SZTE Info

Mecses

Gyászjelentés

Megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy kollégánk, barátunk DR. GÉCSEG FERENC egyetemi tanár, akadémikus 2014. október 6-án elhunyt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy kollégánk, barátunk


DR. GÉCSEG FERENC

egyetemi tanár, akadémikus


a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának korábbi dékánja

méltósággal viselt, súlyos betegsége következtében 75 éves korában,

2014. október 6-án elhunyt.


Hamvasztás utáni búcsúztatására kívánsága szerint, szűk családi körben kerül sor.


Az elhunytat a Szegedi Tudományegyetem és a Természettudományi és Informatikai Kar

saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük!




Szegedi Tudományegyetem


Szegedi Tudományegyetem

Természettudományi és Informatikai Kar


További információ: http://www.inf.u-szeged.hu/~gecseg/


*


Gécseg Ferenc emlékére


Habár tudtuk, hogy súlyos betegséggel küzd, mégis mélyen megrendített bennünket a hír, hogy kollégánk, dr. Gécseg Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora elhunyt.

Zalaváron született 1939-ben, középiskolába Keszthelyen járt. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetemen végezte 1957-től 1962-ig, amikor középiskolai matematika tanári diplomát szerzett. Ezt követően a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében tanított és kutatott, ahol tudományos karrierje folyamatosan ívelt felfelé. Bejárta az egyetemi ranglétra fokozatait, 1976-ban akadémiai doktori címet szerzett matematikából, 1977-ben pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. 1975-től 1993-ig Kalmár László utódjaként a Számítástudomány Alapjai Tanszék vezetője volt. 1990-ben a tanszék átkerült az egyetem akkor megalakult Informatikai Intézetéhez. Azóta Gécseg Ferenc ebben az intézetben dolgozott, utoljára a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék professzoraként. Alapító tagja volt az Informatikai Doktori Iskolának.

Első kutatási sikereit az univerzális algebrában érte el, majd figyelme az informatikai rendszerek algebrai modelljeinek, az úgynevezett véges automatáknak a kutatása felé irányult. Cikkei számos fontos eredményt tartalmaznak és új lehetőségeket nyitottak az automaták rendszerei működésének leírásában. Az automaták kompozícióival és dekompozícióival kapcsolatos eredményei fontos szerepet játszanak, többek között, a digitális hálózatok komplexitásának vizsgálatában. Az 1970-es évek végétől kutatásai a faautomaták és fatranszformátorok elméletére irányultak. Ezen a területen elért eredményei igen jelentősek a gépi fordítás elmélete szempontjából. Három monográfiát, egy tankönyvet és nagyszámú tudományos cikket publikált vezető folyóiratokban és konferencia-kiadványokban.

Neve az Automaták algebrai elmélete (Algebraic Theory of Automata) című szegedi konferenciasorozat szervezéséhez is köthető, mely az 1970-es évek közepén fontos szerepet játszott a közép-kelet-európai régió és a fejlett nyugati országok tudósai közötti kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában. Ezek a kapcsolatok máig hatnak. Sokan csatlakoztak kutatómunkájához Magyarországon és külföldön egyaránt. Oktatói és kutatói hatásának köszönhetően Szegeden létrejött egy nemzetközileg is elismert automataelméleti iskola. Több volt tanítványa ma már vezető oktatóként, illetve professzorként dolgozik. Tudományos munkája elismeréseként 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagjává, 1994-ben a Finn Tudományos Akadémia külső tagjává, 1995-ben pedig az MTA rendes tagjává választották. 1989-től 1994-ig az Európai Elméleti Számítástudományi Társaság (EATCS) alelnöke volt. Több magyar és külföldi folyóirat szerkesztő bizottságában dolgozott. Rendszeresen kapott meghívásokat nemzetközi konferenciák programbizottságaiba. Az FCT 1981, FCT 1989 és ICALP 1995 konferenciák programbizottságában elnöki tisztet töltött be; ez utóbbi az egyik legrangosabb nemzetközi konferencia a számítástudomány területén. Személyes érdeme, hogy ezek a konferenciák Szegeden kerülhettek megrendezésre.

Számos alkalommal hívták meg külföldre vendégprofesszorként. Hosszabb időt töltött Kanadában a Manitobai, később a Nyugat-Ontarioi Egyetemen, Finnországban pedig a Turkui Egyetemen és a Tamperei Műszaki Egyetemen. Barátinak mondható és máig gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki az automaták és formális nyelvek finn kutatóival.

A kezdetektől fogva részt vett a tudományos- és felsőoktatási közéletben. Többek között a JATE Természettudományi Karának dékáni posztját töltötte be 1987 és 1990 között. Emellett számos minisztériumi és akadémiai bizottságban dolgozott elnökként vagy tagként.

Gécseg Ferenc döntő szerepet játszott a szegedi egyetem kiérdemelten elismert informatikai oktatásának kialakításában, a magyarországi automataelméleti kutatások létrehozásában és nemzetközi szintre emelésében. Példaadó oktatói munkát végzett az egyetemen, és kivételesen magas színvonalú, nemzetközileg is elismert tudományos eredményeket ért el. Halálával súlyos veszteség érte a Szegedi Tudományegyetemet, a hazai és nemzetközi tudományos életet. Emlékét megőrizzük, munkáját folytatjuk.

 

SZTE Bolyai Intézet SZTE Informatikai Tanszékcsoport MTA Matematikai Osztálya

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.