SZTE Info

kutatok_ejszakaja_2014_kiemelt

Izgalmas programokat kínált az SZTE a Kutatók Éjszakáján

A klinikakertben bűnügyi helyszínelésbe lehetett bekapcsolódni, a Gazdaságtudományi Karon az érdeklődők ökolábnyomát mérték meg. A 2014. szeptember 26-i éjszaka rendezvényei ismét sokakat vonzottak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Immáron kilencedik alkalommal került sor a Kutatók Éjszakájára, amelyen, mint eddig minden évben, most is számos program közül válogathattak a hallgatók és más érdeklődők. Az esemény célja, hogy vonzóvá tegye a kutatói karriert, minőségi és szórakoztató előadásokkal, izgalmas újdonságokkal hozza közelebb a tudományt a fiatalsághoz.


Kutatok_ejszakaja_2014._szeptember_26_galeria
Izgalmas programokat kínált az SZTE a Kutatók Éjszakáján - GALÉRIA


 

„Gyilkosság” a klinikakertben – jól vizsgáztak a helyszínelők

 

Péntek éjjel egy holttest – szerencsére nem igazi – feküdt a szegedi klinikakertben, tőle néhány méterre az ÁOK Orvosi Biológia Intézet Hallgatói Laboratóriumában önjelölt helyszínelők készültek éppen arra, hogy megfejtsék a bűntényt. A Kutatók Éjszakáján az SZTE ÁOK Orvosi Biológia Intézet harmadszor hirdette meg a Legyél te is helyszínelő! A szegedi CSI című programját.

Ijesztő sötétség fogadott 2014. szeptember 26-án, pénteken este a Kutatók Éjszakáján a klinikakertben, ahol telt házzal ment a Legyél te is helyszínelő! A szegedi CSI című program. Miközben a programra jelentkezők a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának alezredesével, Szabó Ferenccel egy valódi helyszínelésről szóló filmet néztek meg a hallgatói laborban, hogy felkészüljenek a bűnügy megoldására, mi Prazsák István tudományos segédmunkatárssal megnéztük a helyszínt. Az épület oldalánál, a sötétben szalaggal körbe kerített területen, egy fa alatt feküdt a „holttest”, csak a nadrágja és a cipői látszottak ki a fekete nejlonzacskó alól. A területet az SZTE ÁOK Orvosi Biológia Intézet munkatársai már előkészítették: sorszámmal megjelölték a nyomokat: tárgyakat, véres ruhadarabokat.

Ijesztő volt, még akkor is, ha tudtuk: ez most csak játék.

A filmet követően a helyszínelők a gyilkosság helyszínén dolgoztak.

– A nyomokat, vérfoltokat kell megvizsgálni, és begyűjteni a hajszálakkal együtt, hogy felderítsék a bűnügyet, és kiderüljön, hogy a három gyanúsított közül ki a lehetséges elkövető – mondta Prazsák István tudományos segédmunkatárs. – Ez természetesen egy nagyon leegyszerűsített helyzet, de a valóságban alkalmazott módszerekhez nagyon hasonló genetikai módszereket fognak alkalmazni itt a helyszínelők, amiket mi is használunk a kutatásaink során.

A minták begyűjtése után a helyszínelőcsapatok különböző laborokba vonultak vissza, hogy a vérmintákból DNS-t vonjanak ki, és egy reakció segítségével megállapítsák, hogy azonosak-e a minták egy adatbázisban tárolt DNS-mintákkal.


Kutatok_ejszakaja_2014._szeptember_26_CSI_galeria
Kutatók éjszakája, CSI: Szeged - GALÉRIA


A laborban már úgy dolgoztak, mint a „nagyok”: a véres ruhadarabokból ollóval, kesztyűben kivágtak egy pici darabot, ezt egy kémiai anyaggal kezelték, majd centrifugába került a minta. A centrifugában a DNS-molekulákat felszaporítják oly módon, hogy egymás után többször lehűtik és felmelegítik, és a molekulák mennyisége minden fázis után megduplázódik.

