SZTE Info

kutatok_ejszakaja_2014_kiemelt

Izgalmas programokat kínált az SZTE a Kutatók Éjszakáján

A klinikakertben bűnügyi helyszínelésbe lehetett bekapcsolódni, a Gazdaságtudományi Karon az érdeklődők ökolábnyomát mérték meg. A 2014. szeptember 26-i éjszaka rendezvényei ismét sokakat vonzottak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Immáron kilencedik alkalommal került sor a Kutatók Éjszakájára, amelyen, mint eddig minden évben, most is számos program közül válogathattak a hallgatók és más érdeklődők. Az esemény célja, hogy vonzóvá tegye a kutatói karriert, minőségi és szórakoztató előadásokkal, izgalmas újdonságokkal hozza közelebb a tudományt a fiatalsághoz.


Kutatok_ejszakaja_2014._szeptember_26_galeria
Izgalmas programokat kínált az SZTE a Kutatók Éjszakáján - GALÉRIA


 

„Gyilkosság” a klinikakertben – jól vizsgáztak a helyszínelők

 

Péntek éjjel egy holttest – szerencsére nem igazi – feküdt a szegedi klinikakertben, tőle néhány méterre az ÁOK Orvosi Biológia Intézet Hallgatói Laboratóriumában önjelölt helyszínelők készültek éppen arra, hogy megfejtsék a bűntényt. A Kutatók Éjszakáján az SZTE ÁOK Orvosi Biológia Intézet harmadszor hirdette meg a Legyél te is helyszínelő! A szegedi CSI című programját.

Ijesztő sötétség fogadott 2014. szeptember 26-án, pénteken este a Kutatók Éjszakáján a klinikakertben, ahol telt házzal ment a Legyél te is helyszínelő! A szegedi CSI című program. Miközben a programra jelentkezők a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának alezredesével, Szabó Ferenccel egy valódi helyszínelésről szóló filmet néztek meg a hallgatói laborban, hogy felkészüljenek a bűnügy megoldására, mi Prazsák István tudományos segédmunkatárssal megnéztük a helyszínt. Az épület oldalánál, a sötétben szalaggal körbe kerített területen, egy fa alatt feküdt a „holttest”, csak a nadrágja és a cipői látszottak ki a fekete nejlonzacskó alól. A területet az SZTE ÁOK Orvosi Biológia Intézet munkatársai már előkészítették: sorszámmal megjelölték a nyomokat: tárgyakat, véres ruhadarabokat.

Ijesztő volt, még akkor is, ha tudtuk: ez most csak játék.

A filmet követően a helyszínelők a gyilkosság helyszínén dolgoztak.

– A nyomokat, vérfoltokat kell megvizsgálni, és begyűjteni a hajszálakkal együtt, hogy felderítsék a bűnügyet, és kiderüljön, hogy a három gyanúsított közül ki a lehetséges elkövető – mondta Prazsák István tudományos segédmunkatárs. – Ez természetesen egy nagyon leegyszerűsített helyzet, de a valóságban alkalmazott módszerekhez nagyon hasonló genetikai módszereket fognak alkalmazni itt a helyszínelők, amiket mi is használunk a kutatásaink során.

A minták begyűjtése után a helyszínelőcsapatok különböző laborokba vonultak vissza, hogy a vérmintákból DNS-t vonjanak ki, és egy reakció segítségével megállapítsák, hogy azonosak-e a minták egy adatbázisban tárolt DNS-mintákkal.


Kutatok_ejszakaja_2014._szeptember_26_CSI_galeria
Kutatók éjszakája, CSI: Szeged - GALÉRIA


A laborban már úgy dolgoztak, mint a „nagyok”: a véres ruhadarabokból ollóval, kesztyűben kivágtak egy pici darabot, ezt egy kémiai anyaggal kezelték, majd centrifugába került a minta. A centrifugában a DNS-molekulákat felszaporítják oly módon, hogy egymás után többször lehűtik és felmelegítik, és a molekulák mennyisége minden fázis után megduplázódik.

