SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Áldás vagy átok a gyógyszer?

A Szabadegyetem – Szeged 2014. november 5-i alkalmán az SZTE Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára és a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika gyakorló orvosa, Bata-Csörgő Zsuzsanna tartott előadást a gyógyszerallergia kérdésköréről, Gyógyszerek: átok és áldás címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Bata-Csörgő Zsuzsanna már az előadás elején megnyugtatta a hallgatókat, hogy a gyógyszerekre mindenféleképpen szükség van, hasznosak az emberiség számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egy Svédországban készült felmérés kimutatta, 1800 óta minden generációban átlagosan 12 százalékos növekedés tapasztalható az élethossz tekintetében, ami leginkább a modern orvostudománynak és gyógyszerészetnek köszönhető. Az első gyógyszerek először a természetgyógyászok által ma is használt gyógynövények formájában terjedtek el, ezután a biokémia, a molekuláris biológia fejlődésével kezdődött meg a szintetikus vegyületek hasznosítása az orvoslásban. Ezek a vegyületek megfelelő terápiás dózisban alkalmazva nem mérgezőek, azonban ennek mértéke esetenként változhat, így bizonyos embereknél kellemetlen, nem várt tünetek jelentkezhetnek a gyógyszeres kezelés során. Az 1942-ben, Alexander Fleming által felfedezett antimikrobás szerre, a penicillinre az USA lakosságának 3-10 százaléka allergiás, miközben tudjuk, hogy használata jelentős mértékben hozzájárult a II. világháborúban bakteriális tüdőgyulladásban elhunytak arányának nagyarányú csökkentéséhez – derült ki.

A gyógyszerek tehát alapvetően toxikus hatású, idegen anyagok, amelyek egyes betegeknél, nem várt, úgynevezett adverz reakciókat válthatnak ki – tudtuk meg Bata-Csörgő Zsuzsannától. Ez jelentkezhet intoleranciaként, a gyógyszert lebontó enzim defektusaként, kumuláció esetén bőrelszíneződésként és gyógyszer indukálta immunreakcióként, azaz allergiaként is. A gyógyszerek által a szervezetbe juttatott vegyületek ez egyik legnagyobb immunszervünkbe, a bőrünkbe jutnak, így az allergén reakciók legtöbb esetben a bőr elváltozásán tapasztalhatóak.

– Az immunrendszerünk egyensúlya a lényeg, nem annak erősítése – hangsúlyozta az előadó. Tévhit, hogy a reklámokból ismert immunrendszer-erősítő készítmények elengedhetetlenül szükségesek a szervezetünk számára, hiszen a túl aktív immunrendszer is betegségek kialakulásához vezethet. Testünk védekező mechanizmusainak célzottan, csak veszély esetén kell aktivizálódniuk, egyéb esetekben azonban, amikor erre nincsen szükség, az egészséges működés a toleráns, statikus állapot. Ebben segítenek a T-sejtek, amelyek a regulációs szerep mellett egyfajta memóriaként is funkcionálnak az immunrendszerben. Allergia csak abban az esetben jelentkezik, miután egy gyógyszer hatására bizonyos idő elteltével kialakul a szervezetünkben, azonban a szer újbóli alkalmazásakor a T-sejteknek köszönhetően azonnal érzékelhetőek az allergiás reakciók.

A leggyakoribb gyógyszer indukálta túlérzékenységek az anafilaxiás reakció, mely általában a méhdarázs venomjára való érzékenység vagy a penicillin vénás adagolása válthat ki, a szöveti erek gyulladása és a különböző bőrgyulladások, kiütések. Egyes betegeknél ezek lehetnek csak álallergiás reakciók is, melyek enyhébbek az igazi allergiás reakcióknál, de minden túlérzékenységet körültekintően kell kezelni, hiszen előfordulnak végzetes kimenetelű esetek is. Bata-Csörgő Zsuzsanna külön felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a gyógyszerallergiás reakciók kezelhetőek, ha időben észrevesszük a tüneteket, és leállítjuk a tünetet okozó gyógyszer szedését.

 

SZTEinfo – Németh Klára

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.