SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Két kiadatlan műremek az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiből

A Szabadegyetem – Szeged 2014. november 26-i, szemeszterzáró alkalmán az érdeklődő hallgatók Lovik Károly: Görgey csillaga és Török Gyula: Egon című kiadatlan művével ismerkedhettek meg Kelemen Zoltán, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék egyetemi docensének előadásában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az előadás során 19-20. század fordulójának két kiadatlan műve került terítékre, melyek írói a kor egyik jellemző művészeti jelenségéhez, a ködlovagokhoz tartoztak. A ködlovagnak nevezünk olyan kávéházi bohém irodalmárokat és képzőművészeket, akik új kifejezési formákat, új utakat kerestek – magyarázta Kelemen Zoltán. Lovik Károly és Török Gyula művei nem a hagyományos értelemben vett Jókai-féle történelmi regények, de jelentős társadalomtörténeti vonzatuk van.

Megtudhattuk, hogy Lovik Károly az írói közösségtől távol, visszavonultan alkotott, egyfajta aszketikus mesterként jellemezte őt az előadó. Lovik elfordult a történelemtől, és a társadalmat az egyén habitusán és a társadalomban elfoglalt helyén keresztül kutatta. Vadászkutyák nemesítésével és versenylovak kiképzésével foglalkozott, amelyeket nem csupán szakmunkáiban rögzítette, hanem irodalmi alkotásaiba is belecsempészte. Így teszi ezt az előadáson tárgyalt művében, a Görgey csillagában is, hiszen a cselekmény kezdetén a főszereplő, Andornaki egy berlini lóversenyen van, amikor tudomást szerez a magyar forradalom kitöréséről. Lovik Andornakija egy hétszilvafás kisnemes, aki nem kerget álmokat történelmi státuszának visszaszerzéséről, inkább önkritika és motiválatlanság jellemzi. Erre az állapotra a századforduló több írója is az „átmenet” kifejezést használja, amely a kor magyar kisnemesének céltalan létmódját, kihívás és felelősség nélküli életét jelenti. A műben több magyar történelmet alakító személy, például Görgey Artúr vagy Deák Ferenc, a főszereplő ismerőseként, magánszemélyként jelenik meg, ez is a szerző történelemelutasító szemléletét mutatja. Andornaki bécsi tartózkodásán keresztül ismerhetjük meg azt a kedélyes hangulatot, amellyel az osztrákok a forradalmat hírét fogadták.

A mű másik kulcsfogalma az akarat – mondja Kelemen Zoltán –, amelyen keresztül azt a kérdést teszi fel az író, hogy a magyarok hogyan ismerhették fel a történelmi pillanatot, honnan vették azt a mérhetetlen bátorságot, hogy kezükbe vegyék a sorsukat egy forradalom kirobbantásával. Ez az akarat az, amely kibillenti a kisnemeseket az átmenet állapotából és így egy új Magyarország teremthető meg. Lovik megjósolja a 1910-es évek háborúit, a magyarok vereségét és egy újabb kiegyezésre számít. Hirtelen szívroham miatti halála megakadályozta művének befejezésében. Az elkészült három fejezet posztumusz jelent meg a Nyugatban, 1916-ban.

Az előadás végén Török Gyula kisregényét, az Egont elemezte hasonlóképpen a docens. Török Gyula életműve egy határozott ívet rajzol arról a kérdéstől, hogy hol van a dzsentri helye a századfordulón Magyarországon és az Egon az az írás, melyben végül teljesen leszámol a dzsentrivel. Egon egy antiszemita huszártiszt, aki tévesen arról értesül, hogy zsidó származású, ezért vívódások után végül a zsidó hitet választja és beilleszkedik a zsidó közösségbe, azonban végül megtudja, hogy értesülései hamisak voltak. Az író kortársainak reakciója elutasító volt a kisregénnyel kapcsolatban, de Kelemen Zoltán a mű relevanciája mellett érvel, mint mondja: „Török társadalmi és politikai szemléletét türközi a kisregény, hiszen itt is radikálisan veti fel a dzsentri polgári asszimilációjának kérdését”.

Kelemen Zoltántól megtudhattuk, hogy az említett két mű eredményes kiadása újabb filológiai kutatásokra ösztönözte az irodalomtudósokat, melynek célja, hogy retrospektív szövegek beemelésével további regényeket is megismerhessen a nagyközönség.

 

SZTEinfo – Németh Klára

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 28. 13:00 - 31. 20:00
    A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, a Móra Ferenc Múzeum és a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szb. szervezésében
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00