SZTE Info

A Belvárosi Moziban is Tolnay Klárira emlékeztünk

A Belvárosi Moziban 2014. október 21-én a Tolnay 100 Emlékév keretében Tolnay Klári filmjeiből nyílt plakátkiállítás, majd a Tolnay 100 című könyv bemutatóján elevenedett meg a színésznő alakja, végül a Nem ér a nevem című film levetítése zárta az estet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Góg Laura jogász, színháztörténész, Tolnay Klári-kutató, a Tolnay 100 Emlékév főszervezője a megnyitón megemlítette, hogy a kiállított plakátok az 1940-es évektől az 1970-es évek második feléig készült filmeket ábrázolják, melyeknek korábbi darabjain még a festőiség dominál. Így egyfajta korrajz is kibontakozik a plakátok megtekintése során. Az alkotások illusztrálták például az Ördög nem alszik, a Pacsirta, a Nem ér a nevem, a Rokonok, a Féltékenység, a Beszterce ostroma és a Déryné filmeket Tolnay Klári és még számos neves színész szereplésével.


Sándor János rendező, színháztörténész, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész egy Jászai Mari-idézettel nyitotta a Tolnay 100 című könyv bemutatóját, és indította el a beszélgetést. „A színész, ha lelép a színpadról, olyan, mint a tegnapi felhő”. Mi az hát, ami köztünk tartja halála után is Tolnay Klárit? – kérdezte Góg Laurától. – Már tudhatják az itt megjelentek, hogy személyes kapcsolat is fűz a színésznőhöz, és a kötetem egyfajta célja az is, hogy megfejtsem az embert és a színészt a színpadról, a vászonról és a magánéletből – felelte Góg Laura, aki az SZTE Klebelsberg Könyvtár fotókiállításán is szólt már a művésznőről. Elmondása szerint sok színész feltűnt, de Tolnay Klári valahogy életkortól és életszakasztól függetlenül minden korosztályt képes volt megragadni a kisugárzásával. – Közönségkedvenc volt, és nem csak egy csinos kis pofi – fogalmazta meg. Majd elmesélte, egy 1971-es tévériportban Tolnay Klári azt mondta magáról, hogy ő valójában nem is színésznő, mellesleg nem szerette, ha művésznőnek szólítják. „Én Klári néni vagy Klárika vagyok” – hangzottak a megidézett színésznő szavai Góg Laurától. Említése szerint a színésznő a színpadon alakított női karakterekben teljesedett ki, és nem volt szívesen a színpadon Tolnay Klári.


Tolnay_Klarira_emlekeznek_Belvarosi_mozi
A Belvárosi Moziban is Tolnay Klárira emlékeztünk - GALÉRIA


– A szerénység nem kifizetődő a szakmában, gondolva itt a botrányos sztárokra, és eltekintve a jelenkorban titulált magamutogató celebektől – vette át a szót Sándor János. – Ő azonban rendkívül alázatos színésznő volt, és itt az alázat nem önfeladást, hanem a mások szeretetében megmutatkozó alázatosságot jelent – folytatta. Góg Laura elmondta, hogy ő sem hiába Thomas Mann és József Attila gondolatkörével köti össze Tolnay Klárit, hiszen a színésznő is humanista típus volt. Nagyon empatikus, igazi európai családban nevelkedett, már gyermekkorában megismerkedett az elfogadással, hiszen a családban a szülők egyike evangélikus, a másik katolikus volt. Szó esett arról is, a színésznő ugyan nem dicsekedett vele, de menekülteket bújtatott a második világháború idején. „Ez nem dicsekvésre méltó, hanem természetes” – idézett föl ismét egy Tolnay Klári-mondatot Góg Laura. Majd Sándor János mesélte el, hogy Tolnay Kláriban két ember is megmutatkozott: egy, aki rettentő társasági ember és egy, aki kizárja a külvilágot, és teljesen elvonul attól. Egy példával is alátámasztott azt: volt, hogy Tolnay Klári egy félreeső sarokban német rejtvényfejtéssel ütötte el a pár órás színházi szünetet. – Ő egy nagyon vagány és bölcs öregasszony volt, komoly érdeklődési körrel, akit mindig az aktuális jelen érdekelt, ebből is főként maguk az emberek – mesélt róla Góg Laura, majd hozzátette, hogy a színésznő jó megfigyelőképességű volt, és az emberektől gyűjtögetett mindig a lelki kelléktárába. – Milyen érdekes, hogy a kisugárzását kerítés fogta körül, és csak ő nyitogatta kedve szerint a kaput – tette hozzá Sándor János. Tolnay Klárinak személyesebb oldaláról is esett szó, mely során meséltek Darvas Iván és a színésznő szerelméről. Góg Laura elmondta, hogy Darvas Iván is hasonlóan nagyon művelt és intellektuális beállítottságú volt. „Olyan, mint egy magasra nyúlt agár” – hangzott el a megidézett hasonlat Tolnay Klári-féle csípősséggel, amiért sosem lehetett rá haragudni. – A Tolnay 100 könyvben az a legjobb, hogy nem pletykál – fejezte be Sándor János a beszélgetést.

Ezután Kiszely Zoltán színművész, a Tolnay 100 Emlékév szegedi programjainak szervezője olvasott föl néhány részletet a könyvből, végül a Nem ér a nevem című filmet tekinthette meg a közönség Tolnay Klári szereplésével.

 

SZTEinfo – Herédi Renáta

Fotó: Edelmayer Zsolt

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.