SZTE Info

Nanométerben a nagy felfedezés

2014. október 28-án Nobel-díjasok a kémiában címmel tartotta meg előadását Erdélyi Miklós az SZTE Szent-Györgyi Albert Oktatási Központ előadótermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvény egy előadás-sorozat része, melynek célja a Nobel-díjasok és a kutatási területeiken végzett fejlesztéseik, valamint ezen kutatások a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatának bemutatása. Erdélyi Miklós egyetemi adjunktus a 2014-es kémiai Nobel-díjasokról szólt. Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan W. Hell kutatók a szuperrezolúciós mikroszkópia terén áttörést jelentő módszerek elméleti alapjainak a kidolgozásáért, valamint a gyakorlati használatok fejlesztésében végzett munkájukért részesültek ebben a kitüntetésben. A díjazott kutatók nevéhez fűződik az úgynevezett „egymolekula-mikroszkópia” metódus, mely az egyes egyedi molekulás fluroeszcens tulajdonságainak megváltoztatásán alapul. Ez az eljárás lehetővé tette mikroszkópikus képfelbontásban a nanométeres tartomány elérését.


– A hagyományos mikroszkópok térbeli feloldásának felsőhatára 200-250 nanométer, melyet a fényelhajlás limitál – magyarázta Erdélyi Miklós. – Tehát ha a mintán olyan struktúra van, amely 200-250 nanométernél finomabb, akkor azt nem lehet optikai mikroszkóppal megvizsgálni – tárta fel a problémát. Elmondása szerint 1873-ban mondtak ki egy diffrakciós törvényt, mely óta hiszik azt, hogy ez jelenti a határt. – A baj, csak az, hogy 200 nanométer alatt kezdődnek a biológiában az érdekes dolgok – hozott föl egy példát a téma egyik problémájának igazolására. – Egy molekulabiológus pedig nyilván molekuláris szinten szeretné a folyamatokat megvizsgálni – folytatta.


Beszélt arról, hogy elsősorban biológusoktól volt nagy igény arra, hogy nagy térbeli felbontású optikai mikroszkópok készüljenek. Az optikai mikroszkópok teszik lehetővé egyedül az élő sejtek és élő szövetek tanulmányozását, mivel az elektronmikroszkópok jóval nagyobb térbeli feloldási képességük ellenére nem alkalmasak élősejtes kísérletekre. Most optikai módszereket ismertek el Nobel-díjjal, melyeknek térbeli feloldása nagyságrenddel jobb, mint a hagyományos mikroszkópé, vagyis 10-20 nanométeres feloldásra képesek. – A Nobel-díjat magáért azért az elvért adták, amiért létrehoztak egy ilyen mikroszkópot – mesélte Erdélyi Miklós. Hozzátette: nem csodálkozna, ha egy 4-5 év múlva azért kapna valaki egy orvosi Nobel-díjat, mert olyan dolgot fedezett föl, amihez egy ilyen mikroszkópot használt. Véleménye szerint még keresi a helyét a felfedezés, de pár év múlva egy nagyon komoly alkalmazássá válik.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Vajda Tamás történész (SZTE Egyetemi Levéltár) előadása: A szegedi egyetem díszdoktora: Glattfelder Gyula csanádi püspök
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    A kiállítást megnyitja Kecskés László, közreműködik Kosztándi István Liszt-díjas hegedűművész.
  • szeptember 19.
    19:00 - 20:00