatási rendszer, az egyetemi szféra és az üzleti iskolák minőségét, a tehetséggondozást, a munkapiaci mobilitást és a relatív nyitottságot, a külföldi közvetlen beruházások trendjeit, a tehetségek vonzására vonatkozó hajlamot – sorolta a professzor asszony. Magyarország számára is csak ez lehet a járható út!

 

További érdekességekre is felhívta figyelmet az előadó. Egyrészt kimutatták, hogy a tehetségpotenciál részleges kiaknázása növekedéskorlátozó tényezőnek számít: gondoljunk csak a nőkre vagy a mozgáskorlátozottakra. Emellett egyértelmű az összefüggés az oktatás és a gazdasági növekedés között. 1960 és 2000 közötti adatok bizonyítják, hogy azon országokban a legjelentősebb a növekedés, melyek a PISA-felmérések élvonalába tartoznak. Magyarország számára ebből a szempontból semmiképpen sem kedvező, hogy a 2012-es PISA-felmérésen csak a 39. helyet szerezte meg, miközben az első hét helyen csakis ázsiai országok találhatóak (melyek gazdasági növekedése szintén kiemelkedő). Tisztában kell lenni vele, a nem hatékony oktatási rendszer alapjaiban ássa alá a tehetségek kibontakoztatását, ezáltal a gazdasági fejlődést. Az egyes országok célja e tekintetben egyre inkább a saját tehetségeik otthon tartása, illetve a külföldi tehetségek vonzása. A tehetségimport és tehetségexport globális gazdasági hatásai rövid távon mindenképpen pozitívak, hosszú távon viszont összességében részben pozitívak, részben viszont negatívak, hiszen növekszik a fejlett és a kevésbé fejlett országok közötti távolság – összegzett Szabó Katalin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.