SZTE Info

Világszerte zajlik a háború a tehetségekért

Az egyes országok tehetségvonzó képessége az alapja a versenyképességnek, a gazdasági növekedésnek – mondta el szegedi előadásában Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A tehetségimport/tehetségexport mérlege mint növekedési hajtóerő” címmel tartott előadást 2014. március 27-én a SZAB-székházban a SZAB Gazdaságtudományi Szakbizottság szervezésében Szabó Katalin, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az egyetemi tanár a globális munkaerőpiac egyensúlyhiányát vette górcső alá. Arról beszélt, hogy a munkanélküliség, a munkaerő-felesleg égető problémájához hasonlóan nagy gondot jelent a munkaerőhiány is: a világ szinte valamennyi országában megfigyelhető a tehetséges, jól képzett munkaerő drámai hiánya. Ennek következményeként „tehetségháború” bontakozott ki az egyes országok, illetve vállalatok között. Ebben a „harcban” élveznek előnyt, akik pozitív tehetségmérleggel rendelkeznek, erősíteni tudják tehetségvonzó képességüket. A tehetségmérleg növelésének – vázolta – makrogazdasági hatásai vannak, végső soron összefügg a versenyképességgel, a gazdasági növekedéssel is.


 

A tehetség csak „csomagban” értékesíthető

 

A munka világának kettős egyensúlyhiányáról szólva a professzor asszony kijelentette, a média jóval többet foglalkozik az alacsony képzettségűek munkanélküliségével, mint a tehetséghiánnyal. Ez utóbbit elsőként a pedagógusok ismerték fel, majd az üzletemberek, ezt követően kezdte elemezni, kutatni a menedzsmenttudomány, újabban pedig a közgazdaság-tudomány is. A tehetséget egyébiránt a professzor asszony a kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség, szorgalom és az átlagon felüli képesség metszeteként határozta meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a tehetség csak „csomagban”, azaz képzettség által értékesíthető. Beszámolt róla: a Manpower 2013-as, 35 országra kiterjedő felmérése azt mutatta, hogy átlagosan 35 százalékos a tehetséghiány. Japánban volt a legmagasabb az arány, ott a vállalatok 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz jól képzett, kiváló munkaerővel betölteni az álláshelyeket. Magyarország éppen az átlagot hozta, 35 százalékot. Megtudtuk, a korábbi vizsgálat átlagosan 31 százalékos tehetséghiányt mutatott, így a probléma egyre mélyül, egyre komolyabb a képzett tehetségek iránti igény.

 

– A tehetséghiány húsz-harminc éve alakult ki, és egyre fokozódik, olyan körülményeknek köszönhetően, mint a technológiai fejlődés gyorsulása, a kutatási szféra szélesedése, a rutinszerű munkafolyamatok visszaszorulása, a munkavállalói autonómia növekedése, illetve a tehetségigényes ágazatok felé történő elmozdulása. A feltörekvő országok tehetségigénye drámaian megnőtt, ezek úgynevezett tehetségvámpírokká váltak. Elég, ha csak Szingapúrra utalok, mely tucatjával vásárol Harvard-professzorokat – mondta el Szabó Katalin.

 


Nő az olló a tehetségek iránti kereslet és kínálat között

 

Mindeközben a tehetségkínálat erodálódik, csökken annak következtében, hogy – különösen Nyugaton – öregednek a társadalmak, elnyúlik az oktatási idő, az oktatási rendszer általában merev, nem tehetségpárti, a szegénység következtében pedig sok tehetség kallódik el. Hazánkban is inkább a felzárkóztatás problametikája hangsúlyos, a tehetséggondozásra – több figyelemre méltó kezdeményezés mellett – nem jut elég figyelem – fűzte hozzá. Ezenfelül a társadalmi klíma, a nepotizmus és a kapcsolatháló is megakadályozza a tehetségek kibontakozását. A kapcsolatháló még a legfejlettebb országokban is érvényesül, az egyes szakmákban dinasztiák alakulnak ki, zárnak össze. Mindez oda vezet – hangsúlyozta az előadó –, hogy egyre gyorsuló mértékben nő a képzett tehetségek iránti kereslet és kínálat közötti olló, egyre akutabb és kiterjedtebb a tehetségválság. Olyannyira, hogy már a világgazdaság növekedését, prosperitását veszélyezteti.

 

Nem meglepő tehát, hogy „háború” tört ki a tehetségekért, a „harcot” gazdasági eszközökkel vívják. Megfigyelhető, hogy a tehetségek jobb lehetőségeket keresve a világgazdasági centrumokba áramlanak, így aztán tovább nő a szakadék az élen járó és a lemaradó országok között. Az országok és vállalatok versenyképessége mindinkább azok tehetségvonzó képességétől függ, úgy, hogy a pozitív tehetségmérleg még a pozitív fizetési mérlegnél is fontosabbá vált; tekintettel arra, hogy utóbbi éppen az előbbiből következik!


