SZTE Info

Nanométerben a nagy felfedezés

2014. október 28-án Nobel-díjasok a kémiában címmel tartotta meg előadását Erdélyi Miklós az SZTE Szent-Györgyi Albert Oktatási Központ előadótermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvény egy előadás-sorozat része, melynek célja a Nobel-díjasok és a kutatási területeiken végzett fejlesztéseik, valamint ezen kutatások a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatának bemutatása. Erdélyi Miklós egyetemi adjunktus a 2014-es kémiai Nobel-díjasokról szólt. Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan W. Hell kutatók a szuperrezolúciós mikroszkópia terén áttörést jelentő módszerek elméleti alapjainak a kidolgozásáért, valamint a gyakorlati használatok fejlesztésében végzett munkájukért részesültek ebben a kitüntetésben. A díjazott kutatók nevéhez fűződik az úgynevezett „egymolekula-mikroszkópia” metódus, mely az egyes egyedi molekulás fluroeszcens tulajdonságainak megváltoztatásán alapul. Ez az eljárás lehetővé tette mikroszkópikus képfelbontásban a nanométeres tartomány elérését.


– A hagyományos mikroszkópok térbeli feloldásának felsőhatára 200-250 nanométer, melyet a fényelhajlás limitál – magyarázta Erdélyi Miklós. – Tehát ha a mintán olyan struktúra van, amely 200-250 nanométernél finomabb, akkor azt nem lehet optikai mikroszkóppal megvizsgálni – tárta fel a problémát. Elmondása szerint 1873-ban mondtak ki egy diffrakciós törvényt, mely óta hiszik azt, hogy ez jelenti a határt. – A baj, csak az, hogy 200 nanométer alatt kezdődnek a biológiában az érdekes dolgok – hozott föl egy példát a téma egyik problémájának igazolására. – Egy molekulabiológus pedig nyilván molekuláris szinten szeretné a folyamatokat megvizsgálni – folytatta.


Beszélt arról, hogy elsősorban biológusoktól volt nagy igény arra, hogy nagy térbeli felbontású optikai mikroszkópok készüljenek. Az optikai mikroszkópok teszik lehetővé egyedül az élő sejtek és élő szövetek tanulmányozását, mivel az elektronmikroszkópok jóval nagyobb térbeli feloldási képességük ellenére nem alkalmasak élősejtes kísérletekre. Most optikai módszereket ismertek el Nobel-díjjal, melyeknek térbeli feloldása nagyságrenddel jobb, mint a hagyományos mikroszkópé, vagyis 10-20 nanométeres feloldásra képesek. – A Nobel-díjat magáért azért az elvért adták, amiért létrehoztak egy ilyen mikroszkópot – mesélte Erdélyi Miklós. Hozzátette: nem csodálkozna, ha egy 4-5 év múlva azért kapna valaki egy orvosi Nobel-díjat, mert olyan dolgot fedezett föl, amihez egy ilyen mikroszkópot használt. Véleménye szerint még keresi a helyét a felfedezés, de pár év múlva egy nagyon komoly alkalmazássá válik.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.