SZTE Info

A JUGYU-klubban mutatták be Trenka Csaba Gábor kötetét

2014. szeptember 30-án a JUGYU-klubban tartott könyvbemutatót Trenka Csaba Gábor szegedi író. Érinthetetlenek című könyvéről Bene Zoltán beszélgetett vele. A bemutató egy nagyobb, a Szegedi Írók Társasága által szervezett rendezvénysorozat része volt, melynek célja az irodalom és a könyv népszerűsítése, a művészet és az olvasás mint szabadidős tevékenység hirdetése.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Trenka Csaba Gábor 1959-ben született Szegeden. Az 1. Gyakorló diákja volt, majd a Ságvári-gimnáziumban érettségizett 1978-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar-történelem szakon. Jelenleg Budapesten él. Dolgozott a filmgyártásban rendező-asszisztensként, szerkesztőként, most forgatókönyvíró. Első regénye 1991-ben jelent meg (Egyenlítői Magyar Afrika, második kiadás 2010). Ezt a „Szaurusztánc” követte 1995-ben, 2002-ben a Galaktikus pornográfia című novelláskötet, majd 2013-ban a „Place Rimbaud”, egy alternatív történelmi regény.

Az Érinthetetlenek című két kötetes nagyregénye 1975 Szegedét mutatja be az olvasóknak, az ekkor élt „tizenévesek” életét tárja elénk, közülük is a generáció „alterei” kapnak főszerepet. A könyv különlegessége, hogy minden fejezet elején feltüntet egy lejátszási listát az író. Olvasás közben ezeket a zenéket hallgatva felerősödik a szöveg hatása, még élvezetesebbé téve a történetet. A szerző elmondta, ezt a módszert félig saját élmény révén, félig a filmes tapasztalatainak hála fedezte fel. Egy filmnél nagyon sokat nyom a latban, hogy milyen zenét írtak hozzá. Egy jó filmzene egy rossz filmet is megmenthet, egy horrorfilm pedig zene nélkül inkább olyan, mint egy rossz kabaré. Ez az erősítő hatás pedig a könyveknél is működik.

Ha megkérdezik tőle, mi a foglalkozása, leginkább azt mondja, hogy forgatókönyvíró, mivel szerinte a „költő” nem nevezhető szakmának, sokkal inkább egy minősítés, amit nem használ magára az ember. Az író, a költő „létezésszakma”, melynek lényege, hogy az ember él és tapasztal, majd ezekből leír valamennyit, amivel többé teheti a világot. A forgatókönyvek mellett rengeteget foglalkozik az írással, a szépirodalommal. Ötleteit, elképzeléseit több száz feljegyzés, firka őrzi, amelyekből nem marad fent sok, csak egy-egy alak, egy mozzanat. Ezeket viszont felhasználja egy képhez, egy rövid jelenethez, amely akár több évig is megmarad az emlékezetében, míg be nem építi egy könyvbe, egy filmbe. Ezek az ő „beégett képei”, amik valami szavakkal alig megfogalmazható dolgot hordoznak magukban. Lehetnek akár valós emlékek vagy azok egy változata. Modellek, amik jelképeznek valamit, magukba sűrítik ezt a jelentéstartalmat, és addig élnek az író memóriájában, míg meg nem találja helyüket egy alkotásban, ahol a szimbolikájuk értelmet nyerhet.

Az ő beégett képei jórészt összefonódnak az 1990 előtti Szegeddel. Mikor az Érinthetetlenekhez gyűjtött anyagot, a régi ismerősökkel, akkor élt „fiatalok”-kal folytatott beszélgetései során is ezeket a „beégett képeket”, emlékfoszlányokat kutatta, hogy még teljesebb képet adhasson tinédzserkora színtereiről. Azt mondja, Pest mellett talán Szeged rendelkezik olyan sajátságos atmoszférával, hogy a könyvek, történetek, amelyek itt játszódnak, annyira kötődnek a helyhez, hogy nem is történhetnének máshol, mert teljesen más értelmet kapnának, más sztorivá alakulnának át.

Az est folyamán a könyv mellett több szó esett az akkori világról, a szocializmus Magyarországáról. A szerző elmesélte, hogy ami – több dolog mellett – a legnagyobb különbség az akkori és a mai fiatalság között, hogy míg napjainkban hatalmas mennyiségű információ-áradat ömlik ránk, addig a 1970-es évek tinédzsereinek az információ megszerzése jelentette a problémát. Manapság az jelent kihívást, hogy az információt selejtezzük, kiszűrjük belőle a fontos adatokat, és azokat megfelelően használjuk fel. 1975-ben nem volt internet, a rádiót, a tévét cenzúrázták, így az akkori ifjúság semmit nem tudott se a saját, se a határokon túli világról. Ők a megszerzés módjait kellett, hogy megtanulják, keresték a hírforrásokat, a lehetőségeket a tájékozódásra ebben az „információs vákuumban”. Ilyen információforrás volt számukra a Szabad Európa vagy az Amerika Hangja rádiócsatorna.

A másik, számukra felbecsülhetetlenül fontos dolog a zene volt, főleg az amerikai könnyűzene és a klasszikus heavy metal. A Jugoszláviából bakelitlemezeket átcsempésző, a kaliforniai hippiktől kazettákat vásárló, a magnókkal először rendelkező fiatalság első nemzedéke volt az íróé. „Mi voltunk az első generáció, amely programszerűen zenével narkózott” – ez a mondat mindent magába foglal erről a korszakról. Számukra a könnyűzene is egyfajta összekötést jelentett a határokon túli világgal, valami, ami más volt, valami, ami többet adott nekik.

E világ szegedi oldalát mutatja be az Érinthetetlenek, amely mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány lehet mind a mai fiatalok, a „csendes generáció” tagjainak, mind a nosztalgiázni vágyó örök ifjúknak.

 

SZTEinfo – Ondrik Imola

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.