SZTE Info

Ember az embertelenségben – kétnapos konferencia Szegeden

Kétnapos konferenciát tartott 2014. november 7-én és 8-án a Forum Humanum. A holokauszt-emlékévhez kapcsolódva a rendezvény mottója az Ember az embertelenségben volt. A rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy a pszichológia mint tudomány minél több emberhez eljusson. Emellett a hazai pszichológushallgatók számára kívántak színvonalas, szakmailag hasznos előadásokat, műhelyeket biztosítani.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A SZAB-székházban tartották meg a Szegedi Pszichológiai Napokat. A konferencia fő témája az Ember az embertelenségben volt. Emellett előadások hangoztak el a traumáról, újrakezdésről, manipulációról és a gonosz eredetéről, és egy holokauszt-túlélő is bekapcsolódott a programba, aki arról beszélt, hogy az embertelenség kellős közepén hogyan lehetséges mégis megtalálni a boldogságot

Az első napon olyan előadásokkal és műhelyekkel várták az érdeklődőket, amelyek pszichológiai szempontból közelítették meg a holokausztot – a rendezvény egyébként a holokauszt-emlékévhez is csatlakozott ily módon.

A konferenciát Kiss Paszkál előadása nyitotta meg, aki Politika, propaganda, manipuláció címmel adott érdekes, számos aspektust felvonultató összefoglalót a témában. Az előadásban elhangzott, a közvélemény-kutatás kezdetekor arra is kíváncsiak voltak a szakemberek, hogy magát a közvéleményt hogyan, milyen módszerekkel lehet manipulálni – és egyáltalán lehet-e.

A politikai kommunikációt az 1920-as években, a két világháború között kezdték el kutatni, és a szakemberek akkor már világosan látták, hogy politikai kommunikációval sok mindent el lehet érni. A politikai kommunikáció nagyon erős eszköz a politikus kezében, a média tömegekre gyakorolt hatása jelentős. A szakemberek az ezt követő évtizedekben nagyon sokat foglalkoztak a náci (háborús) és a sztálinista (hidegháborús) propaganda elemzésével.

A háborús propaganda ikonikus alakja Goebbels. A második világháború a téma szempontjából azért volt érdekes, mert a hátország is belekerült a háborúba, és a kommunikáció feladata az volt, hogy országon belül harci kedvet, az országon kívül pedig bizonytalanságot szítson.

Kiss Paszkál rámutatott arra is: a háborúba való belépést már az azt megelőző kommunikációban is világosan meg lehet figyelni, mert ez a fajta kommunikáció mindig előkészíti a háborút. Ennek három lépése van: a háborúra lépni kívánó ország először feloldhatatlan konfliktust mutat az ellenséges országgal, ezt követően démonizálja az ország vezetőit – ezt főleg demokratikus országok alkalmazzák, hogy kifejezzék: nem népek ellen, hanem ördögi vezető ellen háborúznak, harmadik lépésként pedig az atrocitások következnek.

A nap további részében előadások hangzottak el egyebek mellett a gyászolók segítéséről, a holokauszt feldolgozásáról, a befolyásolás pszichológiájáról, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelméről, valamint a gonosz eredetéről.

Angol nyelven, skype-on keresztül kapcsolódott be a programba Edith Eger holokauszt-túlélő, aki vallja: Auschwitz számára lehetővé tette, hogy megtapasztalja a szeretet hatalmas mélységeit és az együttérzést a szenvedésben. Boldogsága Auschwitzban gyökerezik.

A konferencián elhangzott előadások összefoglalója itt olvasható.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *