SZTE Info

Jogvédelem A-tól Z-ig

A jogvédő szervek működéséről és elmúlt öt évben történt változásairól tartott konferenciát 2014. november 12-én az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszéke a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A jogvédő szervek 2009 és 2014 közötti változásáról tartottak konferenciát 2014. november 12-én a SZAB székházában az Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke szervezésében. – Ez az ötéves periódus egy jól összehasonlítható mércéje a fejlődésnek. A jogvédelem pedig egy olyan téma, amely a polgárok számára is releváns – indokolta meg a tematikát Tóth Judit, az Alkotmányjogi Tanszék docense, aki egyben a konferencia ötletgazdája is.

A konferencia megnyitóján Kiss Barnabás, az Alkotmányjogi Tanszék egyetemi docense és az esemény moderátora röviden összegezte az ülés jelentőségét. – Köztudott, hogy a jogvédelem terén 2012-ben nagy változások történtek, melyeket meg kell ismernünk. Jogvédelmi szervek ilyen széles körben még nem képviselték magukat tudományos ülésen – jelentette ki, utalva arra, hogy az eseményen számos intézmény ismertetője hangzott el, melyet vagy az adott szerv képviselője, vagy a tanszék egy képviselője adott elő. Az ülés kiemelkedő voltát hangsúlyozza az is, hogy a szervezők terveik szerint az elhangzott előadások anyagát írásos formában összegyűjtik, és egy kötetben kiadják.


SZAB_jogi_konferencia_2014._november_12
Jogvédelem A-tól Z-ig - GALÉRIA


Az ülés nyitó előadását Dr. Tóth Judit tartotta, aki egy jogvédelmi kaleidoszkópként beszámolt a jelenlegi helyzetről. – A jogvédelem egy definíciós kérdés. Ezen az alkalmon igen tág formában kezeltük, és minden olyan szervezetet jogvédőnek tekintettünk, amelyik fő funkciói közt tartja számon a jogi sérelmekre való reagálást, szankcionálást, leleplezést, felelősségre vonást, kompenzációt vagy éppen a jogi tanácsadást – árulta el. Előadásából a jelenlévők megtudhatták, hogy ma tisztán jogvédő szervezet kevés van, lévén többnyire vegyes feladatokat látnak el. Ez abból adódik, hogy rengeteg ilyen szervezetet összevontak vagy összeolvasztottak. – Példának okáért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba. Viszont erről nagyon kevesen tudnak, és nem tudják, hogy ott kell keresni – jegyezte meg Tóth Judit.

A jogvédelem során emellett releváns kérdés, hogy milyen a szervezethez való hozzáférés. A károsultak ugyanis sokszor a létminimum szélén élnek, és nem engedhetnek meg maguknak hosszas utazást a panasztevés érdekében. Emellett a benyújtási forma sokszor elektronikus és nem személyes, a helyszín pedig nem akadálymentesített. A nap során ezek a témák is előtérbe kerültek, mialatt előadások hangzottak el többek között a munkajogról, az áldozatsegítésről, az adatvédelemről és a betegjogokról.

 

SZTEinfo – Őszi Tamás

Fotó: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *