SZTE Info

Szaknyelvoktatók és -kutatók tanácskoznak Szegeden

Tizennegyedik alkalommal rendez szaknyelvi konferenciát 2014. november 21-22-én a Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja az Általános Orvostudományi Kar Nagy Oktatási Épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián hat szekcióban olyan témaköröket tárgyalnak, mint a terminológia, lexikológia, lexikográfia, a tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, a szaknyelvi műfajkutatás, diskurzuselemzés, a szaknyelvek diakronikus megközelítésű vizsgálata, a szaknyelvi tanterv- és tananyagfejlesztés, a kultúraközi szaknyelvi kommunikáció, szakfordítás, tolmácsolás és nyelvtechnológia.


 

Szaknyelvvel a nemzetközi porondra

 

A kétnapos tanácskozás megnyitóján Demeter Éva, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja szakvezető nyelvtanára elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy lehetőséget kaptak a konferencia megszervezésére. Hozzátette: a szakfordítóképző csoport múltja hosszú időre tekint vissza, a British Council Service English projektben és a PROFEX nyelvvizsga kidolgozásában is aktívan részt vettek. Tevékenységük több területen kapcsolódik a konferenciához, amellett, hogy szaknyelvet oktatnak az orvoskar hallgatóinak, szakirányú továbbképzéseket is indítanak. Kiemelte: ez a konferencia alkalmas arra, hogy ne csak orvosi területről, hanem minden más szakmai területről olyan emberekkel tudjanak együttműködni, akik a szakmát nemzetközi közösségben művelik.

Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettese elmondta: pályája kezdetén kutatással foglalkozott, mely során elsősorban a TDK és PhD-hallgatók tudományos munkáját felügyelte. – Azt tapasztaltam, hogy a legmotiváltabb és legelhivatottabb orvostanhallgatók mind beiratkoztak a szaknyelvi képzésre, ugyanis ezek azok a hallgatók, akik leginkább vannak vele, hogy a saját szakmájukban nem tudnak a nemzetközi porondon érvényesülni szaknyelvük professzionális ismerete nélkül. Ezeknek a fiataloknak a későbbiekben egyáltalán nem jelent semmiféle problémát a külföldi tanulmány- vagy kutatóút, nyelvi nehézségeik egyáltalán nem lesznek – mondta. Hozzátette: azért nagyra becsülendő a szaknyelvoktatók és kutatók munkája az orvosképzésben, mert a fiatal orvosgeneráció előképzésében olyan mértékben vesznek részt, amely a magyar orvostudomány nemzetközi porondon való megjelenéséhez alapvető. – Az önök tevékenységének köszönhető az is, hogy sokan tanulmányaikat követően külföldön találnak munkát, és ott sem jelent számukra kihívást az orvosi szaknyelv alkalmazása – fogalmazott.

 


Kezesség és beszéd

 

Sáry Gyula, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet igazgatója „Féltekei dominancia és kezesség, a kéz beszél: avagy miért nem jobbkezesek a majmok” című előadásában a beszéd és a kezesség kapcsolatait ismertette. Egyedül az emberi faj jobbkezes, jobb kezünket a bal agyfélteke irányítja, ugyanez a félteke felelős a hétköznapi beszédért is. Szoros kapcsolat van tehát a kezesség és a nyelvi lateralizáció között – szögezte le. A kezesség evolúcióját áttekintve elmondható, hogy az őskorban készített eszközök, tárgyak körülbelül 80%-át jobbkezesek készítették jobbkezeseknek. A beszéd kialakulásának történetét vizsgálva megállapítható, hogy az emberszabású majmok gégéje nem alkalmas beszédre, a hangképzésben a mellkas nagysága és a nyelvet mozgató izom vastagsága is lényeges. Emellett az embertől eltérően a majmok nem tudják a hangadást, vokalizációt tudatosan befolyásolni, artikulált, fejlett beszéd tehát csak a homo sapiensre jellemző. A két lábon járás nagymértékben segítette a kommunikáció fejlődését, a beszéd kialakulását, mivel felszabadultak a kezek, őseink elkezdtek mutogatni, és megjelent a gesztikuláció. Ha beszélünk, gesztikulálunk is többnyire a domináns kézzel. Mivel gesztikuláció közben nemcsak a kéz, hanem az arc izmai is mozognak, így fokozatosan a mimika veszi át azt a szerepet, amit eddig a kéz hordozott. Néhány arcmozgás, mint például a cuppogás azonban hanggal jár, így a mimika mellett megjelentek a beszédhangok is, majd a beszéd önállóvá vált – tudtuk meg előadásából. A kezesség eredete tehát a két lábon járáshoz köthető, mivel felszabadulnak a kezek, majd a kézről a kommunikációs mozgások az arcra és a szemekre tevődnek át, majd az arc mozgásához hangok adódnak. Összességében a kezesség megjelenése megelőzte a beszédet – összegezte előadásában Sáry Gyula.


A kétnapos konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.