SZTE Info

Török nap: szegedi oktató tanítja magyarra az ankarai egyetemistákat

Vendégségben Törökország: belehallgattunk a közrádió és belepillantottunk a köztévé 2014. október 29-i műsorfolyamába – a Szegedi Tudományegyetemhez is köthető kapcsolatokat kerestünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európai és ázsiai is Törökország. E helyzetre utal az Át a hídon – Isztambul hangjai című film, amelynek a vetítésével megkoronázta a 2014. október 29-i közmédiabeli török napot a DUNA TELEVÍZIÓ. A közmédia különböző műsorainak célja az volt október 29-én, A Török Köztársaság ünnepén, hogy a két kontinenshez is tartozó ország kultúráját, történelmét minél színesebben mutassa be, valamint a Magyarországgal való kapcsolat mélyebb megértését is segítse: http://www.mediaklikk.hu/2014/10/28/vendegsegben-torokorszagban/

 

 

Nyelvtanulás ás diákélet


A közmédia török tematikus napjának házigazdája a budapesti Yunus Emre Intézet volt. A MAGYAR RÁDIÓ Kossuth adón – többek között – reggel megszólaltatták a Török Kulturális Intézet igazgatóját, aki elmondta intézményük - http://yee.org.tr/macaristan-budapeste/hu/homepage - célja a török nyelv tanítása és a török kultúra bemutatása – az irodalomtól kezdve a zenén át az iszlámig és a török dizájnig, számos szempontból.

Az Ankarából érkezett Dr. Hayati Develi, a Török Kulturális Intézetek vezetője megszólalt a DUNA TELEVÍZIÓ műsorában: http://www.mediaklikk.hu/2014/10/29/egy-eves-a-budapesti-torok-kulturalis-kozpont/ Beszélt a névadó költő, Yunus Emre művészetéről: verseiben a szeretetet és a szívből fakadó barátságot hangsúlyozta. Ezt a barátságot hozzák el, fedezik fel újra az intézet kapcsolattartó funkciója jóvoltából Magyarországon.

A Duna TV a hungarológiáról kérdezte Kincses-Nagy Évát. A Szegedi Tudományegyetem Altajisztika Tanszékének oktatója jelenleg az Ankarai Egyetem vendégtanáraként beszélt az ottani szakról magáról, az oktatásról, a diákokról. Megszólaltak a magyarul tanuló másodéves diákjai is, akiket Magyarországról kérdezett a riporter.

A „kis nyelvek”, köztük a török nyelv tanulásáról esett szó a MAGYAR RÁDIÓ Kossuth adójának Napközben című műsorában is. Megtudhattuk, hogy egy új nyelv megtanulására legalább 500 órát kell szánni az életünkből. De megéri! Nekünk törökül, nekik pedig magyarul tanulni külön élvezet. Ugyanis a magyarok a török, míg a törökök a magyar nyelvet képesek szinte akcentus nélkül beszélni. Az idegen nyelvet beszélő magyarok több mint 60 százaléka nő – mondták a műsorban. Azt is hangsúlyozták, hogy a munkaerőpiac honorálja a nyelvismeretet.

Ösztöndíjakat kínálnak a törökül nem beszélő egyetemistáknak is – hangsúlyozta egy diáklány a rádióműsorban.

A Topkapi palota és Isztambul szépségei mellett a DUNA TELEVÍZIÓ tévénézői betekintést kaptak a diákéletbe is a Magyarországon tanuló török hallgatók jóvoltából. Az egyetemisták elmondták: nagyon tetszik nekik az ország kultúrája, a magyar mentalitás, egyetlen nehézség talán az, hogy kevés a dzsámi, ahol gyakorolhatnák vallásukat.

A Szegedi Tudományegyetem több mint 80 török hallgató tanul, a Tisza-parti universitas 53 törökországi egyetemmel áll kapcsolatban.

A Campus Hungary Programot is menedzselő Balassi Intézet igazgatója, Hatos Pál megerősítette: a nyelvoktatás mellett ösztöndíjjal támogatják a külföldi tanszékek diákjait, és a magyar nyelv tanításával együtt jár az országismeret is. Ennek keretében kirándulni viszik a diákokat történelmi helyekre, filmbemutatókat tartanak, és megismerkedhetnek a táncházzal is.

 


Szulejmán szíve


Török és magyar beszélgetőpartnereket invitáltak ugyanis a televízió stúdióba, és két beszélgetés között aktualitásokról készített magazinanyagokat vetítettek.

