Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Világszerte megünnepelték a patológia napját: ez a tudományterület ugyanis egyre fontosabbá válik, mert a patológus szerepe egyre inkább meghatározó a gyógyító terápia kiválasztásában is, főleg abban az esetben, ha daganatos betegségekről van szó. A patológus a betegség pontos diagnosztizálásval foglalkozik, emellett hozzájárul ahhoz, hogy a gyógyítást segítő beavatkozások, kezelések közül a legjobbat válasszák a betegnek. Így fontos tagja a gyógyulást elősegítő orvosok csapatának.
A patológus a betegség pontos diagnosztizálásával és a gyógyítást segítő beavatkozások, kezelések megállapításához szükséges tanácsadással egyenrangú és rendkívül fontos tagja a gyógyulást segítő orvosi csapatnak. A betegségek és azok hatásainak legfőbb szakembereként sokat tud segíteni önnek betegsége pontos leírásában és megértésében. Az ő területe a szövettani, citológiai diagnózis, amely azért rendkívül fontos, mert a terápia mikéntjét is meghatározza, és mert a patológus a betetgség kimenetelét is megbecsüli.
Magyarországon csupán 250 patológus van, három kórházra jut egy – dupla ennyi szakemberre lenne szükség.
A Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem az idei patológusok napján, 2014. november 4-én arra hívta fel a figyelmet: ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a meglévő emberi erőforrásokat a legkorszerűbb informatikai fejlesztésekkel segítjük, és egyúttal jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakemberképzésben. Mindez jelentős pozitív hatással lehet a betegellátó tevékenység egész folyamatára.
Az elmúlt 20 évben hatalmas változásokon ment keresztül a kórszövettani vagy patológiai diagnosztika, aminek alapja részben a technológia korszerűsödése, az informatika eredményeinek beépülése, másrészt és döntően a molekuláris medicina kifejlődése. A patológia a diagnosztikus kórszövettanon túl mára további ágakkal gyarapodott, mint a betegségek kimenetelét megbecslő és a terápiás célpontokat azonosító patológia. Így a patológus már egyáltalán nem csak a halottak kórboncolásában érintett, egyre inkább a korszerű betegellátó tevékenység meghatározó szereplője a betegség diagnózisának felállításától annak kezelésén át.
SZTEinfo
