SZTE Info

Ember az embertelenségben – kétnapos konferencia Szegeden

Kétnapos konferenciát tartott 2014. november 7-én és 8-án a Forum Humanum. A holokauszt-emlékévhez kapcsolódva a rendezvény mottója az Ember az embertelenségben volt. A rendezvény szervezőinek célja az volt, hogy a pszichológia mint tudomány minél több emberhez eljusson. Emellett a hazai pszichológushallgatók számára kívántak színvonalas, szakmailag hasznos előadásokat, műhelyeket biztosítani.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A SZAB-székházban tartották meg a Szegedi Pszichológiai Napokat. A konferencia fő témája az Ember az embertelenségben volt. Emellett előadások hangoztak el a traumáról, újrakezdésről, manipulációról és a gonosz eredetéről, és egy holokauszt-túlélő is bekapcsolódott a programba, aki arról beszélt, hogy az embertelenség kellős közepén hogyan lehetséges mégis megtalálni a boldogságot

Az első napon olyan előadásokkal és műhelyekkel várták az érdeklődőket, amelyek pszichológiai szempontból közelítették meg a holokausztot – a rendezvény egyébként a holokauszt-emlékévhez is csatlakozott ily módon.

A konferenciát Kiss Paszkál előadása nyitotta meg, aki Politika, propaganda, manipuláció címmel adott érdekes, számos aspektust felvonultató összefoglalót a témában. Az előadásban elhangzott, a közvélemény-kutatás kezdetekor arra is kíváncsiak voltak a szakemberek, hogy magát a közvéleményt hogyan, milyen módszerekkel lehet manipulálni – és egyáltalán lehet-e.

A politikai kommunikációt az 1920-as években, a két világháború között kezdték el kutatni, és a szakemberek akkor már világosan látták, hogy politikai kommunikációval sok mindent el lehet érni. A politikai kommunikáció nagyon erős eszköz a politikus kezében, a média tömegekre gyakorolt hatása jelentős. A szakemberek az ezt követő évtizedekben nagyon sokat foglalkoztak a náci (háborús) és a sztálinista (hidegháborús) propaganda elemzésével.

A háborús propaganda ikonikus alakja Goebbels. A második világháború a téma szempontjából azért volt érdekes, mert a hátország is belekerült a háborúba, és a kommunikáció feladata az volt, hogy országon belül harci kedvet, az országon kívül pedig bizonytalanságot szítson.

Kiss Paszkál rámutatott arra is: a háborúba való belépést már az azt megelőző kommunikációban is világosan meg lehet figyelni, mert ez a fajta kommunikáció mindig előkészíti a háborút. Ennek három lépése van: a háborúra lépni kívánó ország először feloldhatatlan konfliktust mutat az ellenséges országgal, ezt követően démonizálja az ország vezetőit – ezt főleg demokratikus országok alkalmazzák, hogy kifejezzék: nem népek ellen, hanem ördögi vezető ellen háborúznak, harmadik lépésként pedig az atrocitások következnek.

A nap további részében előadások hangzottak el egyebek mellett a gyászolók segítéséről, a holokauszt feldolgozásáról, a befolyásolás pszichológiájáról, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelméről, valamint a gonosz eredetéről.

Angol nyelven, skype-on keresztül kapcsolódott be a programba Edith Eger holokauszt-túlélő, aki vallja: Auschwitz számára lehetővé tette, hogy megtapasztalja a szeretet hatalmas mélységeit és az együttérzést a szenvedésben. Boldogsága Auschwitzban gyökerezik.

A konferencián elhangzott előadások összefoglalója itt olvasható.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.