SZTE Info

Szegedi bölcsészkari vizsgafilm a Duna Televízióban

„Azért születettünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne!'” címmel készítette el vizsgafilmjét Béres Barbara. Az SZTE BTK kommunikáció szakos hallgatója a vajdasági fiatalok „itthon” – „otthon” dilemmáit jeleníti meg. A 2014 tavaszán készült alkotást a Duna Televízió is bemutatja 2014. december 1-jén 23 órától.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szülőföld elhagyása, a boldogulás más országban keresése nemcsak magyar sajátosság, szinte minden, gazdasági, társadalmi problémákban bővelkedő ország küzd azzal, hogy fiataljai a jobb megélhetés reményében, elvándorolnak. Vajdaság helyzete azért speciális, mert az elköltöző magyar fiatalok nemcsak az ország, hanem a magyar kisebbség számára is érzékeny veszteséget jelentenek.


E kérdést járta körbe Béres Barbara, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos hallgatója 2014 tavaszán. Az ,,Azért születettünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne!'” című vizsgafilmje témavezetője Babiczky László Balázs Béla-díjas rendező volt.


Az SZTE-diplomás fiatal filmjét – a téma fontossága miatt – a Duna Televízió is bemutatja 2014. december 1-jén 23 órától.


Béres Barbara jelenleg Németországban él és dolgozik. Filmjét az alábbi mondatokkal ajánlja a leendő nézőknek: „A világon sehol sem könnyű élni. De mi van akkor, ha ezt az életet megnehezíti a történelem, az ország anyagi és fejlettségi szintje, adott esetben egy idegennyelv vagy egy sajátos kultúra!? Ez mindennapi élethelyzet a mai világban. Vajdasági fiatalok szólalnak meg filmemben, hogy miként látják helyzetüket, elsősorban a továbbtanulás terén. Lelki vívódás válaszolni a kérdésre: ’Merre is menjünk tovább?’ Az ’otthon’ és az ’itthon’ kettőssége mellett, az ország fejlettsége, a közoktatás, a szerb nyelv tudásának hiányossága is felmerül, amikor ezek a fiatalok a ’Hogyan tovább?’ kérdésen gondolkodnak. Őszinte vallomásokat kaptam, tömören, tanulmányokkal alátámasztva. Azért készítettem el a filmet, hogy ismertessem a vajdasági magyar fiatalok helyzetét, és hontalanságuk érzését, mindezt az oktatáson keresztül bemutatva, a tolerancia reményében.”


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.