SZTE Info

IMG_3990

„Zöld” projekt zárult a Szegedi Tudományegyetemen

Sikeres két év után zárult a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP 4.1.1. C-12/1/KONV-2012-0012 számú „Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés- ZENFE” című projektje. Az elért eredményeket az egyes kutatási területek vezetői ismertették a szegedi egyetem központi épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Károly Róbert Főiskola konzorciumában valósult meg 2013. április 1. és 2015. március 31. között a TÁMOP 4.1.1. C-12/1/KONV-2012-0012 számú „Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés” című projekt.



Az SZTE eredményei a ZENFE projektben


„A ZENFE projekt célja versenyképes, modern felsőoktatási együttműködés létrehozása, annak érdekében, hogy a résztvevők kutatási-, oktatási, szolgáltatási tevékenységük összehangolásával bővítsék a zöldenergia-ipar tudásbázisát, és az ágazati igényeknek megfelelő tudással rendelkező hallgatót bocsássanak ki” – fogalmazott Rákhely Gábor. A projekt szakmai vezetője elmondta: az elmúlt két évben kiemelten foglalkoztak a környezettan, a mérnök, valamint a vegyész és biomérnök szakok fejlesztésével. Hangsúlyos tudásterületként kezelték a megújuló forrásból előállított energiahordozók kérdését, a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízgazdálkodás kérdéseit. A munka hat alprojekt keretében – szervezetfejlesztés, képzésfejlesztés, hálózatfejlesztés, karrierszolgáltatás, intézményi- kistérségi együttműködés és speciális tevékenységek a zöld gazdaság együttműködés témájában zajlott.


A projektbe 10 kutatócsoport kapcsolódott be, melyek a zöld gazdaság, a zöld energia és a fenntartható környezet ügyét szolgálják. A résztvevő szakemberek számos hazai és nemzetközi konferencián vettek részt, tartottak előadást- tájékoztatott Rákhely Gábor. A programpont keretében egy kutató részt vett a soproni „Képzők képzése és tananyagfejlesztő workshop” - on, több szemináriumot szerveztek, valamint 2013-ban megrendezték a 10th International Hydrogenase Conference-t és a XII. Felsőoktatási Környezettudományi Képzési Ankétot- mondta Rákhely Gábor. A projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: a határontúli kapcsolatok ápolására is lehetőségük nyílt, 2014-ben, Kolozsváron részt vettek a XIII. Felsőoktatási Környezettudományi Képzési Ankéton. Emelett a projekt támogatásával számos nemzetközi intézettel működtek együtt, külföldi vendégoktatókat fogadtak és angol nyelvű tanagyagokat dolgoztak ki- tudtuk meg az SZTE Környezettudományi Intézet vezetőjétől.


Az SZTE és annak Környezettudományi Intézete az utánpótlás biztosítása érdekében folyamatosan bővülő beiskolázási együttműködéseket kötött, elsősorban a dél-alföldi régió középiskoláival, illetve a határon túlról elsősorban a Vajdaság és Észak Románia területén. A beiskolázási marketing-kommunikációs stratégia kialakításához elkészítették az SZTE „környezetes” szakjaira jelentkezők lakóhelyei térinformatikai elemzését, valamint a Kutatók Éjszakája programsorozatban kiemelten foglalkoztak a környezetvédelemmel, illetve zöld gazdasággal kapcsolatos témákkal. A projekt során kapcsolatba léptek a Szeged vonzáskörzetében levő geo-környezeti tagozattal rendelkező középiskolákkal, kutatási projekteket népszerűsítetek a középiskolai tanórákon- fogalmazott a szakmai vezető.


Rákhely Gábor elmondta: kiemelt figyelmet fordítottak a gyakorlati szakemberek bekapcsolására a graduális képzésbe. Gyakorlati képzőhelyekkel környezetközpontú projekteket valósítottak meg; a gyakorlati képzőhelyeken keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentésére vonatkozó feltételek kialakításában működtek közre a „Zöldkémia” elveinek és előírásainak alkalmazásával. Emelett közös témavezetéseket alakítottak ki a gazdaság résztvevőivel egyetemi BSc, MSc és PhD hallgatók számára. A projekt megvalósításának eredményeként mintegy 40 olyan diplomadolgozat készült el, amelyek a ZENFE tematikájához kapcsolódtak. Ugyanakkor a szakemberek számos előadást tartottak az aktuális környezeti problémákról az elmaradott kistérségekben – összegezte a szakmai vezető.



