SZTE Info

Bemutatták a szegedi 56-os jogászprofesszor büntetőperéről szóló könyvet

Perbíró József, a szegedi 1956-os forradalom hősének peranyagait összegző kötetet ismertetett meg a nagyközönséggel az 56-os forradalom leverésének 58. évfordulóján a Politikai Foglyok Országos Szövetségének Csongrád megyei szervezete.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi forradalmi események egyik meghatározó személyisége volt Perbíró József, a szegedi egyetem jogászprofesszora, aki a szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökségének vezetését vállalta magára. Az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalási jegyzőkönyvének teljes anyagát teszi közzé az ötszáz oldalas munka, amelyet a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) megyei szervezete adott ki.


Perbíró József büntetőperét tartalmazó kötet bemutatásával emlékezett 2014. november 4-én az 56-os forradalom bukására a Politikai Foglyok Országos Szövetségének Csongrád megyei szervezete, melynek a könyv kiadása is köszönhető. – A forradalmat szegedi fiatalok indították el, akik életüket, személyes egzisztenciájukat áldozták fel a nemes ügyért – jelentette ki megnyitó beszédében Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott, megköszönve mindazok munkáját, akik nem hagyták elsüllyedni ezt a kordokumentumot, lévén kötelességünk elmondani azokat az áldozatokat, melyeket a múltban hozott a nép.


– Ez a könyv azt a gyászfolyamatot hivatott jelképezni, ami a forradalom bukását követte – jellemezte a kötetet Fejér Dénes, a POFOSZ megyei elnöke, aki maga is résztvevője volt az eseményeknek, és elmondása alapján a jelenlévők megtudhatták, hogy az írás formai megjelenése is komoly üzenettel bír: a borítón látható fekete szín a gyászt, a vörös a gyász okát, míg a fehér az ártatlanságot és reményt jelképezi. A kötetet a közönségnek Péter László, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa mutatta be, aki beszéde előtt a forradalomban elhunytakra való megemlékezésre szólította fel a megjelenteket.


56os_konyvbemutato_2014._november_4
Bemutatták a szegedi 56-os jogászprofesszor büntetőperéről szóló könyvet - GALÉRIA


– A jelen alig ismeri a közelmúltat, ma kevesen tudják, hogy ki volt Perbíró József – jegyezte meg az áttekintés elején Péter László, aki a Városi Munkástanács, Néptanács, majd Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként működő Perbíró József peranyagát tartalmazó kötetet a forradalom alapművének nevezte. Az írás ugyanis a jegyzőkönyveken keresztül betekintést enged a szegedi forradalom történetébe és számtalan résztvevő tragikus sorsába. Az emeritus professzor külön kitért Halász Gyula főhadnagy kettős szerepére, aki a civilek ellen irányuló Takaréktár utcai sortűz parancsát kiadta, ám később mégis a forradalom oldalára állt. A forradalom bukása előtt azonban elhagyta a várost, és az ügyben való részvétele mind a mai napig kérdéses. A főhadnagy mellett továbbá szó esett más civil sorsokról is, akiket mind összekapcsolt Perbíró József büntetőeljárása.


A könyvbemutatón szót kapott a kötet gondozásáért felelős Bálint László is, aki kiterjedt kutatómunkája révén betekintést engedett a szegedi forradalmi eseményeket meghatározó történetekbe, titkokba, és a korabeli igazságtalan perek eljárásába is. Bálint László emiatt a könyvben foglalt jegyzőkönyveket gondos lábjegyzetekkel látta el, hogy az olvasónak lehetősége nyíljon az egyoldalú és elítélő szövegek sora közt olvasni, és igaz képet kapjon a forradalmat követő megtorlások embertelenségéről.


Perbíró József egyébként az 1949/50-es tanévtől oktatott a szegedi egyetem jogi karán, 1956-ban dékánhelyettesként is dolgozott. Október 16-án, amikor a bölcsészkar Auditórium Maximumában megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ), a tanácskozás levezető elnöke volt. Október 20-án újabb MEFESZ-nagygyűlést tartottak ismét Perbíró József elnökletével, ekkor fogadták el a szervezet szabályzatát és a hallgatók húszpontos programtervezetét, mellyel a diákok képviselői elindulnak Budapestre, Pécsre, Miskolcra, Debrecenbe, Veszprémbe és Gödöllőre. A professzor – mint fentebb írtuk – a forradalom napjaiban a szegedi Városi Munkástanács, Néptanács, majd Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökeként dolgozott. A forradalom bukása után őrizetbe vették, internálták. Az ellene és társai ellen 1957 decemberében indult perben első fokon tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték, ezt később életfogytiglani szabadságvesztésre súlyosbították. Miután 1963-ban amnesztiával szabadult, revizor volt, majd egy újabb diploma megszerzése után műszaki-gazdasági tanácsadóként dolgozott nyugdíjazásáig. 1991-ben, 83 esztendős korában hunyt el.


SZTEinfo - Őszi Tamás

Fotó: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *