SZTE Info

Hogyan használják a közösségi médiumokat a politikusok?

A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – derül ki a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékének oktatója, Merkovity Norbert és hallgatói csoportjának tanulmányából. A kutatómunkába bevont szegedi egyetemisták megállapították: megváltozik a politikai kommunikáció a közösségi média korában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Fontos szempont, hogy bevonjam a hallgatókat a kutatásba – mondta a 2011 környékén indult projektről Merkovity Norbert. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék tudományos munkatársa irányításával a hallgatók először azt kutatták, hogy „Válaszolnak-e az e-mailekre a parlamenti politikusok?”

 

 

Nemzetközivé lett projekt


386 képviselőnek 1 kérdést tettek fel a szegedi politológus hallgatók: „Mi a kedvenc tévé műsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére. A siralmas eredményt megmutatták az épp Szegeden vendégeskedő Robert Imrének. Az ausztráliai The University of Newcastle oktatója javasolta, hogy tegyék nemzetközivé a projektet. Az eredmény értékelésekor felvetődött: valójában hogyan kommunikálnak választóikkal a politikusok.


– Kanadától Új-Zélandig 10 országot kapcsoltunk be az új projektbe. Feltételeztük, hogy ha nem e-maillel, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal – folytatta a kutatómunka történetét Merkovity Norbert. A 2013-ban indult projektet támogatta sikeres OTKA-pályázata, amelynek címe: „Új politikai kommunikáció – Közösségi hálózati oldalak és a politikai kommunikáció”. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgálatba bevont 10 ország politikusai mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken. Akkor a közel félszáz hallgató közül Major Sztella, Nagy Eszter Cecília és Lehotai Orsolya dolgozott nagyon-nagyon sokat a projektért.

 

 

„Jól mutat az életrajzban…”


Hozzászólnak-e a politikusok a Facebookon és a Twitteren? A 2012. november és 2013. január, majd 2013. november és 2014. január között összegyűjtött adatok egy részének elemzését 14 hallgató vállalta 2015 tavaszán, Merkovity Norbert irányításával.


A 10 ország parlamenti képviselői 10 százalékának a kommentelési szokásait tették nagyító alá. Ez azt jelenti azonban, hogy a twitterező magyar politikusok 100 százalékát vizsgálták, mert hazánk honatyái közül nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot.


– Egy publikáció, egy megjelent tanulmány jól mutat majd az életrajzban – vélekedett Letenovics Ivett. Az SZTE nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója felvette „A politika és az internet” címmel meghirdetett Merkovity-kurzust. Az ott kapott feladatok közül Letenovics Ivett számára a Twitter-vizsgálat volt a legérdekesebb. Elárulta: ő maga nem Twitter-használó. Mégis meglepődött, hogy a magyar politikusok nem használják a Twittert se negatív, se pozitív hozzászólásra. Így a vizsgálatban csak a többi ország adatait elemezhették. Megállapították: a Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. Az itt twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás.


Mindezt részletezi a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány, melynek szerzői: Merkovity Norbert, továbbá tanítványai, az SZTE hallgatói közül Ábrahám Adrienn, Bencsik R. Leona, Dobó Balázs, Elek Fanny, Hörömpöli Luca, Kopasz Réka, Kővágó Paulina, Letenovics Ivett, Molnár Melinda, Patkós Anna, Póth Csilla, Szabó Gréta, Szűcs Kata, Szűcs Krisztina.

 

facebook_kommentet_irok

 

Publikáció a tanszéki honlapon


Új kezdeményezésként hozta létre az SZTE Politológiai Tanszéke a saját „kiadóját”. Ennek a Politikatudományi és Államelméleti Műhelynek (PÁM) az egyik része a Hallgatói Füzetek, amelynek első számában jelent meg a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány. A sokszerzős, 2015. június 18-i publikáció egyelőre itt érhető el.


A PÁM másik része az oktatók tanulmány-vázlatainak a közzétételére hivatott, míg harmadik egysége az archívumból előhívott, újraközölt dolgozatoké lesz.


A tervek szerint az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék honlapján 2015 szeptemberétől aktivizálják a PÁM különböző részeit.

 

 

Bulváros megállapítások


A szegedi tanulmány újdonságát igazolja az is, hogy főbb megállapításairól a megjelenése után, szinte egy hónapon belül a bulvár sajtó, pontosabban a Blikk is hírt adott.


„A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, ráadásul a kutatás időszakában a magyarok írták a legtöbb kommentárt. A magyar képviselők főleg a „csevej" jellegű hozzászólásokban iparkodtak, vagyis a követőikkel rendszeresen beszélgettek a Facebookon.


Ebben a kategóriában a tíz ország közül a legjobbnak számítanak a magyar honatyák. Az informáló hozzászólások terén a második helyen végeztek a magyar politikusok, míg a követőkre történő reagálások tekintetében a harmadikok. Az ellenzéki politikusok valamivel aktívabbak, mint a kormánypártiak a kutatás szerint.


A rövid és velős üzenetek közzétételére rendkívül alkalmas Twitter lehetőségeit azonban nem használják ki a magyar képviselők, még a montenegróiak is megelőzik őket. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a magyar honatyák a Facebookot tekintik annak a csatornának, ahol a követőikkel és választóikkal kapcsolatot tudnak tartani.”

 

 

Átlátható, de nem interaktív


Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút – állapította meg Merkovity Norbert.Ez átláthatóságot ad a képviselőről. De nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció. Még a Facebookot sem használják arra, amire való.


Nagy-Britanniában bármelyik politikusra böktek, mindenkinek mindkét közösségi média-felületen volt profilja, míg Horvátországban nehezen találtak facebookozót.


A közösségi oldalak használatával megkerülhető a hagyományos média. A politikusok önmaguk mediatizálását hajtják végre úgy, hogy maguk választják meg azt a témát, amiről a követőikkel „beszélgetnek” – összegezte tapasztalatait a kutató. – Új médiaképet alakítanak ki a kommunikáló politikusok. Nem manipulálnak jobban, mint bárki más, aki a Facebookon alakítja ki profilját.

– A politikusok számára tanulságos a tanulmány üzenete – véli Letenovics Ivett.


Merkovity Norbert szerint viszont összegzésük csak pillanatfelvétel a politikusok egy részének a közösségi média-használati szokásairól. Szerinte a honatyák tanácsadói forgathatják nagyobb haszonnal a tanulmányt. – A 2015. júniusi zágrábi konferencián is megrökönyödést váltott ki, hogy a magyar politikusok nem írnak kommenteket. 2015. őszén várható, hogy a prágai Károly Egyetemmel indítunk közös vizsgálatot – árulta el Merkovity Norbert. Az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékén folyó kutatómunka eredményei iránt nemzetközi az érdeklődés.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.