SZTE Info

nokatudomanyban_kiemelt

Család és/vagy kutatás? – Nők a tudományban

Összeegyeztethető a család és a tudományos munka? Erre a kérdésre keresték a választ neves szegedi kutatónők, pályakezdő női kutatók és vállalati képviselők 2014. november 6-án az SZTE Tehetségpont „Nők a tudományban” konferenciáján a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a konferencia több terület köré csoportosul: egyfelől megpróbál olyan témákat felölelni, ahol a tudományos kutatás fókuszában valamilyen speciális női kérdés áll, másfelől olyan tudósnők szólalnak meg a rendezvényen, akik férfitársaikkal összemérhető teljesítményt nyújtanak. Arról beszélnek ezek a kutatónők, hogyan lehet összeegyeztetni a családot a tudományos munkával, miként lehet nőként boldogulni az akadémia világában – fogalmazott. Hozzátette: személye véleménye természetesen az, hogy a család és a kutatómunka összeegyeztethető. – Ennek teljesen hétköznapi életszituációnak kellene lenni, de napjainkban még ott tartunk, hogy ezt egy különleges helyzetnek tekintjük. Erről beszélni kell, hogy az esetleges sztereotip gondolkodás megváltozzon, és ne csodabogarakként tekintsünk a tudós hölgyekre. Azt kell elérni, hogy ez egy választható életpálya modell legyen fiatal lányok számára is fogalmazott. Kiemelte: ma Európában a statisztikai adatok alapján a tudományos kutató munkában egyre nagyobb arányt képviselnek a nők, fejlődni kezdett a női kutatók bevonása a tudományos életbe. A tudományos kutatások és a statisztikai adatok ugyan azt mutatják, hogy nőként nehezebb helytállni a tudomány világában, de ez senkit sem szabad, hogy visszatartson attól, hogy ezt a pályát válassza.


Nok_a_tudomanyban_konferencia_2014._november_6
Család és/vagy kutatás? – Nők a tudományban - GALÉRIA


A „Nők a tudományban” konferencián olyan neves szegedi egyetemi kutatók beszéltek személyes tapasztalataikról, mint Széll Márta, az ÁOK Orvosi Genetikai Intézet vezetője, Mastalir Ágnes, a TTIK Szerves Kémia Tanszék egyetemi docense és Vígh Éva, a BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék egyetemi tanára. Mellettük olyan női előadók is felszólaltak, akik a tudományos munkát a vállalati szférában képviselik, mint például Puszta Izabella, az E. ON Hungária Zrt. munkatársa és Varga Petra, a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) regionális elnöke. Ugyanakkor a pályakezdő, aranyfokozatú Tehetségpont-tagsággal rendelkező női kutatók is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Beszámolót tartott Bencsik Orsolya, az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója és Martyin Zita, a Földtudományi Doktori Iskola hallgatója.


Széll Márta előadásában személyes életútján keresztül mutatta be, hogy milyen kihívásokkal és nehézségekkel kell szembenéznie egy háromgyermekes kutatónőnek. Három rendkívül meghatározó tényező szerepel egy kisgyermekes kutatónő életében: az, hogy milyen mikrokörnyezetben végzi munkáját, mennyire elfogadók és segítőek a munkatársak, emellett az, hogy milyen családi háttér áll mögötte, illetve a társadalom hogyan fogadja el. Segítőkész kollégák, megértő férj és elfogadó társadalom kell a női kutatói lét kiteljesüléséhez – szögezte le. Előadásában arra a problémára is rámutatott, hogy miért kevesebb a női kutató, mint a férfi. Az egyetemeken nagyobb számban tanulnak nők, mint férfiak, a kutatók között mégis férfiból van több. Az SZTE Általános Orvostudományi Karán végzettek kétharmada nő, egyharmada férfi – jelentette ki. A PhD-fokozat megszerzésénél kezd ez az arány kiegyensúlyozódni, a posztdoktori címek megszerzésénél már a férfiak száma a magasabb, míg az akadémiai doktori címben évente csupán 10-11 nőt részesítenek – magyarázta. – Úgy gondolom, hogy a törés a doktori cím megszerzése utána és a posztdoktori cím megszerzése előtt következik be, mivel ebben a korban vállalnak gyermeket a nők. A megoldás az lenne, ha ebben az időszakban támogatná leginkább a munkahely, a család és a társadalom a női kutatókat – mondta. Ezt a társadalmi támogatást célozza meg a L’Oreal-UNESCO Nőkért és a Tudományért díj, melyet 2008-ban Széll Márta is elnyert.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.