SZTE Info

Az alkohol okozta betegségekről tanácskoznak Szegeden

2014. november 22-én és 23-án Szegeden rendezik meg a 9th International symposium on alcoholic liver and pancreatic diseases and cirrhosis (ISALPD/C) című konferenciát. A kétnapos nemzetközi konferencia fő témája az alkohol okozta máj és hasnyálmirigy betegségek kialakulása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A napjainkban népbetegségnek számító alkoholizmus számos szervrendszert érint, ami komoly népegészségügyi problémákat okoz, ezért kulcsfontosságú, hogy a károsodás kialakulása mögött álló mechanizmusokat pontosabban megértsük. Ennek elősegítése céljából szervezik meg Szegeden a 9th International symposium on alcoholic liver and pancreatic diseases and cirrhosis (ISALPD/C) című programot, ahol klinikusok és alapkutatók prezentálják és vitatják meg a legaktuálisabb kutatási témákat.


A tudományos program 13 szekcióban zajlik, melynek során kiemelkedő eredményeket elért, nemzetközileg elismert tudósok prezentálják eredményeiket. Emellett a rendezvény a fiatal kutatók részvételét is kiemelten támogatja. A szimpózium során különös hangsúlyt fektetnek a transzlációs kutatásra, amivel az alapkutatási eredmények klinikai gyakorlatba történő átültetését kívánják elősegíteni. A konferencia nagymértékben elősegíti a hazai és nemzetközi kutatási együttműködések kialakulását, valamint kiváló alkalmat biztosít a már aktív kollaborációs partnerekkel történő egyeztetésre.


Az alkohol okozta betegségek kialakulása, illetve az alkohol fogyasztás káros hatásai szorosan kapcsolódnak a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0035 számú pályázat tudományos kutatási programjához, hiszen az alkohol fogyasztás, mint környezeti tényező számos gyulladásos és daganatos betegség kialakulásában játszik központi szerepet. Az alkohol okozta hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának megértése a projekt egyik konkrétan megfogalmazott célkitűzése, így a konferencia tovább segítheti a tudományos kérdések megválaszolását. Mivel a rendezvényen számos nagy külföldi klinikai központ is képviselteti magát, a klinikai vizsgálatok nemzetközi szinten is folytathatóvá válnak, tovább emelve a tudományos eredmények színvonalát.


A konferencia létrejöttében a Szegedi Tudományegyetem I.sz. Belgyógyászati Klinika a klinikai vonalon, míg az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete elméleti vonalon vállal kulcsszerepet. A meghívott nemzetközileg elismert kutatók közül Sahin-Tóth Miklós, a Boston Universitytől és Micheal Gray a Newcastle Universityről a TÁMOP-projektben külföldi kollaborációs partnerként is szerepel.


A konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.