SZTE Info

„Lélekmadár és ezüstzsinór” – a magyar parasztság hiedelemvilágáról

„A magyar parasztság lélekhite” címmel tartott előadást Gyöngyössy Orsolya a SZAB székházában 2014. november 6-án.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

neprajzGyöngyössy Orsolya, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tagja érdekes ismeretterjesztő előadással mutatkozott be a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A fiatal kutatónőnek a magyar parasztság hiedelemvilágából hozott témája betekintést engedett a hallgatóságnak a néprajz és a kulturális antropológia tudományterületeibe.

 

Középiskolás éveink alatt szinte mindent megtanulhattunk a görög és római mitológiáról, ehhez képest saját népünk hiedelemvilágáról kevés információval ruháztak fel egykori tanárjaink. Pedig a magyar parasztság lélekhitének elemei sokban hasonlítanak más népek hiedelemvilágához. – A székelyek elképzelése szerint minden egyes embert egy ezüstzsinór köt az Úr Jézushoz. Amikor Krisztus úgy látja, hogy földi életünk a végéhez ért, akkor megszakítja ezeket a fonalakat. Ez a hiedelem nagyon hasonló a görög mitológiából ismert moirák sorsfonalához – világosította fel a hallgatóságot Gyöngyössy Orsolya.

 

A magyar parasztság lélekhite három elemből tevődik össze. Az első a különböző szervekhez köthető úgynevezett életlélek. Úgy tartották, hogy mindegyik szervhez tartozik egy lélek, bármelyik sérülése halálhoz vezethetett. A második az archaikus duális lélekhit. Ez a sámán hagyományokra vezethető vissza. Ha valaki megbetegszik, akkor a lelkét elrabolták. Amikor a sámán transzba esik, az a feladata, hogy visszahozza az elrabolt lelket. Innen származik az a kifejezésünk, hogy „hálni jár belé a lélek.” A harmadik elem a test és a lélek dualizmusa. Gyöngyössy Orsolyának a kutatásai során több székely is beszámolt arról, hogy meg tudják állapítani, mikor van az ember utolsó lélegzetvétele. – Az idős székely emberek szerint a haldoklók először a gyomorból veszik a levegőt. Ebből ki tudják következtetni azt, hogy mikor kerül sor az utolsó lélegzetvételre, az úgynevezett szuszogó lélek eltávozására – mesélt tapasztalatairól.

 

A hetes szám nemcsak a magyar népmesékben tűnik fel, hanem a magyar paraszti hiedelemvilágban is fontos szerepet tölt be. – Sokak szerint hét napig marad a földön a lélek. Itt párhuzam vonható a zsidók hét napos gyászával. Egy kolozsvári kutató szerint ez az idő hat hétre tehető, mert hat hét alatt romlik el a szív a testben. A magyar parasztság túlvilági képében a keresztény és a pogány elemek erőteljes keveredése figyelhető meg. Például a csángók hét eget és hét poklot különböztetnek meg fejezte be gondolatait az előadó.

 

SZTEinfo – Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.