SZTE Info

Nyitott kapukkal a Szegedi Nemzeti Színház

A legkisebb színház is rendelkezik titkokkal és egy fantommal, akinek fenntartott páholya van. Mikor a nézőtér üresen ásít és délutáni álmát alussza, a mögötte, alatta, körötte kígyózó folyosók, termek megtelnek hangokkal és mozdulatokkal: alkotással. Hogy kerülnek ide hirtelen gyerekek, egyetemisták, kíváncsiskodók?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Műhely- és színpadtitkok

 

Lilla, erre van a kulissza! Megyünk a „kuliszkák” mögé! – csicsergik izgatottan a kisiskolások, mikor elindulnak Bánvölgyi Tamás után a színház rejtett zugaiba a Szegedi Nemzeti Színház 2014. október 15-i egyetemi nyílt napján. A kislányok egymás kezét szorongatva lépnek be a hosszú folyosóra, a kisfiúk, bár látszólag távol áll tőlük a lányos lelkesedés, kíváncsian tekingetnek körbe, próbálják megjegyezni az utat: nincs könnyű dolguk.

Csak a hangokat kell követni, máris rábukkanunk a sminkműhelyre: Kéner Gabriella a székben, a főfodrász úr pedig varázsol. A remekmű elkészítése időigényes, a kisiskolás lányokból előbújik a vérbeli nő; elfoglalják a túlsó tükröt. – Először a nagy kefével fésülj, majd a kisebbekkel! – rendelkezik a székben ülő „művésznő”, hárman sürögnek-forognak körülötte, majd parókapróba következik heves kuncogással kísérve.

A táncteremben Szalay Olimpia felügyel balerina-palántákra. Dalma és Luca röpke spontán bemutatót tart: spárgáznak, megmutatják, melyik a legnehezebb gyakorlat, milyen is valójában spiccen állni: a tükrök megsokszorozzák hajlékony kis alakjukat. Olimpia néha aggódva rájuk szól, vigyázzanak magukra, noha a lányok játszi könnyedséggel dobálják a lábukat, és kapaszkodnak fel a rúdra.

Ha egy színpad mesélni tudna... Persze nem mesélhetne sokáig, mert legfeljebb tíz évet bír ki a hátát koptató lábak alatt: utána menthetetlenül lecserélik a fenyődeszkákat, melyek az épület legtűzveszélyesebb elemei. Gyorstalpaló tanfolyamon megtudjuk, mik a trégerek, mi a kontra, hányféle függöny hullhat a néző szeme elé, és hogy a vasfüggöny még mindig leereszkedhet: igaz, csak a színpadon. Lemegyünk a fantom birodalmába, a „deszkák alá”, ahol az összes látványos csoda magyarázata megtalálható: körbejárhatjuk a helyszíneket változtató technikai berendezéseket. A zenekari árokban szintén civilek ülnek; Rédei Rolandot faggatják. Kérdések széles skálájára kell válaszolnia: kezdve azon, hogy a csillár valóban aranyból van-e, és hogy gazdag-e a színész? Ehhez le kell ülnöm, neveti el magát, de becsülettel felel; rájöhetünk, Petőfi vándorszínész karrierje óta nincs jelentős változás ezen a téren. Szeretnél színész lenni? kérdezi a kisfiútól, mire magabiztos nem a válasz.

 


Kit teremtett Frankenstein?

 

Egy forgatás közepébe csöppenek: a Frankenstein című darabhoz készítenek werkfilmet önként vállalkozó egyetemistákkal, általános iskolásokkal. Először mindannyian elmondják, milyennek képzelik a szörnyet, akit a tudós teremtett. A négy hatodikos fiú egymásra tromfol a szörnyű tulajdonságok sorolásában: három és fél méteres, nyálkás, fekete fogú, feketés-zöldes-kékes bőrű a lény, egyik lába kisbabáé, a másik egy felnőtt férfié, ráadásul hörög beszéd helyett. A rendező és a dramaturg kérdései nyomán árnyaltabbá válik a beszélgetés: ha az osztályba bekerülne egy ilyen torzszülött, mi lenne vele? Biztosan csúfolnák és senki se akarna mellé ülni. Egyikük elgondolkozva jegyzi meg, hogy mégse lehet elítélni, elvégre neki mi vagyunk a furák. Ha ő ad nekünk egy esélyt, mi is adhatunk neki.

A Szegedi Tudományegyetem három hallgatója, Tárnok Mónika, Papp Ágnes és Rúzsai Evelin kevésbé szörnyűnek festi le a lényt, mint a kisfiúk, de éppúgy gondolkodóba esnek, mikor a kiközösítésről, a kirekesztettekhez való hozzáállásukról kell beszélniük. Mindhárman segítő szándékkal közelednének, mivel az életükben volt olyan helyzet, mikor tévesen ítélték meg embertársukat félelemből, tudatlanságból.

A különböző civilek megszólaltatása, személyes élményeik, véleményük beépítése a darabba egyfajta kísérlet a rendezőtől: vajon a történetbeli és valós reakciók mennyire fedik le egymást? Tényleg úgy viselkednénk a szörnnyel, mint azt a szerző megírta? 2015. március 6-án, a Frankenstein című darab bemutatóján megtudhatjuk.


 

SZTEinfo Szalai Anna

 

Korábbi cikkek:

Egyetemistáké lett a Szegedi Nemzeti Színház – nem csupán a nyílt napon

SZTE Őszi Kulturális Fesztivál: nyílt nap a színházban

Több mint 200 program a 19. Őszi Kulturális Fesztiválon


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *