SZTE Info

Hogyan használják a közösségi médiumokat a politikusok?

A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – derül ki a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékének oktatója, Merkovity Norbert és hallgatói csoportjának tanulmányából. A kutatómunkába bevont szegedi egyetemisták megállapították: megváltozik a politikai kommunikáció a közösségi média korában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Fontos szempont, hogy bevonjam a hallgatókat a kutatásba – mondta a 2011 környékén indult projektről Merkovity Norbert. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék tudományos munkatársa irányításával a hallgatók először azt kutatták, hogy „Válaszolnak-e az e-mailekre a parlamenti politikusok?”

 

 

Nemzetközivé lett projekt


386 képviselőnek 1 kérdést tettek fel a szegedi politológus hallgatók: „Mi a kedvenc tévé műsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére. A siralmas eredményt megmutatták az épp Szegeden vendégeskedő Robert Imrének. Az ausztráliai The University of Newcastle oktatója javasolta, hogy tegyék nemzetközivé a projektet. Az eredmény értékelésekor felvetődött: valójában hogyan kommunikálnak választóikkal a politikusok.


– Kanadától Új-Zélandig 10 országot kapcsoltunk be az új projektbe. Feltételeztük, hogy ha nem e-maillel, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal – folytatta a kutatómunka történetét Merkovity Norbert. A 2013-ban indult projektet támogatta sikeres OTKA-pályázata, amelynek címe: „Új politikai kommunikáció – Közösségi hálózati oldalak és a politikai kommunikáció”. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgálatba bevont 10 ország politikusai mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken. Akkor a közel félszáz hallgató közül Major Sztella, Nagy Eszter Cecília és Lehotai Orsolya dolgozott nagyon-nagyon sokat a projektért.

 

 

„Jól mutat az életrajzban…”


Hozzászólnak-e a politikusok a Facebookon és a Twitteren? A 2012. november és 2013. január, majd 2013. november és 2014. január között összegyűjtött adatok egy részének elemzését 14 hallgató vállalta 2015 tavaszán, Merkovity Norbert irányításával.


A 10 ország parlamenti képviselői 10 százalékának a kommentelési szokásait tették nagyító alá. Ez azt jelenti azonban, hogy a twitterező magyar politikusok 100 százalékát vizsgálták, mert hazánk honatyái közül nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot.


– Egy publikáció, egy megjelent tanulmány jól mutat majd az életrajzban – vélekedett Letenovics Ivett. Az SZTE nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója felvette „A politika és az internet” címmel meghirdetett Merkovity-kurzust. Az ott kapott feladatok közül Letenovics Ivett számára a Twitter-vizsgálat volt a legérdekesebb. Elárulta: ő maga nem Twitter-használó. Mégis meglepődött, hogy a magyar politikusok nem használják a Twittert se negatív, se pozitív hozzászólásra. Így a vizsgálatban csak a többi ország adatait elemezhették. Megállapították: a Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. Az itt twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás.


Mindezt részletezi a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány, melynek szerzői: Merkovity Norbert, továbbá tanítványai, az SZTE hallgatói közül Ábrahám Adrienn, Bencsik R. Leona, Dobó Balázs, Elek Fanny, Hörömpöli Luca, Kopasz Réka, Kővágó Paulina, Letenovics Ivett, Molnár Melinda, Patkós Anna, Póth Csilla, Szabó Gréta, Szűcs Kata, Szűcs Krisztina.

 

facebook_kommentet_irok

 

Publikáció a tanszéki honlapon


Új kezdeményezésként hozta létre az SZTE Politológiai Tanszéke a saját „kiadóját”. Ennek a Politikatudományi és Államelméleti Műhelynek (PÁM) az egyik része a Hallgatói Füzetek, amelynek első számában jelent meg a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány. A sokszerzős, 2015. június 18-i publikáció egyelőre itt érhető el.


A PÁM másik része az oktatók tanulmány-vázlatainak a közzétételére hivatott, míg harmadik egysége az archívumból előhívott, újraközölt dolgozatoké lesz.


A tervek szerint az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék honlapján 2015 szeptemberétől aktivizálják a PÁM különböző részeit.

 

 

Bulváros megállapítások


A szegedi tanulmány újdonságát igazolja az is, hogy főbb megállapításairól a megjelenése után, szinte egy hónapon belül a bulvár sajtó, pontosabban a Blikk is hírt adott.


„A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, ráadásul a kutatás időszakában a magyarok írták a legtöbb kommentárt. A magyar képviselők főleg a „csevej" jellegű hozzászólásokban iparkodtak, vagyis a követőikkel rendszeresen beszélgettek a Facebookon.


Ebben a kategóriában a tíz ország közül a legjobbnak számítanak a magyar honatyák. Az informáló hozzászólások terén a második helyen végeztek a magyar politikusok, míg a követőkre történő reagálások tekintetében a harmadikok. Az ellenzéki politikusok valamivel aktívabbak, mint a kormánypártiak a kutatás szerint.


A rövid és velős üzenetek közzétételére rendkívül alkalmas Twitter lehetőségeit azonban nem használják ki a magyar képviselők, még a montenegróiak is megelőzik őket. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a magyar honatyák a Facebookot tekintik annak a csatornának, ahol a követőikkel és választóikkal kapcsolatot tudnak tartani.”

 

 

Átlátható, de nem interaktív


Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút – állapította meg Merkovity Norbert.Ez átláthatóságot ad a képviselőről. De nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció. Még a Facebookot sem használják arra, amire való.


Nagy-Britanniában bármelyik politikusra böktek, mindenkinek mindkét közösségi média-felületen volt profilja, míg Horvátországban nehezen találtak facebookozót.


A közösségi oldalak használatával megkerülhető a hagyományos média. A politikusok önmaguk mediatizálását hajtják végre úgy, hogy maguk választják meg azt a témát, amiről a követőikkel „beszélgetnek” – összegezte tapasztalatait a kutató. – Új médiaképet alakítanak ki a kommunikáló politikusok. Nem manipulálnak jobban, mint bárki más, aki a Facebookon alakítja ki profilját.

– A politikusok számára tanulságos a tanulmány üzenete – véli Letenovics Ivett.


Merkovity Norbert szerint viszont összegzésük csak pillanatfelvétel a politikusok egy részének a közösségi média-használati szokásairól. Szerinte a honatyák tanácsadói forgathatják nagyobb haszonnal a tanulmányt. – A 2015. júniusi zágrábi konferencián is megrökönyödést váltott ki, hogy a magyar politikusok nem írnak kommenteket. 2015. őszén várható, hogy a prágai Károly Egyetemmel indítunk közös vizsgálatot – árulta el Merkovity Norbert. Az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékén folyó kutatómunka eredményei iránt nemzetközi az érdeklődés.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.