Megtudhattuk, hogy Szigetvár éppen olyan nagy jelentőséggel bír a törökök számára, mint minekünk Rodostó Rákóczi miatt; ők Nagy Szulejmán szultán emlékét tisztelik. Jelenleg különleges ásatás zajlik a Szigetvárhoz közeli zsibóti szőlőhegyen: Szulejmán szívét keresik. Ezen a helyen már korábban feltártak egy különleges török települést, mely önállóan jött létre, és a régészek szerint itt található a belső szerveket, köztük a szívet magában rejtő türbe is. Ez az ásatás már egyfajta készülődés a szigetvári csata 2016-os 450. évfordulójára, ezért újítják a szigetvári várat is.

 


Török-magyar barátság


A '30-as években Atatürk idején 800 fős magyar közösség élt Ankarában, ám a második világháború miatt sokan Magyarországra vagy Amerikába távoztak, és a hidegháború időszakában a kapcsolat dinamizmusa elveszett –magyarázta Hóvári János a 20. századi török-magyar kapcsolatokról beszélt. Emlékeztetett: politikai kapcsolat nem volt az 1990-es évekig, de a társadalom életben tartja a baráti, kulturális viszonyt a két nép között.

2013-ban a két ország miniszterelnöke hivatalos találkozások keretében határozottan utat nyit az együttműködésnek kulturális, geopolitikai, gazdasági téren is. Ez az újjászületés köszönhető annak, hogy a török miniszterelnök és az egyes egyének számára is a Magyarországgal való kapcsolat emocionális kérdés, rokon népként kezelik a magyart.

A török-magyar barátságról fejtette ki álláspontját Törökország nagykövete, Sakir Fakili is: http://www.mediaklikk.hu/2014/10/29/nezze-vissza-dr-hayati-develi-a-torok-magyar-baratsagrol-es-testverisegrol/

 


Ostromnapló és Egri csillagok


2014-ben bukkantak rá egy Eger második ostromáról (1596) szóló naplóra, mely a szultán egyik kincstartója tollából származik. Ez eddig ismeretlen részletességgel számol be az ottani katonai, politikai döntésekről, erőviszonyokról. Már tervezik a napló magyarra fordítását.

2013 májusában jelent meg az Egri csillagok első török fordítása, melynek fordítója azért tartja fontosnak a regény ilyen nyelven történő interpretációját, hogy árnyaltabban, megismerést segítőbben tudja bemutatni a magyarokat. A mű nem váltott ki nagy felháborodást, inkább csak rövid csodálkozást: elvégre azt tudjuk igazán szeretni, akit ismerünk. Másrészt a török történelemírás- és tanítás csak nagyon röviden beszél az egri ostromról, Gárdonyi könyve pedig hiteles forrásnak tekinthető.

 


Líra: szerelem, hit, hősiesség, szabadság


A török és magyar irodalom közötti legnagyobb hasonlóság Dursun Ayan műfordító szerint az, hogy mindkettőnek fontos témája a szerelem, a hit, a hősiesség, valamint a 19. századtól a szabadság is. A török költészethez hasonlóan árnyalt érzésvilággal és kifejező eszköztárral rendelkezik Balassi, József Attila és Petőfi Sándor, akiket tanulmányozott.

Tasnádi Edit a két nemzet népköltészetének hasonlóságát is megemlítette, melyek története, formája csak az államalapítások korától kezd szétválni.

A 33. nemzetközi isztambuli könyvvásár idei díszvendége Magyarország, ami rendkívül előkelő és megtisztelő pozíció; ennek megfelelően igyekszünk minél szélesebb és mélyebb körképet adni kultúránkról. Készülnek új fordítások, például Esterházy Péter, Tóth Krisztina műveiből, de a gyermekirodalom egyik kultikus könyve, A Pál utcai fiúk is megjelenik. A minél színesebb paletta érdekében filmeket visznek, bemutatják a magyar kávékultúrát, amely török eredetű, de a XIX. század bécsi hatásának köszönhetően sajátosan fejlődő, önálló kultúrává nőtte ki magát, valamint főzőprogramokon megismertetik a résztvevőket a magyar ízekkel.

A közmédia Török napi programjában elhangzott: a modern irodalomban Törökország Nobel-díjas írója, Orhan Pamuk műveiben is érzékelhető a vívódás, identitáskeresés Ázsia és Európa között; éppúgy, ahogy Magyarország is hídnak tekinti magát Kelet- és Nyugat-Európa közt.


SZTEinfo – Szalai Anna, Ú. I.

 

Korábban írtuk:

Török nap Magyarországon és az SZTE-n
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.