SZTE Info

Balassi_CH_program_kiemelt

Feltalálók és ösztöndíjasok a Campus Hungary Program vonzásában

Országmárka a magyar felsőoktatás – hangzott el a Campus Hungary Program szakaszzáró rendezvényén a Balassi Intézetben. A feltalálókat és Campus Hungary ösztöndíjasokat fölvonultató programon bemutatták a Szegedi Tudományegyetem eredményeit is fölvillantó kötetet, melynek címe: Kreativitás és mobilitás.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Pótfelhívás idén teljesíthető külföldi tanulmányutakra, illetve országhatárokon túli tapasztalatszerzésre és tanulásra ösztönző ösztöndíjak az egyetemi hallgatók és oktatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó adminisztratív személyzet számára – ez a Campus Hungary Program pillanatnyi kínálata.

 


  Könyv a magyar felsőoktatásról és kutatói teljesítményről


A Szegedi Tudományegyetemen is népszerű, 2012-ben meghirdetett Campus Hungary ösztöndíjforma eredményeit B. Szabó Dezső, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára méltatta. A 2014. október 8-án, a Balassi Intézetben tartott rendezvényen elhangzott köszöntőjében kiemelte a szakmai munka fontosságát, amelynek eredményeként a Campus Hungary Program a hazai ösztöndíj rendszer domináns elemévé vált.


(Ezt bizonyítja az is, hogy a rendezvényen megjelent néhány felsőoktatási intézmény képviselője, így például a Szegedi Tudományegyetem képviseletében a Campus Hungary Program intézményi koordinátora, Balogné Molnár Gabriella, az SZTE Nemzetközi és Mobilitási Iroda vezetője.)

A Campus Hungary Program értékeit jeleníti meg a „ Kreativitás és mobilitás – A magyar felsőoktatás mint országmárka” című kiadvány. A Balassi Intézet gondozásában angol és magyar nyelven megjelentetett könyvnek ott a helye a Magyarországot képviselő diplomaták és a gazdasággal foglalkozó szakemberek könyvespolcán – mondta B. Szabó Dezső. Ezt a magyar tehetségeket, kutatói eredményeket és felsőoktatási intézményeket bemutató kötetet a helyettes államtitkár forradalminak és piaci újdonságnak minősítette.


„Milyen lehetőségeket rejt magában a hazai felsőoktatás? Ezt mutatja be a Kreativitás és mobiltiás című kötet. De nem telefonkönyvszerű listáját adva az intézményeknek, hanem a világot foglalkoztató nagy témakörök szerint rendezve a hazai egyetemi eredményeket” – ajánlotta kiadványukat a döntéshozók figyelmébe is a Balassi Intézet igazgatója. Hatos Pál köszöntőjében elmondta, hogy a víz, a termőföld, a design, az információtechnológia, az ember és a természet, az ember és a társadalom, továbbá a kultúra, a műszaki fejlődés szempontjából rendezték az információkat. Így bizonyítja a kötet, hogy Magyarország képes a tudásexportra a hazai felsőoktatás révén. A tudásüzletben dolgozókat arra ösztönzik, figyelmüket arra hívják fel e könyvvel, hogy érdemes befektetni a magyarországi tudásgazdaságba, vagyis a felsőoktatásba.

(A Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatói munka eredményei közül is felvillant néhányat a Kreativitás és mobilitás című könyv, amelynek szinte minden fejezetéhez kötődhetne a szegedi tudósok teljesítményéről szóló példa.)

 

Balassi_CH_program_2014._oktober_08._Bp
Feltalálók és ösztöndíjasok a Campus Hungary Program vonzásában - GALÉRIA


  Megújult a külföldi „egyetemjárás” hagyománya


A külföldi „egyetemjárás”, a tapasztalatszerzés is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar elméről szólók kreativitást emlegetnek. A peregrináció szép hagyománya a 20. században megtört ugyan Magyarországon, de az országhatárokon túli tapasztalatszerzés lehetősége nőtt hazánk uniós csatlakozása óta. A „magyar mobilitást gazdag történelmi szövete” nélkül „nem jöhetett volna létre a magyar tudományos irodalom, de a műszaki innováció és nyomában az iparosodás sem” – érvelt a Balassi Intézet igazgatója, mikor értékelte a külföldi tanulmányutakra ösztönző pályázati forma, a Campus Hungary Program eddigi eredményeit.