Miközben a centrifuga dolgozott, Szabó Ferenc alezredes kinyitotta a bűnügyi helyszínelők oly irigyelt és csodált táskáját, és megmutatta a benne lévő tárgyakat. Elmondta: az ujj- és tenyérnyomdarabkákat a helyszínen egy kémiai folyamattal teszik láthatóvá, de mivel ez az anyag illékony, le is fotózzák, így később felhasználható a bizonyítékok között. Beszélt arról is, hogy milyen módon rögzítik a helyszínen lévő holttestek ujjlenyomatait, és megmutatta az ehhez használatos eszközöket. A helyszínelő táskájában van körömolló is, mert az áldozat védekezés során az elkövető hámsejtjei bekerülnek a köröm alá, és a hámsejteket be tudják azonosítani, hogy kitől származik. Használnak a vasporos ujjlenyomat-rögzítésénél mágnesecsetet, de dolgoznak mókusszőr és marabutoll ecsetekkel is. Van 5-10 cm átmérőjű celluxragasztó is a táskában: ezt szintén ujjlenyomatok rögzítésére használják.

A bűnügyi technikusok táskájának becsukása utána fényképeket mutatott az alezredes több, a közelmúltban a környéken elkövetett gyilkosság helyszínéről. A fotók egy része brutális közelségből mutatta egy-egy gyilkosság áldozatait és a helyszínen folyó munkát – nem véletlen, hogy a programot 16 év felettieknek hirdették meg.

A centrifugálást követően a helyszínelők tovább dolgoztak, a vérmintákból kivont DNS-t az adatbázisban lévőkkel hasonlították össze, hogy vannak-e azonos minták. Végül a három gyanúsítottból kettőt kizártak – így egyetlen gyanúsított maradt.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Kutatók Éjszakájához miért csatlakozott ezzel a programmal az intézet, és miért vállalják a munkatársak, hogy pénteken itt töltik az estéjüket. Prazsák István elmondta: a programmal szeretnék megmutatni, hogy a kutatás nem száraz, unalmas dolog. A helyszínelők sorozatot mindenki ismeri, ennek segítségével pedig izgalmasan, érdekesen tudják bemutatni azokat a módszereket és gyakorlatokat, amelyeket ők is alkalmaznak. Ez a fajta megközelítés sokakat vonz ide évről évre, idén például 8 perc alatt beteltek a helyek az internetes regisztráció megnyitása után.

A program a TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 „Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére” program támogatásával valósul meg.

 


Mekkora az ökológiai lábnyomod?

 

„Mekkora az ökológiai lábnyomod?” címmel tartott előadást a Kutatók Éjszakáján az SZTE Gazdaságtudományi Karán Géber Judit, a GTK tudományos segédmunkatársa.

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg számunkra, hogy az adott technológia fejlettségi szintje mellett a társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék felszíváshoz. Ez magában foglalja, hogy mennyi szántóföldre, legelőre, halász- és erdőterületre, beépített területre, mekkora karbonnyelő területekre van szüksége az emberiségnek, ezek a földhasználati kategóriák, idetartozik az nukleáris energia egyenértéke is. Hogy mennyi áll ezekből rendelkezésünkre, azt a biokapacitás (gha) mutatja meg számunkra. Az ökolábnyoma könnyen kiszámolható egy társadalomnak, de akár egy személynek, egy vállalatnak, egy eseménynek (például a SZIN ökolábnyomát is kiszámolják minden évben). Igen hatásos és nagy intuitív erővel rendelkező eszköz, hiszen fogyasztásunk, életmódunk környezeti hatásait megbízhatóan méri, emellett pedig rámutat ezek csökkentési lehetőségeire. A kutatók és civil szervezetek mellett a döntéshozók számára is igen hasznos, egyre nagyobb súlya van politikai döntések meghozatalánál.

Ideális esetben egy ember ökológiai lábnyoma 1,8 gha lenne. Ez azt jelentené, hogy szeretett bolygónkat nem terheljük túl, és fogyasztásunkat fenntartható módon végezzük. Sajnos azonban a mai társadalom távol áll ettől, az ökológiai lábnyom világátlaga egy személyre lebontva 2,8. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi trendek szerint a társadalomnak 1,4 Földre van szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani magát, és ha ezek követjük, 2050-re körülbelül 3 Föld tudná csak ellátni az emberiség szükségleteit. A legnagyobb „ökolábnyomon élők” az Egyesült Arab Emírség lakosai, ahol egy személy ökolábnyoma 11,8. Nem épp fenntartható szám. Bár a többi hallgató mellett Kínát e sorok szerzője is a nagyobb fogyasztású államok közé tette volna, de mivel itt élnek a világon a legtöbben, a lakosság tagjainak ökolábnyoma meglepően kicsi, 1,6. Magyarország átlaga sajnos valamivel a világ átlag felett van, 3,5 a 2003-mas adatok alapján, de Géber Judit elmondása szerint ez az adat valószínűleg nem esett át számottevő változáson.

