SZTE Info

nanotech_kiemelt

Sikeresen zárult az SZTE nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó projektje

2014. október 30-án az Európai Unió és a Magyar Kormány által támogatott nanotechnológiai kutatással foglalkozó közös projektet zárt a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A záró rendezvényen Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora kiemelte: a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó projekt sok szempontból beleillik az egyetem profiljába. – Örülök annak, hogy ez a projekt az egyetemen belül is számos kutatóhely együttműködését igényli, és hogy stratégiai partnerünk, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont is érdemli részt vállalt a munkában. Úgy gondolom, a szegedi TÁMOP-projektek, köztük a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó program is úgy fogalmazódott meg, hogy a célok a befektetett és elvárható munkával arányban vannak – fogalmazott.


Kónya Zoltán a TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0047 számú, Új, funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok nevű projekt szakmai vezetője összefoglalta a projekt megvalósítását, és értékelte az elért eredményeket.


A Szegedi Tudományegyetem az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóival közösen 2012. november elsejével kezdte el azt a kétéves kutatói tevékenységet, melynek célja a felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási potenciál fokozása és az intézmények pozíciójának erősítése volt. A nanotechnológiai kutatással foglalkozó projektet a közreműködő szervezet 492 950 000 forint támogatással segítette. A projekt keretében 100 nm alatti méretű részecskéket állítottak elő, modellezték a különböző közegekben való viselkedésüket, és vizsgálták a környezetre és biológiai rendszerekre gyakorolt hatásukat. A projekt komplex módon vizsgálta a nanorendszereket; érintette a környezettechnológia, az anyagtudomány, a biotechnológia, az élettan, az orvosi műszergyártás és a diagnosztika, valamint a gyógyszeripar tudományágait – ismertette Kónya Zoltán. Hozzátette: a kutatásban több mint 200 munkatárs, köztük 50 fiatal kutató dolgozott 20 csoportban, akik több mint 130 publikációt jelentettek meg a kétéves munka során. Ezenfelül a projektben svájci és amerikai kutatókat foglalkoztattak, akik tanácsadással segítették a nemzetközi kutatási trendekhez való közelítést. A támogatásnak köszönhetően a megvalósításban részt vevő munkatársak széles körű nemzetközi kapcsolathálót tudtak kiépíteni a nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó szakemberekkel, ezzel elősegítve az intézmények pozíciójának megerősítését nemzetközi színtéren. A kutatások eredményeként új módszert dolgoztak ki a sejtfelületek elektromos töltésének meghatározására, melyre szabadalmi kérelmet nyújtottak be, valamint a világon egyedülálló módon létrehozták a nanoméretű fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságait leíró anyag-könyvtárat. Megkezdődött az adatbázis feltöltése is melybe egyre több és több anyagot viszek fel – emelte ki.


Nanotech_kutatas_zarokonferencia_2014._oktober_30_galeria
Sikeresen zárult az SZTE nanotechnológiai kutatásokkal foglalkozó projektje - GALÉRIA


Ormos Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója elmondta: szervezetileg a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont különáll egymástól, de szellemileg összetartozik, a kutatások jelentős részét az egyetemmel közösen végzik a központ szakemberei. A biológiai molekulák és a nanotechnológia kapcsolata szoros, a biológiai egységeket alkotó sejtek természetes nanoszerkezetek. A nanotechnológiai három területen kapcsolódik a biológiához; ezek a nanotechnológiai által megnyíló új lehetőségek a biológiai rendszerek vizsgálatában, a nanotechnológia által nyújtott gyógyászati lehetőségek és a nanotechnológia veszélyei a biológia molekulákban. Ezeket a területeket a központban nagyon nagy intenzitással kutatják egyetemi szakemberekkel közösen, melyhez a TÁMOP pályázat extra lehetőséget nyújtott.

A zárórendezvényen a négy altéma – új funkcionális anyagok keletkezése, detektálás, modellezés, biológiai és környezeti válaszok – vezetői (Pálinkó István, Bozóki Zoltán, Viskolcz Béla és Ormos Pál) szakmai előadáson részletesen ismertették a projektben végzett kutatásokat, azok eredményeit.

 

SZTEinfo

Fotó: Herner Donát


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.