„Megváltozott a magyarok tanulási és munkavállalási lehetősége, hiszen már nem csak az országhatáron, hanem a tágabb schengeni határon belül mozoghatnak” – emlékeztetett Hatos Pál. Szerinte ezzel együtt a mobilitás jellege megváltozott: a külföldi tanulmányok és munkavégzés, a tapasztalatszerzés után van visszaút haza, nem úgy, mint az első világháború vagy az 1956 után külföldre vándorlók számára. Állítása bizonyítására kiemelte: „Németországba 150 ezer új magyar munkavállaló utazott, ugyanakkor onnan 100 ezer magyar hazatért; tavaly több magyar tért haza külföldről, mint az azt megelőző esztendőben. Ezt a fajta mobilitást el kell fogadnunk – mondta a Balassi Intézet igazgatója. – A peregrináció mai formáját a fiataloknak közösségi szinten kell elsajátítaniuk.

 


  A Leonar3Do ötlettől a magyar zene adatbázisáig


Zseniális feltalálók, sikeres fejlesztők és Campus Hungary ösztöndíjasok is bemutatkoztak, népszerűsítették a Kreativitás és mobilitás című könyvet a Balassi Intézet Campus Hungary Programjának szakaszzáró rendezvényén.


A térben látást és alkotást támogató Leonar3Do programot a feltaláló Rátai Dániel ajánlotta a kutatók és a gazdaságfejlesztők figyelmébe, mikor elmesélte, hogy az ötlettől kezdve a gazdasági cégalapításon át hogyan jutott el mai sikereiig.


Az emberi tanulásban és döntéshozatalban a tudat és a figyelem szerepét Aczél Balázs pszichológus villantotta föl. Az építészetről mint tudásformáról Szemerey Samu urbanista, a Design Hét nyitókiállításának kurátora ismertette esszéjét. „Világsiker az új típusú fémhab” – állította és bizonyította Babcsán Norbert feltaláló.


A Szegedi Tudományegyetem kezdett kutatásaitól kezdve az idei „Év Példaképe” elismeréséig tartó útját vázolta Letoha Tamás. A „Gyógyíthatatlan kórok ellen küzdenek Szegeden” című előadásában a célzott gyógyszerbevitel terén kezdett munka, a szabadalom, az európai kutatóközpontokkal való együttműködés, a fehérjék jellege, a gyógyszerfejlesztési trendek, a kis biotechnológiai cég versenyelőnyének számító hatékonyság ugyanúgy szóba került, mint a szakértelem fontossága, vagy a bioinformatika jelentősége. A ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór és Parkinson-kór, az idős kori vakság kialakulásának megelőzését a természetes hatóanyagokkal készített élelmiszer-termékek fogyasztásával reméli elérni. Többek között vörös szőlőmag őrleményt tartalmazó élelmiszert, tökmaggal gazdagított kenyeret kínálva reagál Letoha Tamás ma Hippokratésznek, az orvostudomány atyjának ókori felhívására: „Táplálékod legyen a gyógyszered!”


A Spitzbergákon végezett tanulmányútjáról beszámoló Campus Hungary-ösztöndíjas éghajlatkutató, Lehoczky Annamária (ELTE) a jegesmedvék szigetén gyűjtött élményein túl a külföldi egyetemi tapasztalatszerzés mellett is érvelt. Az ifjú magyar „sarkkutató” gondolkodását alapvetően megváltoztatta az angolszász egyetemi világban tapasztal mentalitás és munkamorál, a gyakorlatközpontú képzés, a szaktekintélyek előadásain hallottak, a gazdagon felszerelt könyvtár és a high-tech eszközpark használata. „A multikulturális tanulás élménye szakmailag és emberileg is sokat adott” – mondta a több náció képviselőivel együtt a jeges szigeten eltöltött öt hétről.


Törökországi szakmai gyakorlatáról, az őszi búza szárazságtűréséről beszélt Szilágyi Gergely (DE). Dalos Anna, az MTA Bölcsészettudományi Központ Zenetudományi Intézetének Lendület pályázatosa – a Campus Hungary Program rendezvényének zárásaként – bemutatta eredményét: a 20-21. század komplex adatbázisát.


SZTEinfo – szöveg és fotó: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében