SZTE Info

napelem_kiemelt

A környezettudatosság jegyében fejleszt az SZTE

Megújuló energiaforrások használatával éves szinten mintegy 100 millió forintot takarít meg a Szegedi Tudományegyetem, ez az intézmény teljes energiaköltségének körülbelül 4 százaléka.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az újszegedi termálkör működésbe helyezése kapcsán tartott 2014. november 19-i sajtóeseményen Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója kiemelte: a példaértékű geotermikus projekt nem önmagában álló fejlesztés, hanem végiggondolt, hosszú távú egyetemi stratégia részeként kell rá tekintenünk. A Tisza-parti universitas célja, hogy valódi zöld egyetemmé váljon, ennek jegyében hajtott, illetve hajt végre végre technológiavezérelt beruházásokat, alkalmaz zöld technológiákat, használ egyre nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat.

 


2754 napelem az egyetemi épületeken

 

Egy sikeres uniós pályázat révén 2012 végétől az egyetem 24 épületén 2754 darab napelem működik, a park teljesítménye 660 kW. A hosszú, 35 éves üzemelési idejű beruházás vívmánya, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását éves szinten 2000 tonnával csökkenti, emellett az SZTE számára 30 millió forintos megtakarítást is hoz. A megtakarítás fele az adott kar vagy egység villamosenergia-költségeit csökkenti, a másik feléből pedig a napelemek karbantartását fedezi, valamint újabb energiamegtakarítást eredményező beruházásokat végez az intézmény. Az SZTE Óvodában például a földgázfogyasztást próbálja minimalizálni úgy, hogy a napelemek által megtermelt pluszenergiát fűtésre használja az újonnan beépített klímaberendezésekkel. Optimális esetben (az időjárástól függően) így akár évi 600 ezer forintot is meg lehet spórolni.

Az egyetemen 3 helyszínen is napkollektorok állítanak elő használati melegvizet. Ennek révén a II-es kórház épületében megközelítőleg évi 2,2 millió, a TTIK biológiai épületében 270 ezer forintot tudnak megtakarítani, míg a TIK használatimelegvíz-költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökken a napsütéses időszakban. Hőkutas, hőszivattyűs hűtési-fűtési rendszerek üzemelnek az új vagy felújított egyetemi épületekben. A Mérnöki Kar Moszkvai körúti épületének fűtését teljes egészében ellátják a hőszivattyúk, földgáz használatára nincs is szükség. Az így elért megtakarítás évente mintegy 1,6 millió forint. A TTIK Dóm téri fizikai részlegében éves szinten annyi hőt termelnek a hőkutak, amennyihez 1,9-2,1 millió forint árú gázt kellene elégetni.

 


Két termálkör fűt 30 épületet

 

A most záruló geotermikus projekt keretében pedig az SZTE 30 épülete állt át gázalapúról termálfűtésre. A szegedi termálkör 25, az újszegedi 5 egyetemi épületet lát el. A fejlesztés a földgáz és az átvett geotermikus hő árát összehasonlítva, a külső hőmérséklettől függően várhatóan 60-70 millió forintos megtakarítást jelent évente az egyetemnek. Összességében a megújuló energiaforrások használatával mintegy 100 millió forintot takarít meg a Szegedi Tudományegyetem, ez az intézmény teljes energiaköltségének körülbelül 4 százaléka.

 


Az SZTE a legzöldebb magyar universitas

 

Mindezeknek a programoknak köszönhetően 2013-ban a legjobb 12 százalék közé került a Szegedi Tudományegyetem a Zöld Egyetem Világrangsorban. A világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló rangsorolása a dél-kelet-ázsiai University of Indonesia kezdeményezésére indult el 2010-ben. Tavaly 61 ország 301 felsőoktatási intézménye közül a 35. lett a Tisza-parti universitas, ezzel hazánkban a „legzöldebb”, Európában a 13. helyezett az SZTE.

A zöld egyetem rangsor jogosultságát és népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az indulása óta dinamikusan emelkedik a résztvevők száma: három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kérdőívet kitöltő egyetemek száma (2010-ben 95, 2012-ben, 2013-ban már 301 egyetem csatlakozott). Az SZTE évről évre feljebb lépett a környezettudatossági világrangsorban. 2013-ban már az indulók 88 százalékát sikerült megelőznie, és a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent az SZTE és az első helyezett közötti pontkülönbség is. A kiváló eredményhez nagymértékben hozzájárult az egyetemi napelemberuházás megvalósulása, számos egység zöld fejlesztései és környezettudatossága, illetve az, hogy az SZTE egyre szélesebb körben nyer el és hasznosít a fenntarthatóságra fordítható uniós forrásokat. A várakozások szerint a geotermikus projekt, a két termálkör működésbe állása még tovább javít a szegedi egyetem pozícióin. Mindemellett összeállt a Szegedi Tudományegyetemen egy szakértői csoport, amelynek feladata a zöld egyetem rangsorban élen járó intézmények jó gyakorlatainak, adaptálható ötleteinek megismerése, valamint az SZTE rövid, közép- és hosszú távú zöld stratégiájának meghatározása.

 


Folytatódnak a környezettudatos fejlesztések

 

Majó Zoltán az újszegedi rendezvényen ezt a szándékot megerősítve úgy fogalmazott: a környezettudatos, fenntartható, zöld fejlesztések nem állnak meg, az egyetem tovább kíván haladni ezen az úton. Az SZTE már az ősszel beadott egy pályázatot napelemparkjának bővítésére, és a geotermikus rendszerbe is újabb épületeket kíván bekapcsolni.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.