SZTE Info

„Az autonóm jog szenvedélyes apologétája volt” – Szabó József-emlékkötetet mutattak be

„Most megint Európában vagyunk…” címmel megjelent a Szabó József (1909-1992) szegedi jogászprofesszor életét és munkásságát bemutató emlékkötet. Az ünnepélyes könyvbemutatóra 2014. november 6-án került sor az ÁJTK Kari Tanácstermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabó József professzor (1909-1992) küzdelmekkel teli élete során több alkalommal is oktatott a szegedi egyetem jogi karán, és rövid ideig a kar dékánja is volt. Jogbölcseleti tanulmányai nemzetközi szinten is jelentősnek számítanak. Az ő munkájának állított emléket az SZTE Állam- és Jogtudományi Kara és a Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára egy frissen megjelent emlékkötetben.

– Szabó József a szegedi jogászhagyomány egyik fő képviselője volt – jelentette ki könyvismertetőn Paczolay Péter jogtudós, az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, kiemelve annak fontosságát, hogy a professzor tragikus élete és hagyatéka emlékeztetőül szolgáljon a jövő számára. Ezt követően Paczolay Péter részletesen ismertette a könyvben található témákat, hosszan idézve a Szabó József munkásságát elemző írásokat. A különböző tudományos munkák úgy emlegetik a jogtudóst mint az autonóm jog védelmezőjét és a „szegedi iskola” meghatározó egyéniségét. A szakmai jellegű közlemények mellé emellett olyan írások is bekerültek, amelyek a professzor életét tárják fel. Paczolay Péter beszéde végén köszönetet mondott Révész Bélának, akinek állhatatos munkája és szervezése nélkül a kötet nem jelenthetett volna meg.

A köszöntőn beszédet mondott Stipta István, az SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanára is, aki saját bevallása szerint hallgatóként személyesen nem találkozott Szabó Józseffel, ám a szakirodalom révén közvetve megismerhette a munkásságával. – Az egzisztenciális perifériára szorított tudós mégis meghatározó munkát végzett – jelentette ki. – Az általa képviselt ideálok pedig mind a mai napig aktuálisak és tanulságosak – tette hozzá. Beszéde végén Stipta István néhány reflexiót fűzött a könyv egyes témáihoz.

– Szabó József írásai nemcsak aktuálisak, de európaiak is – jegyezte meg beszédében Révész Béla, az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék egyetemi docense, akinek a kötetben található dokumentumok és publikációk összegyűjtése is köszönhető. A néhai professzor ugyanis rengeteg időt töltött a második világháború előtt külföldön, és számtalan szellemi nagyság munkáját ismerte. Révész Béla azonban felhívta a figyelmet, hogy Szabó József bibliográfiája ugyan teljessé vált, ám ettől függetlenül vannak még feltárásra váró területek, nem is beszélve az írások digitalizálásáról.

Az eseményen az utolsó beszédet Balogh Elemér, az ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és a Pólay Elemér Alapítvány kiadványainak szerkesztője mondta, aki személyesen is ismerte Szabó Józsefet. – Lelkes, impulzív ember volt, aki számtalan hasznos tanácsot adott – emlékezett vissza Balogh Elemér, aki azt is elismerte, hogy a professzor szakmai háttere csak később vált világossá számára. Emellett bemutatta a Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára című tudományos kiadványsorozat néhány kiemelkedő kötetét, lévén fontosnak tartják, hogy a neves szegedi jogászprofesszorok munkáit igényes módon kiadják és így népszerűsítsék.

 

SZTEinfo – Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *