SZTE Info

Egyetemek közti megállapodás született a lézerfizikusi képzés segítéséről

A Szegedi Tudományegyetem két másik hazai felsőoktatási intézménnyel megalapította a Lézerek és Alkalmazásai Oktatási Klasztert, melynek a fő célja a nemzetközi szintű lézerfizikai oktatás segítése.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és az ELI-HU Nonprofit Kft. együttműködéséből megszületett a Lézerek és Alkalmazásai Oktatási Klaszter, az erről szóló megállapodást 2014. november 20-án egy szakmai konferencia keretében írták alá. Az „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” című projekt, melynek keretein belül a klaszteralapítás is megvalósult, egy olyan lézerfizikusi képzés megvalósítását tűzte ki célul, amely hazai és nemzetközi viszonylatban is kimagasló. – Ez a kezdeményezés a szakma által felismert probléma megoldását célozza – jelentette ki nyitó beszédében Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, aki azt is hangsúlyozta, hogy a fotonika ma kulcstechnológiának számít Európában, ám ehhez szakemberekre van szükség. – Sokan kérdezik, hogy ezt miért nem a szegedi egyetem valósította meg egymaga. Inkább azt kell kérdezni: miért ne fogjunk inkább össze? – indokolta meg a klaszter létjogosultságát a rektor, utalva arra, hogy az egyszemélyes feladatvállalások sokszor félmegoldásokhoz vezetnek. – Ez a projekt összefogja a lézerek alkalmazását és oktatását segítő potenciált Magyarországon – jelentette ki Szabó Gábor.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszédében köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a klaszter megalapításában. – Ennek köszönhetően a szegedi lézeres kutatásokat hatékonyabban lehet majd kihasználni – tette hozzá. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester az ELI-ALPS lézerközpont kiemelt fontosságát hangsúlyozta, melyben az egyetemnek is nagy szerep jut. – A Szeged városa és az egyetem nem létezhet egymás nélkül – jelentette ki, hozzátéve: jó látni a klaszter által formálódó szövetséget, amely példamutató is egyben. Ugyan Nagy Sándor elismerte, hogy a város kutatási és oktatási tevékenységben közvetlenül nem vesz részt, de elengedhetetlen, hogy biztosítsa a fentiekhez a megfelelő környezetet.

Miután az alapító intézmények vezetői aláírták a klaszter létrehozásáról szóló okiratot, kezdetét vette a „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” projekt működését bemutató szakmai konferencia. Az eddig elért eredményeket Kovács Attila, a projekt szakmai vezető-helyettese ismertette. – A célunk az volt, hogy a nemzetközi versenyben is erősen biztosított területre koncentráljunk – mondta. A projekt során számtalan, a lézerfizikához kapcsolódó egyetemi kurzus, tréning és képzés tervét dolgozták ki, melyekhez a szükséges tananyag biztosítása már 80%-on áll. Emellett igyekeznek megfelelő szoftveres adatbázist és gyakorlati lehetőségeket is biztosítani. A Szegedi Tudományegyetemen olyan akkreditált képzések létrehozásáért történtek lépések, mint az infobionikai vagy mechatronikai képzés, de a már meglévő lézerfizikai képzés angol nyelven történő oktatását is célul tűzték ki, amely a külföldi hallgatók számára lehet vonzó. A Kecskeméti Főiskolán pedig lézerlaborbeli szakember/szakmérnök képzés indult. Mivel a projekt kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi viszonylatban is versenyképes tudás biztosára, ezért 10 külföldi oktatót is meghívtak, akik kurzusokon, szemináriumokon és nyári iskolákon tartanak előadásokat. A projekt további feladatai közt szerepel Lézertechnikai Platform indítása, tananyagtesztelés és oktatásszervezés.

A konferencia további részében bemutatták a Lézertechnológiai Platformot, az ELI Science Parkfejlesztési koncepcióját, majd pedig különböző szekcióülések következtek. Utóbbiak témái közt a lézerágazatban történő együttműködések, tananyagfejlesztés, további tudományos együttműködések és hálótervek szerepeltek.

Az eseményt a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005-es projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) segítségével rendezték meg.

 

SZTEinfo – Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *