SZTE Info

Hogyan használják a közösségi médiumokat a politikusok?

A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – derül ki a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékének oktatója, Merkovity Norbert és hallgatói csoportjának tanulmányából. A kutatómunkába bevont szegedi egyetemisták megállapították: megváltozik a politikai kommunikáció a közösségi média korában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Fontos szempont, hogy bevonjam a hallgatókat a kutatásba – mondta a 2011 környékén indult projektről Merkovity Norbert. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék tudományos munkatársa irányításával a hallgatók először azt kutatták, hogy „Válaszolnak-e az e-mailekre a parlamenti politikusok?”

 

 

Nemzetközivé lett projekt


386 képviselőnek 1 kérdést tettek fel a szegedi politológus hallgatók: „Mi a kedvenc tévé műsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére. A siralmas eredményt megmutatták az épp Szegeden vendégeskedő Robert Imrének. Az ausztráliai The University of Newcastle oktatója javasolta, hogy tegyék nemzetközivé a projektet. Az eredmény értékelésekor felvetődött: valójában hogyan kommunikálnak választóikkal a politikusok.


– Kanadától Új-Zélandig 10 országot kapcsoltunk be az új projektbe. Feltételeztük, hogy ha nem e-maillel, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal – folytatta a kutatómunka történetét Merkovity Norbert. A 2013-ban indult projektet támogatta sikeres OTKA-pályázata, amelynek címe: „Új politikai kommunikáció – Közösségi hálózati oldalak és a politikai kommunikáció”. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgálatba bevont 10 ország politikusai mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken. Akkor a közel félszáz hallgató közül Major Sztella, Nagy Eszter Cecília és Lehotai Orsolya dolgozott nagyon-nagyon sokat a projektért.

 

 

„Jól mutat az életrajzban…”


Hozzászólnak-e a politikusok a Facebookon és a Twitteren? A 2012. november és 2013. január, majd 2013. november és 2014. január között összegyűjtött adatok egy részének elemzését 14 hallgató vállalta 2015 tavaszán, Merkovity Norbert irányításával.


A 10 ország parlamenti képviselői 10 százalékának a kommentelési szokásait tették nagyító alá. Ez azt jelenti azonban, hogy a twitterező magyar politikusok 100 százalékát vizsgálták, mert hazánk honatyái közül nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot.


– Egy publikáció, egy megjelent tanulmány jól mutat majd az életrajzban – vélekedett Letenovics Ivett. Az SZTE nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója felvette „A politika és az internet” címmel meghirdetett Merkovity-kurzust. Az ott kapott feladatok közül Letenovics Ivett számára a Twitter-vizsgálat volt a legérdekesebb. Elárulta: ő maga nem Twitter-használó. Mégis meglepődött, hogy a magyar politikusok nem használják a Twittert se negatív, se pozitív hozzászólásra. Így a vizsgálatban csak a többi ország adatait elemezhették. Megállapították: a Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. Az itt twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás.


Mindezt részletezi a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány, melynek szerzői: Merkovity Norbert, továbbá tanítványai, az SZTE hallgatói közül Ábrahám Adrienn, Bencsik R. Leona, Dobó Balázs, Elek Fanny, Hörömpöli Luca, Kopasz Réka, Kővágó Paulina, Letenovics Ivett, Molnár Melinda, Patkós Anna, Póth Csilla, Szabó Gréta, Szűcs Kata, Szűcs Krisztina.

 

facebook_kommentet_irok

 

Publikáció a tanszéki honlapon


Új kezdeményezésként hozta létre az SZTE Politológiai Tanszéke a saját „kiadóját”. Ennek a Politikatudományi és Államelméleti Műhelynek (PÁM) az egyik része a Hallgatói Füzetek, amelynek első számában jelent meg a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány. A sokszerzős, 2015. június 18-i publikáció egyelőre itt érhető el.


A PÁM másik része az oktatók tanulmány-vázlatainak a közzétételére hivatott, míg harmadik egysége az archívumból előhívott, újraközölt dolgozatoké lesz.


A tervek szerint az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék honlapján 2015 szeptemberétől aktivizálják a PÁM különböző részeit.

 

 

Bulváros megállapítások


A szegedi tanulmány újdonságát igazolja az is, hogy főbb megállapításairól a megjelenése után, szinte egy hónapon belül a bulvár sajtó, pontosabban a Blikk is hírt adott.


„A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, ráadásul a kutatás időszakában a magyarok írták a legtöbb kommentárt. A magyar képviselők főleg a „csevej" jellegű hozzászólásokban iparkodtak, vagyis a követőikkel rendszeresen beszélgettek a Facebookon.


Ebben a kategóriában a tíz ország közül a legjobbnak számítanak a magyar honatyák. Az informáló hozzászólások terén a második helyen végeztek a magyar politikusok, míg a követőkre történő reagálások tekintetében a harmadikok. Az ellenzéki politikusok valamivel aktívabbak, mint a kormánypártiak a kutatás szerint.


A rövid és velős üzenetek közzétételére rendkívül alkalmas Twitter lehetőségeit azonban nem használják ki a magyar képviselők, még a montenegróiak is megelőzik őket. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a magyar honatyák a Facebookot tekintik annak a csatornának, ahol a követőikkel és választóikkal kapcsolatot tudnak tartani.”

 

 

Átlátható, de nem interaktív


Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút – állapította meg Merkovity Norbert.Ez átláthatóságot ad a képviselőről. De nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció. Még a Facebookot sem használják arra, amire való.


Nagy-Britanniában bármelyik politikusra böktek, mindenkinek mindkét közösségi média-felületen volt profilja, míg Horvátországban nehezen találtak facebookozót.


A közösségi oldalak használatával megkerülhető a hagyományos média. A politikusok önmaguk mediatizálását hajtják végre úgy, hogy maguk választják meg azt a témát, amiről a követőikkel „beszélgetnek” – összegezte tapasztalatait a kutató. – Új médiaképet alakítanak ki a kommunikáló politikusok. Nem manipulálnak jobban, mint bárki más, aki a Facebookon alakítja ki profilját.

– A politikusok számára tanulságos a tanulmány üzenete – véli Letenovics Ivett.


Merkovity Norbert szerint viszont összegzésük csak pillanatfelvétel a politikusok egy részének a közösségi média-használati szokásairól. Szerinte a honatyák tanácsadói forgathatják nagyobb haszonnal a tanulmányt. – A 2015. júniusi zágrábi konferencián is megrökönyödést váltott ki, hogy a magyar politikusok nem írnak kommenteket. 2015. őszén várható, hogy a prágai Károly Egyetemmel indítunk közös vizsgálatot – árulta el Merkovity Norbert. Az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékén folyó kutatómunka eredményei iránt nemzetközi az érdeklődés.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.