SZTE Info

Nyitott kapukkal a Szegedi Nemzeti Színház

A legkisebb színház is rendelkezik titkokkal és egy fantommal, akinek fenntartott páholya van. Mikor a nézőtér üresen ásít és délutáni álmát alussza, a mögötte, alatta, körötte kígyózó folyosók, termek megtelnek hangokkal és mozdulatokkal: alkotással. Hogy kerülnek ide hirtelen gyerekek, egyetemisták, kíváncsiskodók?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Műhely- és színpadtitkok

 

Lilla, erre van a kulissza! Megyünk a „kuliszkák” mögé! – csicsergik izgatottan a kisiskolások, mikor elindulnak Bánvölgyi Tamás után a színház rejtett zugaiba a Szegedi Nemzeti Színház 2014. október 15-i egyetemi nyílt napján. A kislányok egymás kezét szorongatva lépnek be a hosszú folyosóra, a kisfiúk, bár látszólag távol áll tőlük a lányos lelkesedés, kíváncsian tekingetnek körbe, próbálják megjegyezni az utat: nincs könnyű dolguk.

Csak a hangokat kell követni, máris rábukkanunk a sminkműhelyre: Kéner Gabriella a székben, a főfodrász úr pedig varázsol. A remekmű elkészítése időigényes, a kisiskolás lányokból előbújik a vérbeli nő; elfoglalják a túlsó tükröt. – Először a nagy kefével fésülj, majd a kisebbekkel! – rendelkezik a székben ülő „művésznő”, hárman sürögnek-forognak körülötte, majd parókapróba következik heves kuncogással kísérve.

A táncteremben Szalay Olimpia felügyel balerina-palántákra. Dalma és Luca röpke spontán bemutatót tart: spárgáznak, megmutatják, melyik a legnehezebb gyakorlat, milyen is valójában spiccen állni: a tükrök megsokszorozzák hajlékony kis alakjukat. Olimpia néha aggódva rájuk szól, vigyázzanak magukra, noha a lányok játszi könnyedséggel dobálják a lábukat, és kapaszkodnak fel a rúdra.

Ha egy színpad mesélni tudna... Persze nem mesélhetne sokáig, mert legfeljebb tíz évet bír ki a hátát koptató lábak alatt: utána menthetetlenül lecserélik a fenyődeszkákat, melyek az épület legtűzveszélyesebb elemei. Gyorstalpaló tanfolyamon megtudjuk, mik a trégerek, mi a kontra, hányféle függöny hullhat a néző szeme elé, és hogy a vasfüggöny még mindig leereszkedhet: igaz, csak a színpadon. Lemegyünk a fantom birodalmába, a „deszkák alá”, ahol az összes látványos csoda magyarázata megtalálható: körbejárhatjuk a helyszíneket változtató technikai berendezéseket. A zenekari árokban szintén civilek ülnek; Rédei Rolandot faggatják. Kérdések széles skálájára kell válaszolnia: kezdve azon, hogy a csillár valóban aranyból van-e, és hogy gazdag-e a színész? Ehhez le kell ülnöm, neveti el magát, de becsülettel felel; rájöhetünk, Petőfi vándorszínész karrierje óta nincs jelentős változás ezen a téren. Szeretnél színész lenni? kérdezi a kisfiútól, mire magabiztos nem a válasz.

 


Kit teremtett Frankenstein?

 

Egy forgatás közepébe csöppenek: a Frankenstein című darabhoz készítenek werkfilmet önként vállalkozó egyetemistákkal, általános iskolásokkal. Először mindannyian elmondják, milyennek képzelik a szörnyet, akit a tudós teremtett. A négy hatodikos fiú egymásra tromfol a szörnyű tulajdonságok sorolásában: három és fél méteres, nyálkás, fekete fogú, feketés-zöldes-kékes bőrű a lény, egyik lába kisbabáé, a másik egy felnőtt férfié, ráadásul hörög beszéd helyett. A rendező és a dramaturg kérdései nyomán árnyaltabbá válik a beszélgetés: ha az osztályba bekerülne egy ilyen torzszülött, mi lenne vele? Biztosan csúfolnák és senki se akarna mellé ülni. Egyikük elgondolkozva jegyzi meg, hogy mégse lehet elítélni, elvégre neki mi vagyunk a furák. Ha ő ad nekünk egy esélyt, mi is adhatunk neki.

A Szegedi Tudományegyetem három hallgatója, Tárnok Mónika, Papp Ágnes és Rúzsai Evelin kevésbé szörnyűnek festi le a lényt, mint a kisfiúk, de éppúgy gondolkodóba esnek, mikor a kiközösítésről, a kirekesztettekhez való hozzáállásukról kell beszélniük. Mindhárman segítő szándékkal közelednének, mivel az életükben volt olyan helyzet, mikor tévesen ítélték meg embertársukat félelemből, tudatlanságból.

A különböző civilek megszólaltatása, személyes élményeik, véleményük beépítése a darabba egyfajta kísérlet a rendezőtől: vajon a történetbeli és valós reakciók mennyire fedik le egymást? Tényleg úgy viselkednénk a szörnnyel, mint azt a szerző megírta? 2015. március 6-án, a Frankenstein című darab bemutatóján megtudhatjuk.


 

SZTEinfo Szalai Anna

 

Korábbi cikkek:

Egyetemistáké lett a Szegedi Nemzeti Színház – nem csupán a nyílt napon

SZTE Őszi Kulturális Fesztivál: nyílt nap a színházban

Több mint 200 program a 19. Őszi Kulturális Fesztiválon


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.