 

A fejlődés alapja a tehetségvonzó képesség javítása

 

Érdekes vizsgálatok foglalkoznak immár a tehetségek emigrációjával is. Egy nemrégiben végzett kutatás Magyarország esetében különösen elkeserítő képet festett: a magasan képzettek emigrációs rátája majdnem ötszöröse az alacsonyan képzettekének. Sokan kétkedve fogadják ugyan, de egy amerikai adat szerint a Magyarországon végzett természettudósok csaknem 25 százaléka emigrál. Mindeközben az USA-ban például a szoftvermérnökök közel 70 százaléka külföldi, a külföldiek kimutathatóan termelékenyebbek, hatékonyabbak számos, tudásigényes ágazatban. – Egyértelmű a gazdasági összefüggés: ahol nagy a tehetségvonzó képesség, ott számíthatunk komoly versenyképességre, azaz a versenyképesség a tehetségektől függ, és nem fordítva. Ha egy vállalat vagy ország javítani akar versenyképességén, gazdasági teljesítményén, első lépésként tehetségvonzó képességét kell fejlesztenie. Milyen elemekből áll ez össze, mit kell javítani? A demográfiai mutatókat, a közoktatási rendszer, az egyetemi szféra és az üzleti iskolák minőségét, a tehetséggondozást, a munkapiaci mobilitást és a relatív nyitottságot, a külföldi közvetlen beruházások trendjeit, a tehetségek vonzására vonatkozó hajlamot – sorolta a professzor asszony. Magyarország számára is csak ez lehet a járható út!

 

További érdekességekre is felhívta figyelmet az előadó. Egyrészt kimutatták, hogy a tehetségpotenciál részleges kiaknázása növekedéskorlátozó tényezőnek számít: gondoljunk csak a nőkre vagy a mozgáskorlátozottakra. Emellett egyértelmű az összefüggés az oktatás és a gazdasági növekedés között. 1960 és 2000 közötti adatok bizonyítják, hogy azon országokban a legjelentősebb a növekedés, melyek a PISA-felmérések élvonalába tartoznak. Magyarország számára ebből a szempontból semmiképpen sem kedvező, hogy a 2012-es PISA-felmérésen csak a 39. helyet szerezte meg, miközben az első hét helyen csakis ázsiai országok találhatóak (melyek gazdasági növekedése szintén kiemelkedő). Tisztában kell lenni vele, a nem hatékony oktatási rendszer alapjaiban ássa alá a tehetségek kibontakoztatását, ezáltal a gazdasági fejlődést. Az egyes országok célja e tekintetben egyre inkább a saját tehetségeik otthon tartása, illetve a külföldi tehetségek vonzása. A tehetségimport és tehetségexport globális gazdasági hatásai rövid távon mindenképpen pozitívak, hosszú távon viszont összességében részben pozitívak, részben viszont negatívak, hiszen növekszik a fejlett és a kevésbé fejlett országok közötti távolság – összegzett Szabó Katalin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 15. 08:00 - 19. 23:59
  • október 17. 00:00 - 19. 00:00
    Szeretettel invitálunk minden érdeklődő kutatót, tanárt, fordítót, művészt és színházzal foglalkozó szakembert, valamint egyetemi és PhD hallgatót a „Jágónak” Shakespeare-konferenciára, melyet 2019. október 17-19. között tartunk a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Hagyományainkat követve olyan fórumot szeretnénk teremteni, amely az egyént és a közösséget egyaránt segíti munkájában, terveinek alakításában és megvalósításában. Lehetőséget kívánunk biztosítani a szakma képviselői számára, hogy megosszuk egymással azokat a problémákat, amelyekkel a változó egyetemi-kutatói-alkotói környezetben szembesülünk. A konferencián a részvétel többféleképpen is lehetséges: 20 perces konferencia-dolgozattal, 20 perces projekt-bemutatóval, más résztvevők munkáihoz kapcsolódó korreferátummal, a kerekasztal-beszélgetést előkészítő vitaindítóval, illetve auditáló résztvevőként. Konferenciánk idei témájával egyszerre kívánunk reflektálni a shakespeare-i örökség folyamatos jelenvalóságára és kihívásaira. Minden Shakespeare-rel kapcsolatos munkát szívesen látunk, magyar vagy angol nyelven. Kérjük, az alábbi linken található regisztrációs űrlapon jelentkezzen a konferenciára 2019. július 1-ig. Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdcEY-daAyEDfkgj3e8fw-EgkXYOPs67Rf5cbTFokePmBn_FA/viewform?usp=sf_link A dolgozatok és projektleírások szövegét szeptember 1-ig várjuk (a vitaindítókat és a korreferátumokat nem kell előre beküldeni).
  • november 28. 08:00 - 30. 16:00
    Interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia.