SZTE Info

Szabadegyetem - Szeged: „Boldog békeidők”

A Szabadegyetem – Szeged 2014. november 12-i alkalmán az Osztrák-Magyar Monarchia történetéről hallhattak előadást az érdeklődők Marjanucz László, az SZTE Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető docensének előadásában a TIK kongresszusi termében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A kiegyezéstől az I. világháború kirobbanásáig tartó közel 50 év a békés, nyugodt építőmunka korszaka volt, amelyben a személyes boldogulás esélyei is javultak tudtuk meg Marjanucz Lászlótól. Az osztrák-magyar kiegyezés során létrehozott duális állam megalakulása kölcsönösen hasznos volt mindkét fél számára. Az 1848 utáni években elvesztett háborúk eredményeképpen a Habsburg Birodalom befolyása jelentősen csökkent a térségben, ezért szüksége volt pozíciójának megerősítésében a magyarsággal való kiegyezésre. Ennek érdekében Ferenc József hajlandó volt felhagyni azon törekvésével, hogy a magyar területeket beolvassza birodalmába. Így jött létre Ciszlajtániából (Osztrák Császárság) és Transzlajtániából (Magyar Királyság) 1867-ben az Osztrák-Magyar Monarchia.

A kohéziót erősítő folyamatok közül az előadó kiemelte a piaci integrációt létrehozó közös piac intézményét, mely lehetőséget adott a Monarchia elmaradott területeinek felzárkózására. Ezt bizonyítja, hogy a magyar pénzügyi és anyagi teljesítőképességének erősödésével arányosan, 30 százalékról 38 százalékra nőtt a Magyarország által a kincstárba fizetett kvóta aránya. A belső piac jelentős mértékű növekedése azt eredményezte, hogy Európa harmadik legdinamikusabban fejlődő államává vált az Osztrák-Magyar Monarchia. Az ipari fejlődés az exportcikkek átalakulásában is tetten érhető, hiszen a külkereskedelemben a nyerstermékekkel szemben növekedett az ipari termékek aránya.

Az előadás második felében békés fejlődést beárnyékoló dezintegratív tendenciákat ismerhette meg a hallgatóság, melyek végül a Monarchia felbomlását eredményezték. Ezek közül a legjelentősebb a nemzetiségi kérdés volt, hiszen a nagyarányú nemzetiségi népesség ambícióit nem elégítette ki az 1868-ban létrehozott nemzetiségi törvény. Kulturális, etnikai, nyelvi szempontból igen sok kedvezményt kaptak, azonban sem egyenrangú politikai státuszban, sem megyei szintű autonómiában nem részesültek a nemzetiségek. Az elégedetlenséget csak növelte az a tendencia, hogy a közgondolkodásban, majd a kormánypolitikában is elterjedt az a nézet, hogy a nemzetiségek asszimilálhatóak, és szükség van a magyar nemzeti állam megteremtésére. Ez a törekvés amellett, hogy eredménytelennek bizonyult, a Monarchia európai megítélését is rontotta.

A háborúba való belépés okainak gyökerei a balkáni konfliktusban keresendők – magyarázta Marjanucz László. A balkáni török uralom elleni nemzeti fellépéseket mindaddig támogatta az Osztrák-Magyar Monarchia, amíg ki nem derült, hogy ezeket a felkeléseket az Orosz Birodalom pártfogolja, amely ebben az időszakban már a Monarchia területi integritását is veszélyeztette. Miután a balkáni népek a 20. század eleji háborúkban orosz segítséggel legyőzték a törököket, és ezzel megváltozott a status quo, ezért az Osztrák-Magyar Monarchia szükségesnek látta életképességének bizonyítását. Ennek érdekében, a szarajevói merényletet követően Németország szövetségeseként vett részt az I. világháborúban.

Az antant kimeríthetetlen anyagi és személyi erőforrásainak köszönhetően legyőzte a központi hatalmakat. Németországot szövetségesén, az Osztrák-Magyar Monarchián keresztül próbálták gyengíteni, kihasználva annak gyengepontját. Az antant felkarolta a nemzetiségek állami törekvéseit, és a háborút lezáró békediktátumok aláírásával létrehozták Csehszlovákiát, a délszláv államot és Lengyelországot, amely az Osztrák-Magyar Monarchia szétbomlását jelentette – ismertette a folyamatot a történész.


SZTEinfo - Németh Klára

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 15. 08:00 - 19. 23:59
  • október 17. 00:00 - 19. 00:00
    Szeretettel invitálunk minden érdeklődő kutatót, tanárt, fordítót, művészt és színházzal foglalkozó szakembert, valamint egyetemi és PhD hallgatót a „Jágónak” Shakespeare-konferenciára, melyet 2019. október 17-19. között tartunk a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Hagyományainkat követve olyan fórumot szeretnénk teremteni, amely az egyént és a közösséget egyaránt segíti munkájában, terveinek alakításában és megvalósításában. Lehetőséget kívánunk biztosítani a szakma képviselői számára, hogy megosszuk egymással azokat a problémákat, amelyekkel a változó egyetemi-kutatói-alkotói környezetben szembesülünk. A konferencián a részvétel többféleképpen is lehetséges: 20 perces konferencia-dolgozattal, 20 perces projekt-bemutatóval, más résztvevők munkáihoz kapcsolódó korreferátummal, a kerekasztal-beszélgetést előkészítő vitaindítóval, illetve auditáló résztvevőként. Konferenciánk idei témájával egyszerre kívánunk reflektálni a shakespeare-i örökség folyamatos jelenvalóságára és kihívásaira. Minden Shakespeare-rel kapcsolatos munkát szívesen látunk, magyar vagy angol nyelven. Kérjük, az alábbi linken található regisztrációs űrlapon jelentkezzen a konferenciára 2019. július 1-ig. Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdcEY-daAyEDfkgj3e8fw-EgkXYOPs67Rf5cbTFokePmBn_FA/viewform?usp=sf_link A dolgozatok és projektleírások szövegét szeptember 1-ig várjuk (a vitaindítókat és a korreferátumokat nem kell előre beküldeni).
  • november 28. 08:00 - 30. 16:00
    Interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia.