SZTE Info

A Belvárosi Moziban is Tolnay Klárira emlékeztünk

A Belvárosi Moziban 2014. október 21-én a Tolnay 100 Emlékév keretében Tolnay Klári filmjeiből nyílt plakátkiállítás, majd a Tolnay 100 című könyv bemutatóján elevenedett meg a színésznő alakja, végül a Nem ér a nevem című film levetítése zárta az estet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Góg Laura jogász, színháztörténész, Tolnay Klári-kutató, a Tolnay 100 Emlékév főszervezője a megnyitón megemlítette, hogy a kiállított plakátok az 1940-es évektől az 1970-es évek második feléig készült filmeket ábrázolják, melyeknek korábbi darabjain még a festőiség dominál. Így egyfajta korrajz is kibontakozik a plakátok megtekintése során. Az alkotások illusztrálták például az Ördög nem alszik, a Pacsirta, a Nem ér a nevem, a Rokonok, a Féltékenység, a Beszterce ostroma és a Déryné filmeket Tolnay Klári és még számos neves színész szereplésével.


Sándor János rendező, színháztörténész, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész egy Jászai Mari-idézettel nyitotta a Tolnay 100 című könyv bemutatóját, és indította el a beszélgetést. „A színész, ha lelép a színpadról, olyan, mint a tegnapi felhő”. Mi az hát, ami köztünk tartja halála után is Tolnay Klárit? – kérdezte Góg Laurától. – Már tudhatják az itt megjelentek, hogy személyes kapcsolat is fűz a színésznőhöz, és a kötetem egyfajta célja az is, hogy megfejtsem az embert és a színészt a színpadról, a vászonról és a magánéletből – felelte Góg Laura, aki az SZTE Klebelsberg Könyvtár fotókiállításán is szólt már a művésznőről. Elmondása szerint sok színész feltűnt, de Tolnay Klári valahogy életkortól és életszakasztól függetlenül minden korosztályt képes volt megragadni a kisugárzásával. – Közönségkedvenc volt, és nem csak egy csinos kis pofi – fogalmazta meg. Majd elmesélte, egy 1971-es tévériportban Tolnay Klári azt mondta magáról, hogy ő valójában nem is színésznő, mellesleg nem szerette, ha művésznőnek szólítják. „Én Klári néni vagy Klárika vagyok” – hangzottak a megidézett színésznő szavai Góg Laurától. Említése szerint a színésznő a színpadon alakított női karakterekben teljesedett ki, és nem volt szívesen a színpadon Tolnay Klári.


Tolnay_Klarira_emlekeznek_Belvarosi_mozi
A Belvárosi Moziban is Tolnay Klárira emlékeztünk - GALÉRIA


– A szerénység nem kifizetődő a szakmában, gondolva itt a botrányos sztárokra, és eltekintve a jelenkorban titulált magamutogató celebektől – vette át a szót Sándor János. – Ő azonban rendkívül alázatos színésznő volt, és itt az alázat nem önfeladást, hanem a mások szeretetében megmutatkozó alázatosságot jelent – folytatta. Góg Laura elmondta, hogy ő sem hiába Thomas Mann és József Attila gondolatkörével köti össze Tolnay Klárit, hiszen a színésznő is humanista típus volt. Nagyon empatikus, igazi európai családban nevelkedett, már gyermekkorában megismerkedett az elfogadással, hiszen a családban a szülők egyike evangélikus, a másik katolikus volt. Szó esett arról is, a színésznő ugyan nem dicsekedett vele, de menekülteket bújtatott a második világháború idején. „Ez nem dicsekvésre méltó, hanem természetes” – idézett föl ismét egy Tolnay Klári-mondatot Góg Laura. Majd Sándor János mesélte el, hogy Tolnay Kláriban két ember is megmutatkozott: egy, aki rettentő társasági ember és egy, aki kizárja a külvilágot, és teljesen elvonul attól. Egy példával is alátámasztott azt: volt, hogy Tolnay Klári egy félreeső sarokban német rejtvényfejtéssel ütötte el a pár órás színházi szünetet. – Ő egy nagyon vagány és bölcs öregasszony volt, komoly érdeklődési körrel, akit mindig az aktuális jelen érdekelt, ebből is főként maguk az emberek – mesélt róla Góg Laura, majd hozzátette, hogy a színésznő jó megfigyelőképességű volt, és az emberektől gyűjtögetett mindig a lelki kelléktárába. – Milyen érdekes, hogy a kisugárzását kerítés fogta körül, és csak ő nyitogatta kedve szerint a kaput – tette hozzá Sándor János. Tolnay Klárinak személyesebb oldaláról is esett szó, mely során meséltek Darvas Iván és a színésznő szerelméről. Góg Laura elmondta, hogy Darvas Iván is hasonlóan nagyon művelt és intellektuális beállítottságú volt. „Olyan, mint egy magasra nyúlt agár” – hangzott el a megidézett hasonlat Tolnay Klári-féle csípősséggel, amiért sosem lehetett rá haragudni. – A Tolnay 100 könyvben az a legjobb, hogy nem pletykál – fejezte be Sándor János a beszélgetést.

Ezután Kiszely Zoltán színművész, a Tolnay 100 Emlékév szegedi programjainak szervezője olvasott föl néhány részletet a könyvből, végül a Nem ér a nevem című filmet tekinthette meg a közönség Tolnay Klári szereplésével.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Fotó: Edelmayer Zsolt

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.