Miközben a centrifuga dolgozott, Szabó Ferenc alezredes kinyitotta a bűnügyi helyszínelők oly irigyelt és csodált táskáját, és megmutatta a benne lévő tárgyakat. Elmondta: az ujj- és tenyérnyomdarabkákat a helyszínen egy kémiai folyamattal teszik láthatóvá, de mivel ez az anyag illékony, le is fotózzák, így később felhasználható a bizonyítékok között. Beszélt arról is, hogy milyen módon rögzítik a helyszínen lévő holttestek ujjlenyomatait, és megmutatta az ehhez használatos eszközöket. A helyszínelő táskájában van körömolló is, mert az áldozat védekezés során az elkövető hámsejtjei bekerülnek a köröm alá, és a hámsejteket be tudják azonosítani, hogy kitől származik. Használnak a vasporos ujjlenyomat-rögzítésénél mágnesecsetet, de dolgoznak mókusszőr és marabutoll ecsetekkel is. Van 5-10 cm átmérőjű celluxragasztó is a táskában: ezt szintén ujjlenyomatok rögzítésére használják.

A bűnügyi technikusok táskájának becsukása utána fényképeket mutatott az alezredes több, a közelmúltban a környéken elkövetett gyilkosság helyszínéről. A fotók egy része brutális közelségből mutatta egy-egy gyilkosság áldozatait és a helyszínen folyó munkát – nem véletlen, hogy a programot 16 év felettieknek hirdették meg.

A centrifugálást követően a helyszínelők tovább dolgoztak, a vérmintákból kivont DNS-t az adatbázisban lévőkkel hasonlították össze, hogy vannak-e azonos minták. Végül a három gyanúsítottból kettőt kizártak – így egyetlen gyanúsított maradt.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Kutatók Éjszakájához miért csatlakozott ezzel a programmal az intézet, és miért vállalják a munkatársak, hogy pénteken itt töltik az estéjüket. Prazsák István elmondta: a programmal szeretnék megmutatni, hogy a kutatás nem száraz, unalmas dolog. A helyszínelők sorozatot mindenki ismeri, ennek segítségével pedig izgalmasan, érdekesen tudják bemutatni azokat a módszereket és gyakorlatokat, amelyeket ők is alkalmaznak. Ez a fajta megközelítés sokakat vonz ide évről évre, idén például 8 perc alatt beteltek a helyek az internetes regisztráció megnyitása után.

A program a TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 „Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére” program támogatásával valósul meg.

 


Mekkora az ökológiai lábnyomod?

 

„Mekkora az ökológiai lábnyomod?” címmel tartott előadást a Kutatók Éjszakáján az SZTE Gazdaságtudományi Karán Géber Judit, a GTK tudományos segédmunkatársa.

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg számunkra, hogy az adott technológia fejlettségi szintje mellett a társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék felszíváshoz. Ez magában foglalja, hogy mennyi szántóföldre, legelőre, halász- és erdőterületre, beépített területre, mekkora karbonnyelő területekre van szüksége az emberiségnek, ezek a földhasználati kategóriák, idetartozik az nukleáris energia egyenértéke is. Hogy mennyi áll ezekből rendelkezésünkre, azt a biokapacitás (gha) mutatja meg számunkra. Az ökolábnyoma könnyen kiszámolható egy társadalomnak, de akár egy személynek, egy vállalatnak, egy eseménynek (például a SZIN ökolábnyomát is kiszámolják minden évben). Igen hatásos és nagy intuitív erővel rendelkező eszköz, hiszen fogyasztásunk, életmódunk környezeti hatásait megbízhatóan méri, emellett pedig rámutat ezek csökkentési lehetőségeire. A kutatók és civil szervezetek mellett a döntéshozók számára is igen hasznos, egyre nagyobb súlya van politikai döntések meghozatalánál.

Ideális esetben egy ember ökológiai lábnyoma 1,8 gha lenne. Ez azt jelentené, hogy szeretett bolygónkat nem terheljük túl, és fogyasztásunkat fenntartható módon végezzük. Sajnos azonban a mai társadalom távol áll ettől, az ökológiai lábnyom világátlaga egy személyre lebontva 2,8. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi trendek szerint a társadalomnak 1,4 Földre van szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani magát, és ha ezek követjük, 2050-re körülbelül 3 Föld tudná csak ellátni az emberiség szükségleteit. A legnagyobb „ökolábnyomon élők” az Egyesült Arab Emírség lakosai, ahol egy személy ökolábnyoma 11,8. Nem épp fenntartható szám. Bár a többi hallgató mellett Kínát e sorok szerzője is a nagyobb fogyasztású államok közé tette volna, de mivel itt élnek a világon a legtöbben, a lakosság tagjainak ökolábnyoma meglepően kicsi, 1,6. Magyarország átlaga sajnos valamivel a világ átlag felett van, 3,5 a 2003-mas adatok alapján, de Géber Judit elmondása szerint ez az adat valószínűleg nem esett át számottevő változáson.

