SZTE Info

Nanométerben a nagy felfedezés

2014. október 28-án Nobel-díjasok a kémiában címmel tartotta meg előadását Erdélyi Miklós az SZTE Szent-Györgyi Albert Oktatási Központ előadótermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvény egy előadás-sorozat része, melynek célja a Nobel-díjasok és a kutatási területeiken végzett fejlesztéseik, valamint ezen kutatások a szegedi egyetemhez fűződő kapcsolatának bemutatása. Erdélyi Miklós egyetemi adjunktus a 2014-es kémiai Nobel-díjasokról szólt. Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan W. Hell kutatók a szuperrezolúciós mikroszkópia terén áttörést jelentő módszerek elméleti alapjainak a kidolgozásáért, valamint a gyakorlati használatok fejlesztésében végzett munkájukért részesültek ebben a kitüntetésben. A díjazott kutatók nevéhez fűződik az úgynevezett „egymolekula-mikroszkópia” metódus, mely az egyes egyedi molekulás fluroeszcens tulajdonságainak megváltoztatásán alapul. Ez az eljárás lehetővé tette mikroszkópikus képfelbontásban a nanométeres tartomány elérését.


– A hagyományos mikroszkópok térbeli feloldásának felsőhatára 200-250 nanométer, melyet a fényelhajlás limitál – magyarázta Erdélyi Miklós. – Tehát ha a mintán olyan struktúra van, amely 200-250 nanométernél finomabb, akkor azt nem lehet optikai mikroszkóppal megvizsgálni – tárta fel a problémát. Elmondása szerint 1873-ban mondtak ki egy diffrakciós törvényt, mely óta hiszik azt, hogy ez jelenti a határt. – A baj, csak az, hogy 200 nanométer alatt kezdődnek a biológiában az érdekes dolgok – hozott föl egy példát a téma egyik problémájának igazolására. – Egy molekulabiológus pedig nyilván molekuláris szinten szeretné a folyamatokat megvizsgálni – folytatta.


Beszélt arról, hogy elsősorban biológusoktól volt nagy igény arra, hogy nagy térbeli felbontású optikai mikroszkópok készüljenek. Az optikai mikroszkópok teszik lehetővé egyedül az élő sejtek és élő szövetek tanulmányozását, mivel az elektronmikroszkópok jóval nagyobb térbeli feloldási képességük ellenére nem alkalmasak élősejtes kísérletekre. Most optikai módszereket ismertek el Nobel-díjjal, melyeknek térbeli feloldása nagyságrenddel jobb, mint a hagyományos mikroszkópé, vagyis 10-20 nanométeres feloldásra képesek. – A Nobel-díjat magáért azért az elvért adták, amiért létrehoztak egy ilyen mikroszkópot – mesélte Erdélyi Miklós. Hozzátette: nem csodálkozna, ha egy 4-5 év múlva azért kapna valaki egy orvosi Nobel-díjat, mert olyan dolgot fedezett föl, amihez egy ilyen mikroszkópot használt. Véleménye szerint még keresi a helyét a felfedezés, de pár év múlva egy nagyon komoly alkalmazássá válik.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 26.
    13:00 - 14:00
    Az SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ tárgyalóterme a Klinika egykori vezetőjéről, Dr.Cserháti István Professzor Úrról kapja a nevét. Az ünnepélyes névtáblaavatóra a szervezők várják az érdeklődőket.
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés