SZTE Info

rendorsegi_egyuttmukodes_kiemelt

Gyakornoki együttműködést kötött az egyetem és a rendőrség

Együttműködési megállapodást írt alá 2014. november 13-án Szabó Gábor, az SZTE rektora és Lukács János, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. A szegedi universitas és a rendőrség már korábban is több területen dolgozott együtt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az egyetemünkön meglehetősen sok hasonló tartalmú megállapodást szoktunk aláírni, és természetesen mindnek örülünk, minden megállapodás egyenlő, de vannak, amelyek a többinél egyenlőbbek, mint például a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal való együttműködés – mondta Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Rámutatott: ennek a megállapodásnak van egy nagyon fontos aspektusa, mégpedig az oktatásban való együttműködés.



Különböző szakos hallgatók a rendőrségen


Lukács János rendőrfőkapitány oktatója is az egyetemnek, nemrég kapott kitüntetést a szenátustól, tehát a kooperációt az egyetem minden szempontból komolyan veszi – hangsúlyozta a rektor. Továbbá nagyon fontosak azok az együttműködő partnerek, amelyek egyfajta stabilitást tudnak adni. A gazdasági szervezetek időnként átalakulnak, megszűnnek, de a rendőrség komolyabb változások nélkül tud fennmaradni, és fontos küldetést is lát el. Nagyon jó, hogy ha a különböző szakos hallgatók bepillantást nyernek az a rendőrség munkájának egyes területeibe, és ott tapasztalatokat szerezhetnek.


A rektor elmondta azt is: nagy örömmel támogatta ennek a megállapodásnak az előkészítését, ugyanakkor egy már régebben beinduló folyamatnak a reménybeli folytatásáról lehet beszélni, ami számtalan további lehetőséget nyújt.


Rendorsegi_egyuttmukodes_alairas_RH_2014._november_13
Gyakornoki együttműködést kötött az egyetem és a rendőrség - GALÉRIA


Humánpolitikai tapasztalat


Fontos napnak nevezte az együttműködés aláírásának napját Lukács János dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, hiszen ennek a dokumentumnak az az üzenete, hogy intézményes keretet nyert az egyetem és a rendőrség több mint egy évtizedes együttműködése. A korábbi kapcsolat sokrétű volt, hiszen az egyetemen számos munkatársa szerzett diplomát, zömük vezető beosztásban dolgozik, ami az egyetemi képzés színvonalát is minősíti. Továbbá az SZTE BTK Szociológia Tanszék évről évre méri a városi közbiztonság állapotát, ezzel egyfajta tükröt mutat a rendőrségnek az általa végzett munkáról. Másfelől az egyetem igazságügyi orvostani intézete a bűncselekmények feltárásában vállal jelentős szerepet.


– A mi humánpolitikai tapasztalatunk az, hogy azok a hallgatók, akik nálunk jártak ilyen vagy olyan okból – természetesen nem a büntetőeljárás alanyaiként –, olyan tapasztalatot szereztek, hogy közülük nagyon sokan a rendőrségen képzelik el a jövőjüket – mondta Lukács János.


Az egyetem karain három kurzust tartanak a rendőrség munkatársai, ez a közös munka már 15 éve tart. Számos hallgató választotta a főkapitányságot gyakornoki helyként a jog, az orvosképzés, a kommunikáció, a pénzügyi-számviteli és az informatikai szakokról. A rendőrfőkapitány hozzátette: szeretnének akkreditált gyakornoki hellyé is válni, ezt a procedúrát már elindították. Szeretnének azon munkaadók egyike lenni, amelyek jó kapcsolatot ápolnak az oktatás és tudomány fellegvárával, a szegedi egyetemmel.


 

A hallgatók szempontjai


A jövő jogászai és orvosai mellett a kommunikációt, pszichológiát, pénzügyet és számvitelt, valamint informatikát hallgató egyetemistákat is fogadja a rendőrség gyakornoki programja.

Póth Máté az ÁJTK-n jogász szakos, ötödéves végzős hallgató. Eddig három alkalommal dolgozott gyakornokként a rendőrségen. – Tavaly már voltam három hónapig a rendőrségnél, a szakmai gyakorlatot a Karrier Iroda szervezte. Most harmadik alkalommal töltöttem ott a gyakorlatomat, tavasszal két hónapot, jelenleg pedig november végéig dolgozom a szegedi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán. Készenléti jellegű a feladatom, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül nyolc órát dolgozom, van, amikor túlórázni kell, és van, amikor éjszaka is akad feladat. Elsősorban papírmunkát végzünk, de a munkánkat nagyon értékelik, mert túlterhelt a rendőrség. Helyszínre is szoktunk menni: szemlére, házkutatásra. Ez azért jó, mert az eljárásjog gyakorlatban való alkalmazását is megismerhetjük – fogalmazott a jogász hallgató.

Póth Máté elmondta: aki ügyész szeretne lenni, annak nagyon hasznos, ha látja a másik oldalt is, mert ez a tapasztalat az ő munkájukat is segítheti.

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

fotó: Herner Donát

 

További információ:
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.