SZTE Info

Nobel-díjas felfedezéseké a főszerep keddenként az ÁOK-n

Az Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Oktatási Központjának előadójában kezdődött meg a Nobel-díjjal jutalmazott felfedezések bemutatása az SZTE-n 2014. október 21-én.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

berenyi nobel eloadasBerényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Élettani Intézet egyetemi adjunktusa és a Buzsáki György-féle amerikai laboratórium kutatócsoportjának tagja a 2014-es orvosi-élettani Nobel-díjazott munkát ismertette „Az agy navigációs rendszere, avagy hogyan találunk haza” című előadásában. Bari Ferenc professzor, az ÁOK dékánja köszöntőjében elmondta, hagyományteremtő szándékkal indították el idén azt az előadás-sorozatot, melyben szakavatott tudományos szereplőktől tájékozódhatnak a Nobel-díjas felfedezésekről az érdeklődők. Az őszi szemeszterben hétről hétre keddenként 17 órától, a kar Oktatási Központjának előadójában várják a hallgatókat, oktatókat, akik érdeklődnek napjaink legfrissebb kutatási eredményei iránt.

 

Első alkalommal Berényi Antal az idei Nobel-díjas John O'Keefe és a tudósházaspár, May-Britt Moser és Edward I. Moser munkáját méltatta, akik az agy helymeghatározó rendszerét alkotó idegsejtek felfedezéséért megosztva részesültek az elismerésben. Sáry Gyula professzor, az ÁOK Élettani Intézetének vezetője az élőlények térbeli orientációs stratégiáival és a térbeli reprezentáció kérdéseivel vezette be az előadást. Ezt követően Berényi Antal részletesen ismertette a kísérleteket, amelyek azoknak a hipokampuszban található helysejteknek és rácssejteknek a felfedezését tették lehetővé, melyek segítségével az agyunk a helymeghatározást és tájékozódást végzi. Megtudhattuk, hogy ugyanaz az apparátus felel az agyban a helymeghatározásért, amely az emlékek előhívásában is segítséget nyújt számunkra. Ebből következik, hogy az emléknyomok elektrofizikai vizsgálatával kideríthető, hogyan aktivizálódnak a térbeli tájékozódásért felelős sejtek, melyeket egy hálózatba foglalva az agy belső GPS-ének, navigációs rendszerének neveznek a kutatók.

 

AOK_eloadas_2014._oktober_21._VK
Nobel-díjas felfedezéseké a főszerep keddenként az ÁOK-n - GALÉRIA


Az elkövetkező hetekben hasonlóan izgalmas felfedezéssekkel ismerkedhetünk meg, legközelebb 2014. október 28-án 17 órakor Erdélyi Miklós egyetemi adjunktus tart előadást „2014-es kémiai Nobel-díj: Molekuláris optikai mikroszkópia” címmel a kémiai Nobel-díj legfontosabb eredményeiről, valamint az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén is alkalmazott nanoszkópiai módszerről.

 

SZTEinfo – Németh Klára

fotók: Varga Kristóf

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.