SZTE Info

Világszerte zajlik a háború a tehetségekért

Az egyes országok tehetségvonzó képessége az alapja a versenyképességnek, a gazdasági növekedésnek – mondta el szegedi előadásában Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A tehetségimport/tehetségexport mérlege mint növekedési hajtóerő” címmel tartott előadást 2014. március 27-én a SZAB-székházban a SZAB Gazdaságtudományi Szakbizottság szervezésében Szabó Katalin, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az egyetemi tanár a globális munkaerőpiac egyensúlyhiányát vette górcső alá. Arról beszélt, hogy a munkanélküliség, a munkaerő-felesleg égető problémájához hasonlóan nagy gondot jelent a munkaerőhiány is: a világ szinte valamennyi országában megfigyelhető a tehetséges, jól képzett munkaerő drámai hiánya. Ennek következményeként „tehetségháború” bontakozott ki az egyes országok, illetve vállalatok között. Ebben a „harcban” élveznek előnyt, akik pozitív tehetségmérleggel rendelkeznek, erősíteni tudják tehetségvonzó képességüket. A tehetségmérleg növelésének – vázolta – makrogazdasági hatásai vannak, végső soron összefügg a versenyképességgel, a gazdasági növekedéssel is.


 

A tehetség csak „csomagban” értékesíthető

 

A munka világának kettős egyensúlyhiányáról szólva a professzor asszony kijelentette, a média jóval többet foglalkozik az alacsony képzettségűek munkanélküliségével, mint a tehetséghiánnyal. Ez utóbbit elsőként a pedagógusok ismerték fel, majd az üzletemberek, ezt követően kezdte elemezni, kutatni a menedzsmenttudomány, újabban pedig a közgazdaság-tudomány is. A tehetséget egyébiránt a professzor asszony a kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség, szorgalom és az átlagon felüli képesség metszeteként határozta meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a tehetség csak „csomagban”, azaz képzettség által értékesíthető. Beszámolt róla: a Manpower 2013-as, 35 országra kiterjedő felmérése azt mutatta, hogy átlagosan 35 százalékos a tehetséghiány. Japánban volt a legmagasabb az arány, ott a vállalatok 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz jól képzett, kiváló munkaerővel betölteni az álláshelyeket. Magyarország éppen az átlagot hozta, 35 százalékot. Megtudtuk, a korábbi vizsgálat átlagosan 31 százalékos tehetséghiányt mutatott, így a probléma egyre mélyül, egyre komolyabb a képzett tehetségek iránti igény.

 

– A tehetséghiány húsz-harminc éve alakult ki, és egyre fokozódik, olyan körülményeknek köszönhetően, mint a technológiai fejlődés gyorsulása, a kutatási szféra szélesedése, a rutinszerű munkafolyamatok visszaszorulása, a munkavállalói autonómia növekedése, illetve a tehetségigényes ágazatok felé történő elmozdulása. A feltörekvő országok tehetségigénye drámaian megnőtt, ezek úgynevezett tehetségvámpírokká váltak. Elég, ha csak Szingapúrra utalok, mely tucatjával vásárol Harvard-professzorokat – mondta el Szabó Katalin.

 


Nő az olló a tehetségek iránti kereslet és kínálat között

 

Mindeközben a tehetségkínálat erodálódik, csökken annak következtében, hogy – különösen Nyugaton – öregednek a társadalmak, elnyúlik az oktatási idő, az oktatási rendszer általában merev, nem tehetségpárti, a szegénység következtében pedig sok tehetség kallódik el. Hazánkban is inkább a felzárkóztatás problametikája hangsúlyos, a tehetséggondozásra – több figyelemre méltó kezdeményezés mellett – nem jut elég figyelem – fűzte hozzá. Ezenfelül a társadalmi klíma, a nepotizmus és a kapcsolatháló is megakadályozza a tehetségek kibontakozását. A kapcsolatháló még a legfejlettebb országokban is érvényesül, az egyes szakmákban dinasztiák alakulnak ki, zárnak össze. Mindez oda vezet – hangsúlyozta az előadó –, hogy egyre gyorsuló mértékben nő a képzett tehetségek iránti kereslet és kínálat közötti olló, egyre akutabb és kiterjedtebb a tehetségválság. Olyannyira, hogy már a világgazdaság növekedését, prosperitását veszélyezteti.

 

Nem meglepő tehát, hogy „háború” tört ki a tehetségekért, a „harcot” gazdasági eszközökkel vívják. Megfigyelhető, hogy a tehetségek jobb lehetőségeket keresve a világgazdasági centrumokba áramlanak, így aztán tovább nő a szakadék az élen járó és a lemaradó országok között. Az országok és vállalatok versenyképessége mindinkább azok tehetségvonzó képességétől függ, úgy, hogy a pozitív tehetségmérleg még a pozitív fizetési mérlegnél is fontosabbá vált; tekintettel arra, hogy utóbbi éppen az előbbiből következik!


