SZTE Info

Az első világháború történelmi szerepét vizsgálták Szegeden

„A királyhűség jól bevált útján…” Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között címmel rendeznek nagyszabású konferenciát Szegeden 2014. november 4-én és 5-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencia az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, valamint az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Bálint Sándor Valláskutató Műhely szervezésében jött létre. Az előadók a szervező intézmények mellett az MTA Zenetudományi és Politikai Tudományok Intézetéből, az MTA BTK Történettudományi és Néprajztudományi Intézetéből, a Habsburg Intézetből, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Mindszenti Alapítványtól, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből, a Zentai Múzeumból, valamint a magyarországi történelemtudományi és néprajzi doktori iskolákból érkeztek. A tudományos seregszemle egyrészről az első világháború szerepét járta körül, mely hozzájárult számos meglévő társadalmi jelenség kibontakozásának felgyorsításához. Másrészt a római katolikus egyház által 10 éve boldoggá avatott IV. Károly magyar királyra emlékezett.

 

A konferencia nyitónapján, a szegedi városházán a fővédnök Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet is tiszteletét tette és beszédet mondott. – Sok kérdés merül fel az első világháború felelősségét illetően kezdett bele Habsburg György. Majd azzal folytatta, hogy nincs igazi felelőse ennek a háborúnak, egyedül a nacionalizmust nevezhetjük hibának, amit a nemzetnacionalizmus követett a történelemben. Véleménye szerint a monarchia egy szupranacionális jogi rendszer volt, melynek eszmeisége az Európai Unióban tért vissza. – Hálás vagyok a történelmi konferenciákért, mert ezek nélkül képesek vagyunk elfelejteni a múltat, pedig sokat lehet belőle tanulni – fejezte be beszédét. Őt Pál József, az SZTE rektorhelyettese követte. Elmondta, hogy a történelmi konferencia a Szegedi Tudományegyetem történelmével is szorosan összefügg, számos ponton kapcsolódik ahhoz. – Miért esett szét az Osztrák-Magyar Monarchia? tette föl kérdést. Majd több okot is felsorolt, amelyek hozzájárultak ehhez. Az egyik az akkori értelmiség hozzáállása volt, mely vagy segítették annak szétesését, vagy nem tett ellene semmit. – Hiányzott az egyben maradás heroizmusa – idézte föl Edmund Husserl szavait. – Hogy a birodalom akkor egyben maradt, egyedül a császárnak tudható be, aki képes volt szimbólummá lenni az Osztrák-Magyar Monarchia népei fölött – folytatta Pál József. A monarchia eltűnt, de a mentalitása, életmódja, politikai és társadalmi közössége tovább élt.


Kiralyhuseg_konferencia_2014._november
Az első világháború történelmi szerepét vizsgálták Szegeden

 

A konferencia a további részében a kiegyezéstől az első világháború végéig vizsgálta azt a folyamatot, amely során a dinasztikus alapon szerveződő birodalmak nemzeti alapon szervezett köztársaságokká, király nélküli királysággá vagy új királyságokká alakultak. Az első világháborút folyamat választóvonalaként értelmezte. Az előadások pedig az elmondott szemléletváltást, identitásváltást, újraértelmezést, a régi és az új keretek megalkotását, valamint a mögöttük húzódó mentalitásbeli változásokat járták körül. A rendezvény külön hangsúlyt fektetett a szimbolikus politika felekezeti értelmezéseire.

 

Az első előadó Landgraf Ildikó néprajzkutató volt, aki az MTA BTK Néprajztudományi Intézetét képviselte. „Király, pásztor és nyáj egy legyen” – állt a dia első oldalán. Az előadása a Habsburg-uralkodócsaládot mutatta be az 1867 és 1918 közötti időszak magyar populáris olvasmányain keresztül, és ismertette azok hatásait a szóbeli hagyományokra. Landgraf Ildikó idézett a bemutatott publikációkból, melyekből kiderült például a nép akkori véleménye és szóbeszéde is. Fennmaradt az uralkodócsalád tagjairól több olvasmány, emlékalbum, kalendárium, ponyvák és még anekdotagyűjtemények is. Az előadás során több ábra is bemutatta, hogyan olvadt bele az akkori eszme az emberek otthoni életterébe és akár bútorkultúrájába. Például több képen is szerepeltek étkészletek, melyekre IV. Károly és Ferenc József képmását festették. Őt követően Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense az egy politikai nemzet versus nemzetállam koncepcióját elemete Deák és Eötvös gondolkodásában. A konferencia második napján az SZTE Bölcsészettudományi Kar adott otthont az előadásoknak.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Fotó: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.