SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Biotechnológia a fenntartható mezőgazdaságban

A Szabadegyetem – Szeged 2014. november 19-i alkalmán Monostori Tamás, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének vezetője tartott előadását a mezőgazdaságban alkalmazott legújabb biotechnológiai módszerekről a TIK kongresszusi termében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Napjainkban a mezőgazdaságban is egyre jelentősebb a fenntarthatóság szemlélete – szögezte le előadása elején Monostori Tamás. Ez a szemlélet azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal mértéktartó módon gazdálkodjon az emberiség, hiszen a növekvő népesség táplálékigényét a jövőben is biztosítani kell. Demográfusok számításai szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 9 milliárd főt, ezért nagyon fontos, hogy ennek tudtában a fenntartható mezőgazdaságra törekedjünk, amely hosszú távon kielégíti az emberiség élelmiszerigényét.


Megtudtuk, hogy a hagyományos eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy a népességnövekedés nehézségeivel megküzdhessünk, ezért az utóbbi évtizedekben nagymértékben nőtt a biotechnológia jelentősége. A legjelentősebb feladatok megoldására – mint a termelés, a termelésbiztonság, a minőség és az alkalmazkodóképesség növelése – az agrártechnológia új eszközöket fejlesztett ki. Ezek közül az előadó kiemelte a mikroba-biotechnológiát, mellyel a szegedi egyetemen több tanszék is foglalkozik. Az ily módon előállított mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények is nagyban hozzájárulnak a már említett kihívások leküzdésben. Ilyen például a kereskedelmi forgalomban is elterjedt biotrágya, amely foszfátot biztosít a növény számára, így segíti növekedését – derült ki.


Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a módszereket kellő elővigyázatossággal kell használni, hiszen nem minden esetben váltják ki a kellő hatást. Az időjárás rendkívüli mértékben befolyásolja az eredményt, csapadékos idő esetén például a kezelés nem olyan hatékony. A hazánkban is komoly problémákat okozó parlagfű elleni védelemben is használnak mikroorganizmusokat, pontosan polifág kórokozókat, de végső megoldást csak az eredeti őshonos kórokozó meghonosítása hozna, ami azonban több szempontból is aggályos – magyarázta a szakember.


Természetesen nem csupán a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is megjelentek biotechnológiai módszerek. Több esetben is sikeresen alkalmaztak már rekombináns technológiával létrehozott vakcinákat olyan állatbetegségek kezelésére, mint például a baromfipestis. A transzgénikus állatok tenyésztése is bizonyítottan hozzájárul a hatékonyság növeléséhez. Fokozódó növekedési rátát, a takarmányhasznosulás javulását, a betegségrezisztencia növekedését tapasztalták a szakemberek ezeknek az állattenyészési módszereknek az alkalmazásakor – ismertette az eredményeket Monostori Tamás.


Az előadás végén hangsúlyozta, hogy az élelmiszerellátás nem biztosítható csupán a biotechnológia segítségével, nem szabad elfelejteni az olyan hagyományos eljárásokat sem, mint például a vetésforgó, melynek hatása egy biotech módszerrel sem helyettesíthető.

 

SZTEinfo – Németh Klára

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.