SZTE Info

Világszerte zajlik a háború a tehetségekért

Az egyes országok tehetségvonzó képessége az alapja a versenyképességnek, a gazdasági növekedésnek – mondta el szegedi előadásában Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A tehetségimport/tehetségexport mérlege mint növekedési hajtóerő” címmel tartott előadást 2014. március 27-én a SZAB-székházban a SZAB Gazdaságtudományi Szakbizottság szervezésében Szabó Katalin, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Az egyetemi tanár a globális munkaerőpiac egyensúlyhiányát vette górcső alá. Arról beszélt, hogy a munkanélküliség, a munkaerő-felesleg égető problémájához hasonlóan nagy gondot jelent a munkaerőhiány is: a világ szinte valamennyi országában megfigyelhető a tehetséges, jól képzett munkaerő drámai hiánya. Ennek következményeként „tehetségháború” bontakozott ki az egyes országok, illetve vállalatok között. Ebben a „harcban” élveznek előnyt, akik pozitív tehetségmérleggel rendelkeznek, erősíteni tudják tehetségvonzó képességüket. A tehetségmérleg növelésének – vázolta – makrogazdasági hatásai vannak, végső soron összefügg a versenyképességgel, a gazdasági növekedéssel is.


 

A tehetség csak „csomagban” értékesíthető

 

A munka világának kettős egyensúlyhiányáról szólva a professzor asszony kijelentette, a média jóval többet foglalkozik az alacsony képzettségűek munkanélküliségével, mint a tehetséghiánnyal. Ez utóbbit elsőként a pedagógusok ismerték fel, majd az üzletemberek, ezt követően kezdte elemezni, kutatni a menedzsmenttudomány, újabban pedig a közgazdaság-tudomány is. A tehetséget egyébiránt a professzor asszony a kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség, szorgalom és az átlagon felüli képesség metszeteként határozta meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a tehetség csak „csomagban”, azaz képzettség által értékesíthető. Beszámolt róla: a Manpower 2013-as, 35 országra kiterjedő felmérése azt mutatta, hogy átlagosan 35 százalékos a tehetséghiány. Japánban volt a legmagasabb az arány, ott a vállalatok 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz jól képzett, kiváló munkaerővel betölteni az álláshelyeket. Magyarország éppen az átlagot hozta, 35 százalékot. Megtudtuk, a korábbi vizsgálat átlagosan 31 százalékos tehetséghiányt mutatott, így a probléma egyre mélyül, egyre komolyabb a képzett tehetségek iránti igény.

 

– A tehetséghiány húsz-harminc éve alakult ki, és egyre fokozódik, olyan körülményeknek köszönhetően, mint a technológiai fejlődés gyorsulása, a kutatási szféra szélesedése, a rutinszerű munkafolyamatok visszaszorulása, a munkavállalói autonómia növekedése, illetve a tehetségigényes ágazatok felé történő elmozdulása. A feltörekvő országok tehetségigénye drámaian megnőtt, ezek úgynevezett tehetségvámpírokká váltak. Elég, ha csak Szingapúrra utalok, mely tucatjával vásárol Harvard-professzorokat – mondta el Szabó Katalin.

 


Nő az olló a tehetségek iránti kereslet és kínálat között

 

Mindeközben a tehetségkínálat erodálódik, csökken annak következtében, hogy – különösen Nyugaton – öregednek a társadalmak, elnyúlik az oktatási idő, az oktatási rendszer általában merev, nem tehetségpárti, a szegénység következtében pedig sok tehetség kallódik el. Hazánkban is inkább a felzárkóztatás problametikája hangsúlyos, a tehetséggondozásra – több figyelemre méltó kezdeményezés mellett – nem jut elég figyelem – fűzte hozzá. Ezenfelül a társadalmi klíma, a nepotizmus és a kapcsolatháló is megakadályozza a tehetségek kibontakozását. A kapcsolatháló még a legfejlettebb országokban is érvényesül, az egyes szakmákban dinasztiák alakulnak ki, zárnak össze. Mindez oda vezet – hangsúlyozta az előadó –, hogy egyre gyorsuló mértékben nő a képzett tehetségek iránti kereslet és kínálat közötti olló, egyre akutabb és kiterjedtebb a tehetségválság. Olyannyira, hogy már a világgazdaság növekedését, prosperitását veszélyezteti.

