SZTE Info

„Lélekmadár és ezüstzsinór” – a magyar parasztság hiedelemvilágáról

„A magyar parasztság lélekhite” címmel tartott előadást Gyöngyössy Orsolya a SZAB székházában 2014. november 6-án.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

neprajzGyöngyössy Orsolya, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tagja érdekes ismeretterjesztő előadással mutatkozott be a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A fiatal kutatónőnek a magyar parasztság hiedelemvilágából hozott témája betekintést engedett a hallgatóságnak a néprajz és a kulturális antropológia tudományterületeibe.

 

Középiskolás éveink alatt szinte mindent megtanulhattunk a görög és római mitológiáról, ehhez képest saját népünk hiedelemvilágáról kevés információval ruháztak fel egykori tanárjaink. Pedig a magyar parasztság lélekhitének elemei sokban hasonlítanak más népek hiedelemvilágához. – A székelyek elképzelése szerint minden egyes embert egy ezüstzsinór köt az Úr Jézushoz. Amikor Krisztus úgy látja, hogy földi életünk a végéhez ért, akkor megszakítja ezeket a fonalakat. Ez a hiedelem nagyon hasonló a görög mitológiából ismert moirák sorsfonalához – világosította fel a hallgatóságot Gyöngyössy Orsolya.

 

A magyar parasztság lélekhite három elemből tevődik össze. Az első a különböző szervekhez köthető úgynevezett életlélek. Úgy tartották, hogy mindegyik szervhez tartozik egy lélek, bármelyik sérülése halálhoz vezethetett. A második az archaikus duális lélekhit. Ez a sámán hagyományokra vezethető vissza. Ha valaki megbetegszik, akkor a lelkét elrabolták. Amikor a sámán transzba esik, az a feladata, hogy visszahozza az elrabolt lelket. Innen származik az a kifejezésünk, hogy „hálni jár belé a lélek.” A harmadik elem a test és a lélek dualizmusa. Gyöngyössy Orsolyának a kutatásai során több székely is beszámolt arról, hogy meg tudják állapítani, mikor van az ember utolsó lélegzetvétele. – Az idős székely emberek szerint a haldoklók először a gyomorból veszik a levegőt. Ebből ki tudják következtetni azt, hogy mikor kerül sor az utolsó lélegzetvételre, az úgynevezett szuszogó lélek eltávozására – mesélt tapasztalatairól.

 

A hetes szám nemcsak a magyar népmesékben tűnik fel, hanem a magyar paraszti hiedelemvilágban is fontos szerepet tölt be. – Sokak szerint hét napig marad a földön a lélek. Itt párhuzam vonható a zsidók hét napos gyászával. Egy kolozsvári kutató szerint ez az idő hat hétre tehető, mert hat hét alatt romlik el a szív a testben. A magyar parasztság túlvilági képében a keresztény és a pogány elemek erőteljes keveredése figyelhető meg. Például a csángók hét eget és hét poklot különböztetnek meg fejezte be gondolatait az előadó.

 

SZTEinfo – Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00