SZTE Info

Az első világháború történelmi szerepét vizsgálták Szegeden

„A királyhűség jól bevált útján…” Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között címmel rendeznek nagyszabású konferenciát Szegeden 2014. november 4-én és 5-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencia az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Bálint Sándor Valláskutató Műhely szervezésében jött létre. Az előadók a szervező intézmények mellett az MTA Zenetudományi és Politikai Tudományok Intézetéből, az MTA BTK Történettudományi és Néprajztudományi Intézetéből, a Habsburg Intézetből, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Mindszenti Alapítványtól, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből, a Zentai Múzeumból, valamint a magyarországi történelemtudományi és néprajzi doktori iskolákból érkeztek. A tudományos seregszemle egyrészről az első világháború szerepét járta körül, mely hozzájárult számos meglévő társadalmi jelenség kibontakozásának felgyorsításához. Másrészt a római katolikus egyház által 10 éve boldoggá avatott IV. Károly magyar királyra emlékezett.

 

A konferencia nyitónapján, a szegedi városházán a fővédnök Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet is tiszteletét tette és beszédet mondott. – Sok kérdés merül fel az első világháború felelősségét illetően kezdett bele Habsburg György. Majd azzal folytatta, hogy nincs igazi felelőse ennek a háborúnak, egyedül a nacionalizmust nevezhetjük hibának, amit a nemzetnacionalizmus követett a történelemben. Véleménye szerint a monarchia egy szupranacionális jogi rendszer volt, melynek eszmeisége az Európai Unióban tért vissza. – Hálás vagyok a történelmi konferenciákért, mert ezek nélkül képesek vagyunk elfelejteni a múltat, pedig sokat lehet belőle tanulni – fejezte be beszédét. Őt Pál József, az SZTE rektorhelyettese követte. Elmondta, hogy a történelmi konferencia a Szegedi Tudományegyetem történelmével is szorosan összefügg, számos ponton kapcsolódik ahhoz. – Miért esett szét az Osztrák-Magyar Monarchia? tette föl kérdést. Majd több okot is felsorolt, amelyek hozzájárultak ehhez. Az egyik az akkori értelmiség hozzáállása volt, mely vagy segítették annak szétesését, vagy nem tett ellene semmit. – Hiányzott az egyben maradás heroizmusa – idézte föl Edmund Husserl szavait. – Hogy a birodalom akkor egyben maradt, egyedül a császárnak tudható be, aki képes volt szimbólummá lenni az Osztrák-Magyar Monarchia népei fölött – folytatta Pál József. A monarchia eltűnt, de a mentalitása, életmódja, politikai és társadalmi közössége tovább élt.


Kiralyhuseg_konferencia_2014._november
Az első világháború történelmi szerepét vizsgálták Szegeden

 

A konferencia a további részében a kiegyezéstől az első világháború végéig vizsgálta azt a folyamatot, amely során a dinasztikus alapon szerveződő birodalmak nemzeti alapon szervezett köztársaságokká, király nélküli királysággá vagy új királyságokká alakultak. Az első világháborút folyamat választóvonalaként értelmezte. Az előadások pedig az elmondott szemléletváltást, identitásváltást, újraértelmezést, a régi és az új keretek megalkotását, valamint a mögöttük húzódó mentalitásbeli változásokat járták körül. A rendezvény külön hangsúlyt fektetett a szimbolikus politika felekezeti értelmezéseire.

 

Az első előadó Landgraf Ildikó néprajzkutató volt, aki az MTA BTK Néprajztudományi Intézetét képviselte. „Király, pásztor és nyáj egy legyen” – állt a dia első oldalán. Az előadása a Habsburg-uralkodócsaládot mutatta be az 1867 és 1918 közötti időszak magyar populáris olvasmányain keresztül, és ismertette azok hatásait a szóbeli hagyományokra. Landgraf Ildikó idézett a bemutatott publikációkból, melyekből kiderült például a nép akkori véleménye és szóbeszéde is. Fennmaradt az uralkodócsalád tagjairól több olvasmány, emlékalbum, kalendárium, ponyvák és még anekdotagyűjtemények is. Az előadás során több ábra is bemutatta, hogyan olvadt bele az akkori eszme az emberek otthoni életterébe és akár bútorkultúrájába. Például több képen is szerepeltek étkészletek, melyekre IV. Károly és Ferenc József képmását festették. Őt követően Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense az egy politikai nemzet versus nemzetállam koncepcióját elemete Deák és Eötvös gondolkodásában. A konferencia második napján az SZTE Bölcsészettudományi Kar adott otthont az előadásoknak.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Fotó: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 22.
    09:00 - 10:00
    Project 833 címmel tekinthető meg a Csongrádi Művésztelep alkotóinak bemutatkozó kiállítása. A tárlat június 22-től július 14-ig látogatható, naponta 9 és 18 óra között.
  • június 22.
    18:00 - 19:00
    Orosz Andrea másfél évig élt Hanoiban és tanított egy vietnámiak által működtetett japán iskolában. Előadásában többek között mesél munkájáról, élményeiről, kirándulásairól. Emellett kulturális élménybeszámolóval is várja az érdeklődőket. A programot a Közéleti Kávéház és a SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága szervezi.
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/