SZTE Info

Az első világháború történelmi szerepét vizsgálták Szegeden

„A királyhűség jól bevált útján…” Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között címmel rendeznek nagyszabású konferenciát Szegeden 2014. november 4-én és 5-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencia az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Bálint Sándor Valláskutató Műhely szervezésében jött létre. Az előadók a szervező intézmények mellett az MTA Zenetudományi és Politikai Tudományok Intézetéből, az MTA BTK Történettudományi és Néprajztudományi Intézetéből, a Habsburg Intézetből, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Mindszenti Alapítványtól, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből, a Zentai Múzeumból, valamint a magyarországi történelemtudományi és néprajzi doktori iskolákból érkeztek. A tudományos seregszemle egyrészről az első világháború szerepét járta körül, mely hozzájárult számos meglévő társadalmi jelenség kibontakozásának felgyorsításához. Másrészt a római katolikus egyház által 10 éve boldoggá avatott IV. Károly magyar királyra emlékezett.

 

A konferencia nyitónapján, a szegedi városházán a fővédnök Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet is tiszteletét tette és beszédet mondott. – Sok kérdés merül fel az első világháború felelősségét illetően kezdett bele Habsburg György. Majd azzal folytatta, hogy nincs igazi felelőse ennek a háborúnak, egyedül a nacionalizmust nevezhetjük hibának, amit a nemzetnacionalizmus követett a történelemben. Véleménye szerint a monarchia egy szupranacionális jogi rendszer volt, melynek eszmeisége az Európai Unióban tért vissza. – Hálás vagyok a történelmi konferenciákért, mert ezek nélkül képesek vagyunk elfelejteni a múltat, pedig sokat lehet belőle tanulni – fejezte be beszédét. Őt Pál József, az SZTE rektorhelyettese követte. Elmondta, hogy a történelmi konferencia a Szegedi Tudományegyetem történelmével is szorosan összefügg, számos ponton kapcsolódik ahhoz. – Miért esett szét az Osztrák-Magyar Monarchia? tette föl kérdést. Majd több okot is felsorolt, amelyek hozzájárultak ehhez. Az egyik az akkori értelmiség hozzáállása volt, mely vagy segítették annak szétesését, vagy nem tett ellene semmit. – Hiányzott az egyben maradás heroizmusa – idézte föl Edmund Husserl szavait. – Hogy a birodalom akkor egyben maradt, egyedül a császárnak tudható be, aki képes volt szimbólummá lenni az Osztrák-Magyar Monarchia népei fölött – folytatta Pál József. A monarchia eltűnt, de a mentalitása, életmódja, politikai és társadalmi közössége tovább élt.


Kiralyhuseg_konferencia_2014._november
Az első világháború történelmi szerepét vizsgálták Szegeden

 

A konferencia a további részében a kiegyezéstől az első világháború végéig vizsgálta azt a folyamatot, amely során a dinasztikus alapon szerveződő birodalmak nemzeti alapon szervezett köztársaságokká, király nélküli királysággá vagy új királyságokká alakultak. Az első világháborút folyamat választóvonalaként értelmezte. Az előadások pedig az elmondott szemléletváltást, identitásváltást, újraértelmezést, a régi és az új keretek megalkotását, valamint a mögöttük húzódó mentalitásbeli változásokat járták körül. A rendezvény külön hangsúlyt fektetett a szimbolikus politika felekezeti értelmezéseire.

 

Az első előadó Landgraf Ildikó néprajzkutató volt, aki az MTA BTK Néprajztudományi Intézetét képviselte. „Király, pásztor és nyáj egy legyen” – állt a dia első oldalán. Az előadása a Habsburg-uralkodócsaládot mutatta be az 1867 és 1918 közötti időszak magyar populáris olvasmányain keresztül, és ismertette azok hatásait a szóbeli hagyományokra. Landgraf Ildikó idézett a bemutatott publikációkból, melyekből kiderült például a nép akkori véleménye és szóbeszéde is. Fennmaradt az uralkodócsalád tagjairól több olvasmány, emlékalbum, kalendárium, ponyvák és még anekdotagyűjtemények is. Az előadás során több ábra is bemutatta, hogyan olvadt bele az akkori eszme az emberek otthoni életterébe és akár bútorkultúrájába. Például több képen is szerepeltek étkészletek, melyekre IV. Károly és Ferenc József képmását festették. Őt követően Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense az egy politikai nemzet versus nemzetállam koncepcióját elemete Deák és Eötvös gondolkodásában. A konferencia második napján az SZTE Bölcsészettudományi Kar adott otthont az előadásoknak.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Fotó: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.