SZTE Info

Szaknyelvoktatók és -kutatók tanácskoznak Szegeden

Tizennegyedik alkalommal rendez szaknyelvi konferenciát 2014. november 21-22-én a Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja az Általános Orvostudományi Kar Nagy Oktatási Épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián hat szekcióban olyan témaköröket tárgyalnak, mint a terminológia, lexikológia, lexikográfia, a tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, a szaknyelvi műfajkutatás, diskurzuselemzés, a szaknyelvek diakronikus megközelítésű vizsgálata, a szaknyelvi tanterv- és tananyagfejlesztés, a kultúraközi szaknyelvi kommunikáció, szakfordítás, tolmácsolás és nyelvtechnológia.


 

Szaknyelvvel a nemzetközi porondra

 

A kétnapos tanácskozás megnyitóján Demeter Éva, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja szakvezető nyelvtanára elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy lehetőséget kaptak a konferencia megszervezésére. Hozzátette: a szakfordítóképző csoport múltja hosszú időre tekint vissza, a British Council Service English projektben és a PROFEX nyelvvizsga kidolgozásában is aktívan részt vettek. Tevékenységük több területen kapcsolódik a konferenciához, amellett, hogy szaknyelvet oktatnak az orvoskar hallgatóinak, szakirányú továbbképzéseket is indítanak. Kiemelte: ez a konferencia alkalmas arra, hogy ne csak orvosi területről, hanem minden más szakmai területről olyan emberekkel tudjanak együttműködni, akik a szakmát nemzetközi közösségben művelik.

Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettese elmondta: pályája kezdetén kutatással foglalkozott, mely során elsősorban a TDK és PhD-hallgatók tudományos munkáját felügyelte. – Azt tapasztaltam, hogy a legmotiváltabb és legelhivatottabb orvostanhallgatók mind beiratkoztak a szaknyelvi képzésre, ugyanis ezek azok a hallgatók, akik leginkább vannak vele, hogy a saját szakmájukban nem tudnak a nemzetközi porondon érvényesülni szaknyelvük professzionális ismerete nélkül. Ezeknek a fiataloknak a későbbiekben egyáltalán nem jelent semmiféle problémát a külföldi tanulmány- vagy kutatóút, nyelvi nehézségeik egyáltalán nem lesznek – mondta. Hozzátette: azért nagyra becsülendő a szaknyelvoktatók és kutatók munkája az orvosképzésben, mert a fiatal orvosgeneráció előképzésében olyan mértékben vesznek részt, amely a magyar orvostudomány nemzetközi porondon való megjelenéséhez alapvető. – Az önök tevékenységének köszönhető az is, hogy sokan tanulmányaikat követően külföldön találnak munkát, és ott sem jelent számukra kihívást az orvosi szaknyelv alkalmazása – fogalmazott.

 


Kezesség és beszéd

 

Sáry Gyula, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet igazgatója „Féltekei dominancia és kezesség, a kéz beszél: avagy miért nem jobbkezesek a majmok” című előadásában a beszéd és a kezesség kapcsolatait ismertette. Egyedül az emberi faj jobbkezes, jobb kezünket a bal agyfélteke irányítja, ugyanez a félteke felelős a hétköznapi beszédért is. Szoros kapcsolat van tehát a kezesség és a nyelvi lateralizáció között – szögezte le. A kezesség evolúcióját áttekintve elmondható, hogy az őskorban készített eszközök, tárgyak körülbelül 80%-át jobbkezesek készítették jobbkezeseknek. A beszéd kialakulásának történetét vizsgálva megállapítható, hogy az emberszabású majmok gégéje nem alkalmas beszédre, a hangképzésben a mellkas nagysága és a nyelvet mozgató izom vastagsága is lényeges. Emellett az embertől eltérően a majmok nem tudják a hangadást, vokalizációt tudatosan befolyásolni, artikulált, fejlett beszéd tehát csak a homo sapiensre jellemző. A két lábon járás nagymértékben segítette a kommunikáció fejlődését, a beszéd kialakulását, mivel felszabadultak a kezek, őseink elkezdtek mutogatni, és megjelent a gesztikuláció. Ha beszélünk, gesztikulálunk is többnyire a domináns kézzel. Mivel gesztikuláció közben nemcsak a kéz, hanem az arc izmai is mozognak, így fokozatosan a mimika veszi át azt a szerepet, amit eddig a kéz hordozott. Néhány arcmozgás, mint például a cuppogás azonban hanggal jár, így a mimika mellett megjelentek a beszédhangok is, majd a beszéd önállóvá vált – tudtuk meg előadásából. A kezesség eredete tehát a két lábon járáshoz köthető, mivel felszabadulnak a kezek, majd a kézről a kommunikációs mozgások az arcra és a szemekre tevődnek át, majd az arc mozgásához hangok adódnak. Összességében a kezesség megjelenése megelőzte a beszédet – összegezte előadásában Sáry Gyula.


A kétnapos konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.