SZTE Info

Roma integrációs tanulmányok a szegedi egyetemen

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság Szociológiai Munkabizottsága és az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ „Eszményektől a kompetenciák felé” címmel rendezett konferenciát 2014. november 21-én. A tanácskozás az ifjúságügy és a roma integráció kérdésköreire fókuszált.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencia megnyitóján Pászka Imre, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság Szociológiai Munkabizottság vezetője így fogalmazott: „az eszmény és a kompetencia nem zárja ki egymást, kompetensek is lehetünk jó eszményekkel és eszmékkel.” Hozzátette: a tanácskozás témáinak aktualitását mutatja, hogy különböző tudományágakban, a filozófiában, az antropológiában és a szociológiában is egyaránt vitatják ezeket a témaköröket. Kiemelte: a SZAB keretein belül a szegedi ifjúságszociológiai műhely által szervezett jeles rendezvények is azt mutatják, hogy a kutatásokat érdemes tovább folytatni, és számos hozzáértő szakember van, aki útmutatást ad az ifjú kutatóknak.


Ifjusagkonferencia_SZAB_2014._november_21_galeria
Roma integrációs tanulmányok a szegedi egyetemen - GALÉRIA


Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese elmondta, 90 évvel ezelőtt a Szegeden létesített Ferenc József Tudományegyetemen címzetes rendes tanári kinevezést kapott Herman Antal etnográfus. Fontos esemény volt ez a professzor és az egyetem életében is, és jelentőséggel bír a mostani rendezvény apropóján is. Herman Antal a szegedi egyetemen eltöltött néhány esztendő alatt megalapozta a néprajztudomány iránti érdeklődését, és tevékenységnek hatására 1929-ben elsőként Magyarországon, Szegeden létesült néprajzi tanszék. A tudós tanár a cigányügy megoldásának érdekében a közösségért való felelősségvállalás jegyében közéleti szerepet is magára vállalt – fogalmazott. Kiemelte: a konferenciának is a Szegedi Tudományegyetem ad otthont, az universitas kínálatában a roma kisebbség több tudományos diszciplína tárgyaként is megjelenik. – Az egyetem célkitűzéseit megvalósító kezdeményezéseket kötelességünk támogatni és azok számára olyan körülményeket teremteni, hogy a bennük rejlő potenciálok ne maradjanak kihasználatlanul, és a célok elérésére való alkalmasságuk mindennapi realitássá váljon. Ez a helyzet a roma integrációs tanulmányok specializációval is – mondta. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium együttműködésében megvalósuló képzés olyan tudásanyagot hordoz, amit a szegedi kutatók más intézmények szakembereivel együtt teremtettek és transzformáltak át oktatásban is meghirdethető tantárgyakká. Kiemelte: a roma integrációs tanulmányok képzés megalapozása és a hallgatók számára való hozzáférés megteremtése nem kampányszerű projekt, ez egy hosszú távra szóló elköteleződés, amely a többségi magyar társadalom és a roma közösség közötti integrációt szolgálja. A specializáció attól különleges, hogy az egymással való élést, az együttélést, és nem az egymás mellett élést emeli középpontjába. Hozzátette: olyan készségeket szeretnének fejleszteni, amelyek az integrációt segítik elő, és a nem cigány származású ifjúság számára is szemléletformálással adják át a tudást. A képzés attól is különleges, hogy minden karról várja a jelentkezőket, azaz az egyetemen belüli integrációt szolgálja, a szegedi egyetem az ilyen kezdeményezést pedig csakis támogatni tudja.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.