Az előadás végén a szakember kiosztott mindenkinek egy papírt, amelyen megtalálható az a 6 táblázat (lakhely, utazás kocsival, szeméttermelés, tömegközlekedés, repülővel közlekedés, élelmiszer-fogyasztás), amik segítségével kiszámíthattuk saját ökológiai lábnyomunkat. Az ehhez szükséges táblázatokat a magyarországi BOCS alapítvány bocsájtja ki, a honlapjukon sajnos nem elérhető. Több szempontot is figyelembe kellett venni az egyes táblázatoknál, például hányan lakunk együtt, mennyire környezetbarát a lakhelyünk, vagy hogy milyen fogyasztású autót használunk. A társaság nagy részének a magyar átlag, 3 körüli számok jöttek ki, sokkal felette senki sem volt...



Még mindig sláger a lézer

 

Szegeden a Kutatók Éjszakája nem múlhat el lézerkísérletek és laborbemutató nélkül. A TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék 2014-ben is számtalan szemkápráztató kísérlettel és fejtágító tudnivalóval várta a látogatókat. – A Kutatók Éjszakájának az egyik fő célja, hogy megismertesse a fiatal generációkkal a kutatók mindennapjait. Fontos, hogy a diákok lássák: a fizika igenis lehet látványos és kísérletekben gazdag – fogalmazta meg frappánsan az este lényegét a tanszéken kutató Kopasz Katalin. Az este középpontjában az optikai szálhoz kötődő lézeres kísérletek álltak, melyek a jövőben várhatóan egyre nagyobb figyelem fog övezni hála az épülő ELI ALPS központnak. Az optikai szálak terén végzett kutatások lényeges előrelépést jelentenek ugyanis mind az orvostudomány, mind a távközlés területén.

Az este folyamán háromféle program várta a fizika szerelmeseit. A Budó Ágoston-teremben környezetfizikai és csillagászati előadásokra ülhettek be, két helyszínen interaktív kísérleti eszközök fogadták a leendő fizikusokat, valamint a Helios lézerlabor is szélesre tárta a kapuit mindazok előtt, akik betekintésre vágytak egy igazi kísérleti műhelybe. – A lézerlaborban igyekeztünk olyan kísérletekkel demonstrálni az ott folyó kutatásokat, amelyek a szélesebb közönség számára érthető, ám mégsem veszélyes – jellemezte a Helios lézerlaborban szervezett bemutatókat Grósz Tímea PhD-hallgató, aki maga is több programban vett részt a Kutatók Éjszakáján. A megelőzés és az oktatás természetesen ezúttal is nagy szereppel bírt: az érdeklődők több oktatófilmet is láthattak az optikai szállal kapcsolatban, és a lézerlaborba való belépés előtt egy tájékoztató blokkon is részt kellett venniük, megismerve így a biztonsági felszerelések használatát.

A kiállításokon a szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a látogatók ne csak megnézni tudják az optikai és fotonikus kristály szálhoz kötődő kiállításokat, de azokkal ők maguk is kísérletezni tudjanak. – Az érdeklődők kipróbálhatják magukat fizikusként egy már meglévő lézeres elrendezés segítségével. Belenyúlhatnak az egyes beállításokba, megnézhetik, mennyire ügyesen tudnak optikai szálakba fényt csatolni. Mindez egy jelenleg fejlesztés alatt álló hallgatói mérési projekthez kötődik, amelyekkel a jövő fizikusait szeretnénk segíteni – árulta el Grósz Tímea.

Az este során látott lézeres tudománynépszerűsítő programok ata TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 jelű projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) támogatásában valósították meg.

 

További képez az Szegedi Tudományegyetem Hírek Facebook oldalán találhatók

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső, Ondrik Imola, Őszi Tamás

Fotó: Varga Kristóf


Korábban írtuk:

Online diagnosztikus mérések és lézeres lövészet a Kutatók Éjszakáján

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.