Zöld energiához kapcsolódó tudás és innováció


„A projekt kiinduló pontjaként egy tanulmányt készítettünk, melyben feltérképeztük, hogy a zöld gazdaságnak milyen igényei jelentkeznek a munkavállalókkal, a gyakornokkal és az oktatásba kerülő ismeretanyag tartalmával kapcsolatban” – fogalmazott Hodúr Cecília. Az SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet professzorától megtudtuk: a projektben vendégelőadók tartottak előadást a zöld ágazat valós problémáiról, valamint a megújuló energiaforrások vállalati hasznosításának kérdéseiről. Szemináriumon oktatták az intézet munkatársait arra, milyen módszereket használjanak a környezeti nevelésben, oktatásban és az ökológiai szemlélet kialakításában.


A TÁMOP lehetőséget biztosított arra is, hogy az intézet nemzetközi téren erősödjön. Kutatás-fejlesztési, valamint oktatási együttműködést alakítottak ki a Novi Sad-i egyetemmel, együttműködési keret-megállapodást kötöttek a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Környezetkímélő élelmiszeripari gyártástechnológiák fejlesztésében együttműködtek a Zágrábi Egyetemmel is. A projektben több oktatási segédlet is elkészült a környezetgazdálkodás, a környezetvédelem és a szennyvíztisztítás témaköréből.



Földtudományok a ZENFE programban


„Az SZTE Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport a ZENFE pályázat mind a hat alprogramjának megvalósításába bekapcsolódott, és összesen 14 részprogramban vállalt feladatokat. Ezek legfontosabb eredményeiből egy összefoglaló kötet készült: Tovább egy zöldebb úton címmel” – ismertette Rakonczai János. A Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense elmondta: a projektben egy ipari partnerrel együttműködve modell készült egy működő naperőmű teljesítményének előrejelzésére, valamint elkészítettek egy klímaadatokon alapuló aszálybecslést légi és űrfelvételek felhasználásával.

Üzemlátogatásokat szerveztek, elkészítették a Magyar Geotermikus Adatbázist, Szeged város fakataszter adatbázisát és részletes klímaadatbázist. „A Kutatók Éjszakája programsorozatban kiemelten foglalkoztunk a környezetvédelemmel, illetve a zöld gazdasággal kapcsolatos témákkal. Népszerűsítő előadásokat tartottunk a környezetvédelem, a természetvédelem, az örökségvédelem és a zöld gazdaság témákban” – sorolta. A projekt támogatásával kidolgozták a környezetmérnök szak vízgazdálkodási szakirányának 5 tananyagát, középiskolás csoportok számára bemutató laborgyakorlatokat, népszerűsítő előadásokat tartottak Szegeden és vidéken. A résztvevő szakemberek természetközeli élőhely-kezeléssel, védett területeken történő gazdálkodással kapcsolatos látogatásokat szerveztek nemzeti parkoknál, erdészeteknél, gazdálkodóknál.



ZENFE programok megvalósítása az SZTE Kémiai Tanszékcsoportban


Az SZTE Kémiai Tanszékcsoport munkájának köszönhetően több tananyag és monográfia készült a hulladékkezelés-gazdálkodás és az alternatív energiaforrások témakörében – ismertette Kónya Zoltán. Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék vezetőjétől megtudtuk: a projektben vizsgálatokat végeztek a biológiai úton lebomló polimer mechanikai tulajdonságairól és a mezopórusos szilika habok vízmegkötő tulajdonságáról.

Részt vettek az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny megyei fordulójában, a 2014-es Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyben és a TTIK Kari Roadshow-jában. A „környezetközpontúság” jelszóval megtörtént az egyes laborok szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel való feltöltése, valamint a veszélyes anyagok szabályozott gyűjtése.


IMG_4008


A projekt környezetfizikai eredményei


A projektben a környezetvédelemmel foglalkozó magyarországi cégek munkaerő-képzési és kutatási igényeiről készült felmérés. „A kimutatásból kiderült, hogy a cégeknél a környezetmérnök képesítéssel rendelkező munkaerő iránt a legnagyobb az érdeklődés, míg a környezettudományi háttérbe szorult” – vázolta Bozóki Zoltán, a szegedi egyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos munkatársa. Hozzátette: a környezetfizika, a hidrodinamika témaköréből több tanulmányt és tananyagot is elkészítettek, vállalkozásfejlesztő kurzust szerveztek. Emellett a tanszék aktívan bekapcsolódott a beiskolázásba is, ismeretterjesztő programokkal részt vettek – többek között – a Föld Napja, a Víz Világnapja és a Fizika Napja rendezvényeken is. Emellett közel 70 résztvevővel 2015. márciusban megszervezték és lebonyolították a XII. Magyar Aeroszol Konferenciát.


SZTEinfo – Szöveg és kép: Gajzer Erzsébet

zenfe


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.