Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Kultúr sci-fi, és a valaha készített legszövevényesebb és legmélyebb interjúfüzér.” Így hirdetik a Lámpagyújtogatók című filmet, amelyet 2015. április 22-én 19 órától mutatnak be a mozik. A Lámpagyújtogatók 42 közismert szereplője között találjuk a tudományt népszerűsítő SZTE-professzort, Boldogkői Zsoltot is.
 |
| Boldogkői Zsolt |
Lámpagyújtogató Boldogkői Zsolt is. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetét vezető professzor ugyanis szerepel a Lámpagyújtogatók című filmben, amelyet 2015. április 22-én (szerdán), a Föld Napján 19 órától mutatnak be Budapesten. A premierhez kötődő ünnepséget a szegedi Belvárosi mozi is közvetíti „élőben”, majd 20 órától levetíti a filmet is.
A tudomány határán
Frenetikus hatásúak a molekuláris biológus, Boldogkői Zsolt tudományos jellegű, az ismeretterjesztést szolgáló előadásai és cikkei.
Unikális, hogy a szegedi medikusoknak és biológiai iránt érdeklődő hallgatóknak kedden esténként tartott professzori előadás filmes változatára, A tudomány határán című sorozat első részére 7 hónap alatt 2 ezer 703 néző volt kíváncsi.
A szabad elme illúziója. Ez volt az első, az Interpress Magazinban megjelent népszerű cikke Boldogkői Zsoltnak. Hasonlóképpen sokakat érdekelt az Index.hu Tudomány rovatában 2012 augusztusában napvilágot látott írása is, amely arra kereste a választ, hogy Miért vagyunk hűtlenek?
A népszerű téma, a világos okfejtés is hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi professzor az elmúlt két évben kétszáz publikációjával és számos nyilvános szereplésével az egyik legközismertebb tudománynépszerűsítő személyiség lett. Szerinte ez a tudomány fejlődése szempontjából is hatásosabb, mint a legrangosabb szakmai folyóiratban megjelentetett írás, amelyet mindössze mondjuk 8 másik tudós idéz a saját cikkében.
 |
| Boldogkői Zsolt |
Népszerűsítő irodalom
„Azt a publikációt tartom nagyra, amelyet sokan elolvasnak. Ezért a csak a szűk szakma által ismert tudományos folyóirat helyett a népszerű online lapok Tudomány rovatában helyezem el az írásaimat” – közölte a professzor, aki tudósaink közül bizonyára a legnépesebb olvasótáborral büszkélkedhet.
A homeopátia bírálatával nagy vihart kavart Boldogkői Zsolt. Erről a hvg.hu-nak azt nyilatkozta 2013 augusztusában, hogy „Az alternatív medicinának nincs létjogosultsága, ahogy a "hagyományostól eltérő" természettudománynak sem lenne.” E tételt nekünk is megerősítette, mikor arról beszélt: missziónak tekinti, hogy közérthető módon szóljon tudományos kérdésekről.
Richard Dawkins evolúciós biológus, a Hódító gén című mű szerzője az egyik példaképe Boldogkői Zsoltnak.
„Érdekelnek a világ dolgai” – mondta, amikor arról kérdeztük, honnan meríti cikkei témáit. „Ökológusként kezdtem a pályámat, molekuláris genetikával foglalkozom, de a fizika is érdekel. Egyetemi előadásaimban is összekapcsolom a tudomány különböző területeit. A modern tudományt a határterületek érintkezése jellemzi.”
Már nemcsak cikkíró, hanem kérdező is Boldogkői Zsolt. A szegedi professzor interjúkat készít tudóstársaival a hvg.hu számára. A tabu témák foglalkoztatják így is. Legújabb interjúalanya: „2015-ben az év humanistája: Lawrence M. Krauss. Remélem a HVG hamarosan lehozza a vele készült interjúnkat.
http://thehumanist.com/…/planting-good-seeds-of-doubt-2015-…” – írta Facebook oldalán, ahol egyik profilján több, mint 4500 ismerőst számlál.
A közösségi médiában ugyancsak ismeretterjesztő eszközt lát Boldogkői professzor. Ha indokoltnak látja, ismert személyiségek képe fölé is illeszti a mondatot: „Autentikusnak tekintetett emberek hamis igehirdetése az egyik legártalmasabb tevékenység…”
E szerepkörben pedig arra is fölkészül, hogy őt kérdezik. Televíziós vitákra is vállalkozik immár a tudós professzor – például az áltudományról. Vagy az akupunktúráról.
Mindezek után talán nem meglepő, hogy Boldogkői Zsolt regényt írt San Diego – 2032 címmel.
Filmes üzenet az emberi létről
„Csapatjátékos vagyok, nem vezér alkat. De hatással szeretnék lenni az embertársaimra” – válaszolta Boldogkői professzor, mikor arról kérdeztük, mit kezd azzal a népszerűséggel, amit kifejez az őt a közösségi médiában követők nagy száma.
„A racionális gondolkodásra nevelést kisiskolás korban el kell kezdeni!” – hangsúlyozta a Lámpagyújtogatók című filmben is szerepet vállaló Boldogkői Zsolt. A professzor műfajteremtő vállalkozásnak nevezte a Lámpagyújtogatók című filmet, amelyben 42, hozzá hasonlóan közismertnek minősített személyt kérdez a rendező, Százados Miklós – a tehetségről, az emberiségnek és az idegen civilizációnak szóló üzenetekről.
E történetén is fordított egyet Boldogkői Zsolt: kérdezettből kérdező lett, mikor a film rendezőjét faggatta a 168ora.hu Szerepcsere rovatában. Ez az interjú ugyanúgy kedvcsináló, mint az alábbi filmes ajánló.
„Történelmi jelentőségű szerdai napnak ígérkezik 2015. április 22. Közép-európai idő szerint 19:00 órakor felbocsájtjuk az emberiség első filmes üzenetét egy távoli galaxis idegen civilizációja felé. A LÁMPAGYÚJTOGATÓK című kultúr sci-fit az alkotók ugyanis egy rakétába építve kívánják feljuttatni a világűrbe. Ha az emberi létről egyetlen mindent összegző filmet szeretnél látni: a LÁMPAGYÚJTOGATÓK legyen az. A LÁMPAGYÚJTOGATÓK a valaha készített legszövevényesebb és legmélyebb mélyinterjú füzér; formabontó és egyedi, a realitás és a fikció határán egyensúlyozó izgalmas filmszerű kerettörténettel”.
Aki nem hiszi, járjon utána – 2015. április 22-én 19 órától például a szegedi Belvárosi Moziban is lesz Lámpagyújtogatók!
LÁMPAGYÚJTOGATÓK RAKÉTAKILÖVÉS: VILÁGPREMIER A FÖLD NAPJÁN
A film trailere Boldogkői Zsolttal:
A filmzene:
A Lámpagyújtogatók Facebook oldala.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Ócsai Gábor
