SZTE Info

Nyitott kapukkal a Szegedi Nemzeti Színház

A legkisebb színház is rendelkezik titkokkal és egy fantommal, akinek fenntartott páholya van. Mikor a nézőtér üresen ásít és délutáni álmát alussza, a mögötte, alatta, körötte kígyózó folyosók, termek megtelnek hangokkal és mozdulatokkal: alkotással. Hogy kerülnek ide hirtelen gyerekek, egyetemisták, kíváncsiskodók?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Műhely- és színpadtitkok

 

Lilla, erre van a kulissza! Megyünk a „kuliszkák” mögé! – csicsergik izgatottan a kisiskolások, mikor elindulnak Bánvölgyi Tamás után a színház rejtett zugaiba a Szegedi Nemzeti Színház 2014. október 15-i egyetemi nyílt napján. A kislányok egymás kezét szorongatva lépnek be a hosszú folyosóra, a kisfiúk, bár látszólag távol áll tőlük a lányos lelkesedés, kíváncsian tekingetnek körbe, próbálják megjegyezni az utat: nincs könnyű dolguk.

Csak a hangokat kell követni, máris rábukkanunk a sminkműhelyre: Kéner Gabriella a székben, a főfodrász úr pedig varázsol. A remekmű elkészítése időigényes, a kisiskolás lányokból előbújik a vérbeli nő; elfoglalják a túlsó tükröt. – Először a nagy kefével fésülj, majd a kisebbekkel! – rendelkezik a székben ülő „művésznő”, hárman sürögnek-forognak körülötte, majd parókapróba következik heves kuncogással kísérve.

A táncteremben Szalay Olimpia felügyel balerina-palántákra. Dalma és Luca röpke spontán bemutatót tart: spárgáznak, megmutatják, melyik a legnehezebb gyakorlat, milyen is valójában spiccen állni: a tükrök megsokszorozzák hajlékony kis alakjukat. Olimpia néha aggódva rájuk szól, vigyázzanak magukra, noha a lányok játszi könnyedséggel dobálják a lábukat, és kapaszkodnak fel a rúdra.

Ha egy színpad mesélni tudna... Persze nem mesélhetne sokáig, mert legfeljebb tíz évet bír ki a hátát koptató lábak alatt: utána menthetetlenül lecserélik a fenyődeszkákat, melyek az épület legtűzveszélyesebb elemei. Gyorstalpaló tanfolyamon megtudjuk, mik a trégerek, mi a kontra, hányféle függöny hullhat a néző szeme elé, és hogy a vasfüggöny még mindig leereszkedhet: igaz, csak a színpadon. Lemegyünk a fantom birodalmába, a „deszkák alá”, ahol az összes látványos csoda magyarázata megtalálható: körbejárhatjuk a helyszíneket változtató technikai berendezéseket. A zenekari árokban szintén civilek ülnek; Rédei Rolandot faggatják. Kérdések széles skálájára kell válaszolnia: kezdve azon, hogy a csillár valóban aranyból van-e, és hogy gazdag-e a színész? Ehhez le kell ülnöm, neveti el magát, de becsülettel felel; rájöhetünk, Petőfi vándorszínész karrierje óta nincs jelentős változás ezen a téren. Szeretnél színész lenni? kérdezi a kisfiútól, mire magabiztos nem a válasz.

 


Kit teremtett Frankenstein?

 

Egy forgatás közepébe csöppenek: a Frankenstein című darabhoz készítenek werkfilmet önként vállalkozó egyetemistákkal, általános iskolásokkal. Először mindannyian elmondják, milyennek képzelik a szörnyet, akit a tudós teremtett. A négy hatodikos fiú egymásra tromfol a szörnyű tulajdonságok sorolásában: három és fél méteres, nyálkás, fekete fogú, feketés-zöldes-kékes bőrű a lény, egyik lába kisbabáé, a másik egy felnőtt férfié, ráadásul hörög beszéd helyett. A rendező és a dramaturg kérdései nyomán árnyaltabbá válik a beszélgetés: ha az osztályba bekerülne egy ilyen torzszülött, mi lenne vele? Biztosan csúfolnák és senki se akarna mellé ülni. Egyikük elgondolkozva jegyzi meg, hogy mégse lehet elítélni, elvégre neki mi vagyunk a furák. Ha ő ad nekünk egy esélyt, mi is adhatunk neki.

A Szegedi Tudományegyetem három hallgatója, Tárnok Mónika, Papp Ágnes és Rúzsai Evelin kevésbé szörnyűnek festi le a lényt, mint a kisfiúk, de éppúgy gondolkodóba esnek, mikor a kiközösítésről, a kirekesztettekhez való hozzáállásukról kell beszélniük. Mindhárman segítő szándékkal közelednének, mivel az életükben volt olyan helyzet, mikor tévesen ítélték meg embertársukat félelemből, tudatlanságból.

A különböző civilek megszólaltatása, személyes élményeik, véleményük beépítése a darabba egyfajta kísérlet a rendezőtől: vajon a történetbeli és valós reakciók mennyire fedik le egymást? Tényleg úgy viselkednénk a szörnnyel, mint azt a szerző megírta? 2015. március 6-án, a Frankenstein című darab bemutatóján megtudhatjuk.


 

SZTEinfo Szalai Anna

 

Korábbi cikkek:

Egyetemistáké lett a Szegedi Nemzeti Színház – nem csupán a nyílt napon

SZTE Őszi Kulturális Fesztivál: nyílt nap a színházban

Több mint 200 program a 19. Őszi Kulturális Fesztiválon


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.