SZTE Info

Elhunyt Prof. Dr. H. Tóth Imre (1932-2014)

Szomorú szívvel búcsúzunk H. Tóth Imre nyelvtörténész professzortól, aki 2014. október 19-én, 83. életévében hunyt el. Halála rendkívüli veszteséget jelent, hiszen tanári és tudósi tevékenysége meghatározó volt a József Attila Tudományegyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének, majd később a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének történetében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

profHTothImreH. Tóth Imre 1961 és 2002 között, nyugdíjba vonulásáig dolgozott a JATE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének, majd az SZTE Szláv Filológiai Tanszékének tanszéken. 1986-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, 2002-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora lett. Iskolateremtő tudós volt, a szegedi paleoszlavisztikai műhely megalapítója, több tanítványa dolgozik ma is a hazai egyetemeken. Sok éven át az Orosz Nyelvtörténeti Diákkör vezetője volt, a PhD-képzés bevezetésekor a Nyelvtudományi Doktori Iskola szláv nyelvtörténeti programját vezette. Jelentős érdemeket szerzett a szlavisztikai képzés (bolgár, ukrán, cseh és szerb szakok) bevezetésével, programjának kidolgozásával.


H. Tóth professzor tudományos tevékenysége nem korlátozódott az orosz nyelvtörténet területére: történeti-összehasonlító szlavisztikai, nyelvtudomány-történeti, magyar–szláv kapcsolattörténeti publikációi is számosak és jelentősek, nem beszélve a Konstantin-Cirill és Metód életét, működését taglaló több monográfiáról. A kandidátusi fokozatot 1967-ben szerezte meg (témavezetője Kniezsa István, majd Hadrovics László), a nyelvtudományok doktora címet pedig 1985-ben nyerte el Az óbolgár nyelv óorosz redakciója a XI. század végén, XII. század elején című értekezésével. Munkásságát Bulgáriában állami kitüntetéssel, a Cirill–Metód rend első fokozatával ismerték el, több bolgár egyetem díszdoktorává, a Bolgár Tudományos Akadémia pedig külföldi tagjává választotta. 2006-ban elnyerte a Szegedért Alapítvány tudományos kuratóriumának díját, 2012-ben pedig a Magyar Ruszisztikai Intézettől életmű-díjat kapott.


H. Tóth Imre aktívan részt vett a helyi tudományos közéletben is: éveken át irányította a SZAB munkabizottságát, vezette a bölcsészkar nyelvészeti habilitációs szakbizottságát, szerkesztette a szegedi szlavisták tudományos kiadványát, a Dissertationes Slavicae-t.


H. Tóth Imre professzor nemzetközi hírű tudós volt, szerteágazó tudományos kapcsolatokkal. Halála nagy vesztesége nemcsak a hazai, de a nemzetközi szlavisztikának is. Emlékét őrizni fogjuk.


SZTEinfo – Az SZTE BTK Szláv Intézetének munkatársai

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.