SZTE Info

Szaknyelvoktatók és -kutatók tanácskoznak Szegeden

Tizennegyedik alkalommal rendez szaknyelvi konferenciát 2014. november 21-22-én a Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja az Általános Orvostudományi Kar Nagy Oktatási Épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián hat szekcióban olyan témaköröket tárgyalnak, mint a terminológia, lexikológia, lexikográfia, a tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, a szaknyelvi műfajkutatás, diskurzuselemzés, a szaknyelvek diakronikus megközelítésű vizsgálata, a szaknyelvi tanterv- és tananyagfejlesztés, a kultúraközi szaknyelvi kommunikáció, szakfordítás, tolmácsolás és nyelvtechnológia.


 

Szaknyelvvel a nemzetközi porondra

 

A kétnapos tanácskozás megnyitóján Demeter Éva, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja szakvezető nyelvtanára elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy lehetőséget kaptak a konferencia megszervezésére. Hozzátette: a szakfordítóképző csoport múltja hosszú időre tekint vissza, a British Council Service English projektben és a PROFEX nyelvvizsga kidolgozásában is aktívan részt vettek. Tevékenységük több területen kapcsolódik a konferenciához, amellett, hogy szaknyelvet oktatnak az orvoskar hallgatóinak, szakirányú továbbképzéseket is indítanak. Kiemelte: ez a konferencia alkalmas arra, hogy ne csak orvosi területről, hanem minden más szakmai területről olyan emberekkel tudjanak együttműködni, akik a szakmát nemzetközi közösségben művelik.

Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettese elmondta: pályája kezdetén kutatással foglalkozott, mely során elsősorban a TDK és PhD-hallgatók tudományos munkáját felügyelte. – Azt tapasztaltam, hogy a legmotiváltabb és legelhivatottabb orvostanhallgatók mind beiratkoztak a szaknyelvi képzésre, ugyanis ezek azok a hallgatók, akik leginkább vannak vele, hogy a saját szakmájukban nem tudnak a nemzetközi porondon érvényesülni szaknyelvük professzionális ismerete nélkül. Ezeknek a fiataloknak a későbbiekben egyáltalán nem jelent semmiféle problémát a külföldi tanulmány- vagy kutatóút, nyelvi nehézségeik egyáltalán nem lesznek – mondta. Hozzátette: azért nagyra becsülendő a szaknyelvoktatók és kutatók munkája az orvosképzésben, mert a fiatal orvosgeneráció előképzésében olyan mértékben vesznek részt, amely a magyar orvostudomány nemzetközi porondon való megjelenéséhez alapvető. – Az önök tevékenységének köszönhető az is, hogy sokan tanulmányaikat követően külföldön találnak munkát, és ott sem jelent számukra kihívást az orvosi szaknyelv alkalmazása – fogalmazott.

 


Kezesség és beszéd

 

Sáry Gyula, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet igazgatója „Féltekei dominancia és kezesség, a kéz beszél: avagy miért nem jobbkezesek a majmok” című előadásában a beszéd és a kezesség kapcsolatait ismertette. Egyedül az emberi faj jobbkezes, jobb kezünket a bal agyfélteke irányítja, ugyanez a félteke felelős a hétköznapi beszédért is. Szoros kapcsolat van tehát a kezesség és a nyelvi lateralizáció között – szögezte le. A kezesség evolúcióját áttekintve elmondható, hogy az őskorban készített eszközök, tárgyak körülbelül 80%-át jobbkezesek készítették jobbkezeseknek. A beszéd kialakulásának történetét vizsgálva megállapítható, hogy az emberszabású majmok gégéje nem alkalmas beszédre, a hangképzésben a mellkas nagysága és a nyelvet mozgató izom vastagsága is lényeges. Emellett az embertől eltérően a majmok nem tudják a hangadást, vokalizációt tudatosan befolyásolni, artikulált, fejlett beszéd tehát csak a homo sapiensre jellemző. A két lábon járás nagymértékben segítette a kommunikáció fejlődését, a beszéd kialakulását, mivel felszabadultak a kezek, őseink elkezdtek mutogatni, és megjelent a gesztikuláció. Ha beszélünk, gesztikulálunk is többnyire a domináns kézzel. Mivel gesztikuláció közben nemcsak a kéz, hanem az arc izmai is mozognak, így fokozatosan a mimika veszi át azt a szerepet, amit eddig a kéz hordozott. Néhány arcmozgás, mint például a cuppogás azonban hanggal jár, így a mimika mellett megjelentek a beszédhangok is, majd a beszéd önállóvá vált – tudtuk meg előadásából. A kezesség eredete tehát a két lábon járáshoz köthető, mivel felszabadulnak a kezek, majd a kézről a kommunikációs mozgások az arcra és a szemekre tevődnek át, majd az arc mozgásához hangok adódnak. Összességében a kezesség megjelenése megelőzte a beszédet – összegezte előadásában Sáry Gyula.


A kétnapos konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.