SZTE Info

Szabadegyetem - Szeged: „Boldog békeidők”

A Szabadegyetem – Szeged 2014. november 12-i alkalmán az Osztrák-Magyar Monarchia történetéről hallhattak előadást az érdeklődők Marjanucz László, az SZTE Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető docensének előadásában a TIK kongresszusi termében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A kiegyezéstől az I. világháború kirobbanásáig tartó közel 50 év a békés, nyugodt építőmunka korszaka volt, amelyben a személyes boldogulás esélyei is javultak tudtuk meg Marjanucz Lászlótól. Az osztrák-magyar kiegyezés során létrehozott duális állam megalakulása kölcsönösen hasznos volt mindkét fél számára. Az 1848 utáni években elvesztett háborúk eredményeképpen a Habsburg Birodalom befolyása jelentősen csökkent a térségben, ezért szüksége volt pozíciójának megerősítésében a magyarsággal való kiegyezésre. Ennek érdekében Ferenc József hajlandó volt felhagyni azon törekvésével, hogy a magyar területeket beolvassza birodalmába. Így jött létre Ciszlajtániából (Osztrák Császárság) és Transzlajtániából (Magyar Királyság) 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia.

A kohéziót erősítő folyamatok közül az előadó kiemelte a piaci integrációt létrehozó közös piac intézményét, mely lehetőséget adott a Monarchia elmaradott területeinek felzárkózására. Ezt bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi és anyagi teljesítőképességének erősödésével arányosan, 30 százalékról 38 százalékra nőtt a Magyarország által a kincstárba fizetett kvóta aránya. A belső piac jelentős mértékű növekedése azt eredményezte, hogy Európa harmadik legdinamikusabban fejlődő államává vált az Osztrák-Magyar Monarchia. Az ipari fejlődés az exportcikkek átalakulásában is tetten érhető, hiszen a külkereskedelemben a nyerstermékekkel szemben növekedett az ipari termékek aránya.

Az előadás második felében békés fejlődést beárnyékoló dezintegratív tendenciákat ismerhette meg a hallgatóság, melyek végül a Monarchia felbomlását eredményezték. Ezek közül a legjelentősebb a nemzetiségi kérdés volt, hiszen a nagyarányú nemzetiségi népesség ambícióit nem elégítette ki az 1868-ban létrehozott nemzetiségi törvény. Kulturális, etnikai, nyelvi szempontból igen sok kedvezményt kaptak, azonban sem egyenrangú politikai státuszban, sem megyei szintű autonómiában nem részesültek a nemzetiségek. Az elégedetlenséget csak növelte az a tendencia, hogy a közgondolkodásban, majd a kormánypolitikában is elterjedt az a nézet, hogy a nemzetiségek asszimilálhatóak, és szükség van a magyar nemzeti állam megteremtésére. Ez a törekvés amellett, hogy eredménytelennek bizonyult, a Monarchia európai megítélését is rontotta.

A háborúba való belépés okainak gyökerei a balkáni konfliktusban keresendők – magyarázta Marjanucz László. A balkáni török uralom elleni nemzeti fellépéseket mindaddig támogatta az Osztrák-Magyar Monarchia, amíg ki nem derült, hogy ezeket a felkeléseket az Orosz Birodalom pártfogolja, amely ebben az időszakban már a Monarchia területi integritását is veszélyeztette. Miután a balkáni népek a 20. század eleji háborúkban orosz segítséggel legyőzték a törököket, és ezzel megváltozott a status quo, ezért az Osztrák-Magyar Monarchia szükségesnek látta életképességének bizonyítását. Ennek érdekében, a szarajevói merényletet követően Németország szövetségeseként vett részt az I. világháborúban.

Az antant kimeríthetetlen anyagi és személyi erőforrásainak köszönhetően legyőzte a központi hatalmakat. Németországot szövetségesén, az Osztrák-Magyar Monarchián keresztül próbálták gyengíteni, kihasználva annak gyengepontját. Az antant felkarolta a nemzetiségek állami törekvéseit, és a háborút lezáró békediktátumok aláírásával létrehozták Csehszlovákiát, a délszláv államot és Lengyelországot, amely az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlását jelentette – ismertette a folyamatot a történész.


SZTEinfo - Németh Klára

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.