 

Nem meglepő tehát, hogy „háború” tört ki a tehetségekért, a „harcot” gazdasági eszközökkel vívják. Megfigyelhető, hogy a tehetségek jobb lehetőségeket keresve a világgazdasági centrumokba áramlanak, így aztán tovább nő a szakadék az élen járó és a lemaradó országok között. Az országok és vállalatok versenyképessége mindinkább azok tehetségvonzó képességétől függ, úgy, hogy a pozitív tehetségmérleg még a pozitív fizetési mérlegnél is fontosabbá vált; tekintettel arra, hogy utóbbi éppen az előbbiből következik!


 

A fejlődés alapja a tehetségvonzó képesség javítása

 

Érdekes vizsgálatok foglalkoznak immár a tehetségek emigrációjával is. Egy nemrégiben végzett kutatás Magyarország esetében különösen elkeserítő képet festett: a magasan képzettek emigrációs rátája majdnem ötszöröse az alacsonyan képzettekének. Sokan kétkedve fogadják ugyan, de egy amerikai adat szerint a Magyarországon végzett természettudósok csaknem 25 százaléka emigrál. Mindeközben az USA-ban például a szoftvermérnökök közel 70 százaléka külföldi, a külföldiek kimutathatóan termelékenyebbek, hatékonyabbak számos, tudásigényes ágazatban. – Egyértelmű a gazdasági összefüggés: ahol nagy a tehetségvonzó képesség, ott számíthatunk komoly versenyképességre, azaz a versenyképesség a tehetségektől függ, és nem fordítva. Ha egy vállalat vagy ország javítani akar versenyképességén, gazdasági teljesítményén, első lépésként tehetségvonzó képességét kell fejlesztenie. Milyen elemekből áll ez össze, mit kell javítani? A demográfiai mutatókat, a közoktatási rendszer, az egyetemi szféra és az üzleti iskolák minőségét, a tehetséggondozást, a munkapiaci mobilitást és a relatív nyitottságot, a külföldi közvetlen beruházások trendjeit, a tehetségek vonzására vonatkozó hajlamot – sorolta a professzor asszony. Magyarország számára is csak ez lehet a járható út!

 

További érdekességekre is felhívta figyelmet az előadó. Egyrészt kimutatták, hogy a tehetségpotenciál részleges kiaknázása növekedéskorlátozó tényezőnek számít: gondoljunk csak a nőkre vagy a mozgáskorlátozottakra. Emellett egyértelmű az összefüggés az oktatás és a gazdasági növekedés között. 1960 és 2000 közötti adatok bizonyítják, hogy azon országokban a legjelentősebb a növekedés, melyek a PISA-felmérések élvonalába tartoznak. Magyarország számára ebből a szempontból semmiképpen sem kedvező, hogy a 2012-es PISA-felmérésen csak a 39. helyet szerezte meg, miközben az első hét helyen csakis ázsiai országok találhatóak (melyek gazdasági növekedése szintén kiemelkedő). Tisztában kell lenni vele, a nem hatékony oktatási rendszer alapjaiban ássa alá a tehetségek kibontakoztatását, ezáltal a gazdasági fejlődést. Az egyes országok célja e tekintetben egyre inkább a saját tehetségeik otthon tartása, illetve a külföldi tehetségek vonzása. A tehetségimport és tehetségexport globális gazdasági hatásai rövid távon mindenképpen pozitívak, hosszú távon viszont összességében részben pozitívak, részben viszont negatívak, hiszen növekszik a fejlett és a kevésbé fejlett országok közötti távolság – összegzett Szabó Katalin.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft
  • május 22.
    09:30 - 10:30
  • május 22.
    18:00 - 19:00
    Radhika gyermekkora óta foglalkozik klasszikus indiai tánccal, hivatásos táncossá azonban csak később vált, miután informatikai diplomát szerzett és több évig programozóként dolgozott. Rájött azonban, hogy semmi sem teszi annyira teljessé az életét, mint a tánc. Azóta teljes idejét e művészeti formának szenteli, elméleti előadásokat, workshopokat tart és járja az iskolákat, hogy az új nemzedékekhez is eljusson ez az ősi műfaj. Táncelőadásai nagy sikert arattak szerte a világon, Indián kívül fellépett Amerikában és Magyarországon is. Erőssége lenyűgöző arcjátékában áll, és ahogyan a különböző karaktereket életre kelti a színpadon. Az est során egy klasszikus margamot láthatunk tőle. Belépőjegy 1000 Ft