SZTE Info

A JUGYU-klubban mutatták be Trenka Csaba Gábor kötetét

2014. szeptember 30-án a JUGYU-klubban tartott könyvbemutatót Trenka Csaba Gábor szegedi író. Érinthetetlenek című könyvéről Bene Zoltán beszélgetett vele. A bemutató egy nagyobb, a Szegedi Írók Társasága által szervezett rendezvénysorozat része volt, melynek célja az irodalom és a könyv népszerűsítése, a művészet és az olvasás mint szabadidős tevékenység hirdetése.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Trenka Csaba Gábor 1959-ben született Szegeden. Az 1. Gyakorló diákja volt, majd a Ságvári-gimnáziumban érettségizett 1978-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar-történelem szakon. Jelenleg Budapesten él. Dolgozott a filmgyártásban rendező-asszisztensként, szerkesztőként, most forgatókönyvíró. Első regénye 1991-ben jelent meg (Egyenlítői Magyar Afrika, második kiadás 2010). Ezt a „Szaurusztánc” követte 1995-ben, 2002-ben a Galaktikus pornográfia című novelláskötet, majd 2013-ban a „Place Rimbaud”, egy alternatív történelmi regény.

Az Érinthetetlenek című két kötetes nagyregénye 1975 Szegedét mutatja be az olvasóknak, az ekkor élt „tizenévesek” életét tárja elénk, közülük is a generáció „alterei” kapnak főszerepet. A könyv különlegessége, hogy minden fejezet elején feltüntet egy lejátszási listát az író. Olvasás közben ezeket a zenéket hallgatva felerősödik a szöveg hatása, még élvezetesebbé téve a történetet. A szerző elmondta, ezt a módszert félig saját élmény révén, félig a filmes tapasztalatainak hála fedezte fel. Egy filmnél nagyon sokat nyom a latban, hogy milyen zenét írtak hozzá. Egy jó filmzene egy rossz filmet is megmenthet, egy horrorfilm pedig zene nélkül inkább olyan, mint egy rossz kabaré. Ez az erősítő hatás pedig a könyveknél is működik.

Ha megkérdezik tőle, mi a foglalkozása, leginkább azt mondja, hogy forgatókönyvíró, mivel szerinte a „költő” nem nevezhető szakmának, sokkal inkább egy minősítés, amit nem használ magára az ember. Az író, a költő „létezésszakma”, melynek lényege, hogy az ember él és tapasztal, majd ezekből leír valamennyit, amivel többé teheti a világot. A forgatókönyvek mellett rengeteget foglalkozik az írással, a szépirodalommal. Ötleteit, elképzeléseit több száz feljegyzés, firka őrzi, amelyekből nem marad fent sok, csak egy-egy alak, egy mozzanat. Ezeket viszont felhasználja egy képhez, egy rövid jelenethez, amely akár több évig is megmarad az emlékezetében, míg be nem építi egy könyvbe, egy filmbe. Ezek az ő „beégett képei”, amik valami szavakkal alig megfogalmazható dolgot hordoznak magukban. Lehetnek akár valós emlékek vagy azok egy változata. Modellek, amik jelképeznek valamit, magukba sűrítik ezt a jelentéstartalmat, és addig élnek az író memóriájában, míg meg nem találja helyüket egy alkotásban, ahol a szimbolikájuk értelmet nyerhet.

Az ő beégett képei jórészt összefonódnak az 1990 előtti Szegeddel. Mikor az Érinthetetlenekhez gyűjtött anyagot, a régi ismerősökkel, akkor élt „fiatalok”-kal folytatott beszélgetései során is ezeket a „beégett képeket”, emlékfoszlányokat kutatta, hogy még teljesebb képet adhasson tinédzserkora színtereiről. Azt mondja, Pest mellett talán Szeged rendelkezik olyan sajátságos atmoszférával, hogy a könyvek, történetek, amelyek itt játszódnak, annyira kötődnek a helyhez, hogy nem is történhetnének máshol, mert teljesen más értelmet kapnának, más sztorivá alakulnának át.

Az est folyamán a könyv mellett több szó esett az akkori világról, a szocializmus Magyarországáról. A szerző elmesélte, hogy ami – több dolog mellett – a legnagyobb különbség az akkori és a mai fiatalság között, hogy míg napjainkban hatalmas mennyiségű információ-áradat ömlik ránk, addig a 1970-es évek tinédzsereinek az információ megszerzése jelentette a problémát. Manapság az jelent kihívást, hogy az információt selejtezzük, kiszűrjük belőle a fontos adatokat, és azokat megfelelően használjuk fel. 1975-ben nem volt internet, a rádiót, a tévét cenzúrázták, így az akkori ifjúság semmit nem tudott se a saját, se a határokon túli világról. Ők a megszerzés módjait kellett, hogy megtanulják, keresték a hírforrásokat, a lehetőségeket a tájékozódásra ebben az „információs vákuumban”. Ilyen információforrás volt számukra a Szabad Európa vagy az Amerika Hangja rádiócsatorna.

A másik, számukra felbecsülhetetlenül fontos dolog a zene volt, főleg az amerikai könnyűzene és a klasszikus heavy metal. A Jugoszláviából bakelitlemezeket átcsempésző, a kaliforniai hippiktől kazettákat vásárló, a magnókkal először rendelkező fiatalság első nemzedéke volt az íróé. „Mi voltunk az első generáció, amely programszerűen zenével narkózott” – ez a mondat mindent magába foglal erről a korszakról. Számukra a könnyűzene is egyfajta összekötést jelentett a határokon túli világgal, valami, ami más volt, valami, ami többet adott nekik.

E világ szegedi oldalát mutatja be az Érinthetetlenek, amely mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány lehet mind a mai fiatalok, a „csendes generáció” tagjainak, mind a nosztalgiázni vágyó örök ifjúknak.

 

SZTEinfo – Ondrik Imola

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.