 

A fejlődés alapja a tehetségvonzó képesség javítása

 

Érdekes vizsgálatok foglalkoznak immár a tehetségek emigrációjával is. Egy nemrégiben végzett kutatás Magyarország esetében különösen elkeserítő képet festett: a magasan képzettek emigrációs rátája majdnem ötszöröse az alacsonyan képzettekének. Sokan kétkedve fogadják ugyan, de egy amerikai adat szerint a Magyarországon végzett természettudósok csaknem 25 százaléka emigrál. Mindeközben az USA-ban például a szoftvermérnökök közel 70 százaléka külföldi, a külföldiek kimutathatóan termelékenyebbek, hatékonyabbak számos, tudásigényes ágazatban. – Egyértelmű a gazdasági összefüggés: ahol nagy a tehetségvonzó képesség, ott számíthatunk komoly versenyképességre, azaz a versenyképesség a tehetségektől függ, és nem fordítva. Ha egy vállalat vagy ország javítani akar versenyképességén, gazdasági teljesítményén, első lépésként tehetségvonzó képességét kell fejlesztenie. Milyen elemekből áll ez össze, mit kell javítani? A demográfiai mutatókat, a közoktatási rendszer, az egyetemi szféra és az üzleti iskolák minőségét, a tehetséggondozást, a munkapiaci mobilitást és a relatív nyitottságot, a külföldi közvetlen beruházások trendjeit, a tehetségek vonzására vonatkozó hajlamot – sorolta a professzor asszony. Magyarország számára is csak ez lehet a járható út!

 

További érdekességekre is felhívta figyelmet az előadó. Egyrészt kimutatták, hogy a tehetségpotenciál részleges kiaknázása növekedéskorlátozó tényezőnek számít: gondoljunk csak a nőkre vagy a mozgáskorlátozottakra. Emellett egyértelmű az összefüggés az oktatás és a gazdasági növekedés között. 1960 és 2000 közötti adatok bizonyítják, hogy azon országokban a legjelentősebb a növekedés, melyek a PISA-felmérések élvonalába tartoznak. Magyarország számára ebből a szempontból semmiképpen sem kedvező, hogy a 2012-es PISA-felmérésen csak a 39. helyet szerezte meg, miközben az első hét helyen csakis ázsiai országok találhatóak (melyek gazdasági növekedése szintén kiemelkedő). Tisztában kell lenni vele, a nem hatékony oktatási rendszer alapjaiban ássa alá a tehetségek kibontakoztatását, ezáltal a gazdasági fejlődést. Az egyes országok célja e tekintetben egyre inkább a saját tehetségeik otthon tartása, illetve a külföldi tehetségek vonzása. A tehetségimport és tehetségexport globális gazdasági hatásai rövid távon mindenképpen pozitívak, hosszú távon viszont összességében részben pozitívak, részben viszont negatívak, hiszen növekszik a fejlett és a kevésbé fejlett országok közötti távolság – összegzett Szabó Katalin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 2. 08:00 - 31. 19:00
    Az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezvénye a Prof. Dr. Németh András (SZTE ÁOK) emlékére rendezett tárlat. További információ az SZTE Hírportálján: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/kiallitas-dr-nemeth
  • január 16.
    17:00 - 18:30
    Prof. Dr. J. Nagy László (SZTE BTK) beszél Gandhi munkásságáról, aki kijelölte a világ második lélekszámú országának, Indiának a XXI. századba vezető útját amely a Brit Gyarmatbirodalomból indulva erőszakmentesen vezetett el a függetlenségéig, kontrasztként a szelídséget megtestesítő Mahatma (Nagy Lélek) erőszakos halálával. Gandhi az emberiséget fenyegető halálos veszélyeket az alábbiakban fogalmazta meg: 1. Gazdagság, munka nélkül. 2. Élvezet, lelkiismeret nélkül. 3. Tudás, jellem nélkül. 4. Üzlet, erkölcs nélkül. 5. Tudomány, emberség nélkül. 6. Vallás, áldozatkészség nélkül. 7. Politika, elvek nélkül. Az SZTE professzorával Dr. Szalay István (SZTE JGYPK), a Közéleti Kávéház Egyesület kuratóriumi elnöke beszélget.
  • január 17.
    13:00 - 16:30
    Az új évben is folytatódik a Mentor(h)áló Klub – ismét vadonatúj programmal várják az érdeklődőket! A klubfoglalkozás alkalmával a vendégek részt vehetnek a Lehet egy lappal több? c. játékos matematikai program bemutatásán – a foglalkozás szervezője a Mentor(h)áló egyik legaktívabb köznevelési partnerintézménye, a Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola! A foglalkozáson való részvétel továbbra is ingyenes. További információ:http://www.jgypk.hu/mentorhalo/lehet-egy-lappal-tobb/
  • január 17.
    17:00 - 18:30
    Az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségeket bemutató sorozat főszereplője: Paluch-Kujáni Yvett. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar régészhallgatójának érdeklődése igen szerteágazó: az ásatásokon és a kutatómunkában az ókori barbár népek hitvilágát és gazdálkodását kutatja a Kárpát-medencében és a keleti területeken egyaránt. A Sófi-ösztöndíjas fiatallal Szalay István matematikus (SZTE JGYPK), a Közéleti Kávéház Egyesület kuratóriumi elnöke beszélget.
  • január 18. 10:00 - 20. 17:00