Az előadás végén a szakember kiosztott mindenkinek egy papírt, amelyen megtalálható az a 6 táblázat (lakhely, utazás kocsival, szeméttermelés, tömegközlekedés, repülővel közlekedés, élelmiszer-fogyasztás), amik segítségével kiszámíthattuk saját ökológiai lábnyomunkat. Az ehhez szükséges táblázatokat a magyarországi BOCS alapítvány bocsájtja ki, a honlapjukon sajnos nem elérhető. Több szempontot is figyelembe kellett venni az egyes táblázatoknál, például hányan lakunk együtt, mennyire környezetbarát a lakhelyünk, vagy hogy milyen fogyasztású autót használunk. A társaság nagy részének a magyar átlag, 3 körüli számok jöttek ki, sokkal felette senki sem volt...



Még mindig sláger a lézer

 

Szegeden a Kutatók Éjszakája nem múlhat el lézerkísérletek és laborbemutató nélkül. A TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék 2014-ben is számtalan szemkápráztató kísérlettel és fejtágító tudnivalóval várta a látogatókat. – A Kutatók Éjszakájának az egyik fő célja, hogy megismertesse a fiatal generációkkal a kutatók mindennapjait. Fontos, hogy a diákok lássák: a fizika igenis lehet látványos és kísérletekben gazdag – fogalmazta meg frappánsan az este lényegét a tanszéken kutató Kopasz Katalin. Az este középpontjában az optikai szálhoz kötődő lézeres kísérletek álltak, melyek a jövőben várhatóan egyre nagyobb figyelem fog övezni hála az épülő ELI ALPS központnak. Az optikai szálak terén végzett kutatások lényeges előrelépést jelentenek ugyanis mind az orvostudomány, mind a távközlés területén.

Az este folyamán háromféle program várta a fizika szerelmeseit. A Budó Ágoston-teremben környezetfizikai és csillagászati előadásokra ülhettek be, két helyszínen interaktív kísérleti eszközök fogadták a leendő fizikusokat, valamint a Helios lézerlabor is szélesre tárta a kapuit mindazok előtt, akik betekintésre vágytak egy igazi kísérleti műhelybe. – A lézerlaborban igyekeztünk olyan kísérletekkel demonstrálni az ott folyó kutatásokat, amelyek a szélesebb közönség számára érthető, ám mégsem veszélyes – jellemezte a Helios lézerlaborban szervezett bemutatókat Grósz Tímea PhD-hallgató, aki maga is több programban vett részt a Kutatók Éjszakáján. A megelőzés és az oktatás természetesen ezúttal is nagy szereppel bírt: az érdeklődők több oktatófilmet is láthattak az optikai szállal kapcsolatban, és a lézerlaborba való belépés előtt egy tájékoztató blokkon is részt kellett venniük, megismerve így a biztonsági felszerelések használatát.

A kiállításokon a szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a látogatók ne csak megnézni tudják az optikai és fotonikus kristály szálhoz kötődő kiállításokat, de azokkal ők maguk is kísérletezni tudjanak. – Az érdeklődők kipróbálhatják magukat fizikusként egy már meglévő lézeres elrendezés segítségével. Belenyúlhatnak az egyes beállításokba, megnézhetik, mennyire ügyesen tudnak optikai szálakba fényt csatolni. Mindez egy jelenleg fejlesztés alatt álló hallgatói mérési projekthez kötődik, amelyekkel a jövő fizikusait szeretnénk segíteni – árulta el Grósz Tímea.

Az este során látott lézeres tudománynépszerűsítő programok ata TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 jelű projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) támogatásában valósították meg.

 

További képez az Szegedi Tudományegyetem Hírek Facebook oldalán találhatók

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső, Ondrik Imola, Őszi Tamás

Fotó: Varga Kristóf


Korábban írtuk:

Online diagnosztikus mérések és lézeres lövészet a Kutatók Éjszakáján

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *