SZTE Info

Hogyan használják a közösségi médiumokat a politikusok?

A Facebookon jeleskedő magyar politikusok a Twitteren sereghajtók – derül ki a Szegedi Tudományegyetem Politológiai Tanszékének oktatója, Merkovity Norbert és hallgatói csoportjának tanulmányából. A kutatómunkába bevont szegedi egyetemisták megállapították: megváltozik a politikai kommunikáció a közösségi média korában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Fontos szempont, hogy bevonjam a hallgatókat a kutatásba – mondta a 2011 környékén indult projektről Merkovity Norbert. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék tudományos munkatársa irányításával a hallgatók először azt kutatták, hogy „Válaszolnak-e az e-mailekre a parlamenti politikusok?”

 

 

Nemzetközivé lett projekt


386 képviselőnek 1 kérdést tettek fel a szegedi politológus hallgatók: „Mi a kedvenc tévé műsora?” A politikusoknak alig több mint 20 százaléka válaszolt az egyetemisták e-mailjére. A siralmas eredményt megmutatták az épp Szegeden vendégeskedő Robert Imrének. Az ausztráliai The University of Newcastle oktatója javasolta, hogy tegyék nemzetközivé a projektet. Az eredmény értékelésekor felvetődött: valójában hogyan kommunikálnak választóikkal a politikusok.


– Kanadától Új-Zélandig 10 országot kapcsoltunk be az új projektbe. Feltételeztük, hogy ha nem e-maillel, akkor a közösségi oldalakon, vagyis a Facebookon és a Twitteren tartják a kapcsolatot a politikusok a választóikkal – folytatta a kutatómunka történetét Merkovity Norbert. A 2013-ban indult projektet támogatta sikeres OTKA-pályázata, amelynek címe: „Új politikai kommunikáció – Közösségi hálózati oldalak és a politikai kommunikáció”. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgálatba bevont 10 ország politikusai mit és hogyan beszélnek a közösségi média-felületeken. Akkor a közel félszáz hallgató közül Major Sztella, Nagy Eszter Cecília és Lehotai Orsolya dolgozott nagyon-nagyon sokat a projektért.

 

 

„Jól mutat az életrajzban…”


Hozzászólnak-e a politikusok a Facebookon és a Twitteren? A 2012. november és 2013. január, majd 2013. november és 2014. január között összegyűjtött adatok egy részének elemzését 14 hallgató vállalta 2015 tavaszán, Merkovity Norbert irányításával.


A 10 ország parlamenti képviselői 10 százalékának a kommentelési szokásait tették nagyító alá. Ez azt jelenti azonban, hogy a twitterező magyar politikusok 100 százalékát vizsgálták, mert hazánk honatyái közül nagyon kevesen használják ezt a közösségi médiumot.


– Egy publikáció, egy megjelent tanulmány jól mutat majd az életrajzban – vélekedett Letenovics Ivett. Az SZTE nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója felvette „A politika és az internet” címmel meghirdetett Merkovity-kurzust. Az ott kapott feladatok közül Letenovics Ivett számára a Twitter-vizsgálat volt a legérdekesebb. Elárulta: ő maga nem Twitter-használó. Mégis meglepődött, hogy a magyar politikusok nem használják a Twittert se negatív, se pozitív hozzászólásra. Így a vizsgálatban csak a többi ország adatait elemezhették. Megállapították: a Twitter-aktivitás 66 százalék feletti az angolszász országokban. Az itt twitterezők fő jellemzője a pozitív tartalmú hozzászólás.


Mindezt részletezi a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány, melynek szerzői: Merkovity Norbert, továbbá tanítványai, az SZTE hallgatói közül Ábrahám Adrienn, Bencsik R. Leona, Dobó Balázs, Elek Fanny, Hörömpöli Luca, Kopasz Réka, Kővágó Paulina, Letenovics Ivett, Molnár Melinda, Patkós Anna, Póth Csilla, Szabó Gréta, Szűcs Kata, Szűcs Krisztina.

 

facebook_kommentet_irok

 

Publikáció a tanszéki honlapon


Új kezdeményezésként hozta létre az SZTE Politológiai Tanszéke a saját „kiadóját”. Ennek a Politikatudományi és Államelméleti Műhelynek (PÁM) az egyik része a Hallgatói Füzetek, amelynek első számában jelent meg a Politikusok a közösségi hálón című műhelytanulmány. A sokszerzős, 2015. június 18-i publikáció egyelőre itt érhető el.


A PÁM másik része az oktatók tanulmány-vázlatainak a közzétételére hivatott, míg harmadik egysége az archívumból előhívott, újraközölt dolgozatoké lesz.


A tervek szerint az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék honlapján 2015 szeptemberétől aktivizálják a PÁM különböző részeit.

 

 

Bulváros megállapítások


A szegedi tanulmány újdonságát igazolja az is, hogy főbb megállapításairól a megjelenése után, szinte egy hónapon belül a bulvár sajtó, pontosabban a Blikk is hírt adott.


„A vizsgált magyar képviselők kétharmada ír rendszeresen hozzászólásokat a Facebookon, ráadásul a kutatás időszakában a magyarok írták a legtöbb kommentárt. A magyar képviselők főleg a „csevej" jellegű hozzászólásokban iparkodtak, vagyis a követőikkel rendszeresen beszélgettek a Facebookon.


Ebben a kategóriában a tíz ország közül a legjobbnak számítanak a magyar honatyák. Az informáló hozzászólások terén a második helyen végeztek a magyar politikusok, míg a követőkre történő reagálások tekintetében a harmadikok. Az ellenzéki politikusok valamivel aktívabbak, mint a kormánypártiak a kutatás szerint.


A rövid és velős üzenetek közzétételére rendkívül alkalmas Twitter lehetőségeit azonban nem használják ki a magyar képviselők, még a montenegróiak is megelőzik őket. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a magyar honatyák a Facebookot tekintik annak a csatornának, ahol a követőikkel és választóikkal kapcsolatot tudnak tartani.”

 

 

Átlátható, de nem interaktív


Tartani a kapcsolatot a választókkal! Ez a szándék érvényesül, ám nem interaktív a kapcsolat, hanem egyirányú. Közli a képviselő, hogy hol járt, kivel találkozott, mikor adott interjút – állapította meg Merkovity Norbert.Ez átláthatóságot ad a képviselőről. De nem valós, vagyis nem kétirányú a kommunikáció. Még a Facebookot sem használják arra, amire való.


Nagy-Britanniában bármelyik politikusra böktek, mindenkinek mindkét közösségi média-felületen volt profilja, míg Horvátországban nehezen találtak facebookozót.


A közösségi oldalak használatával megkerülhető a hagyományos média. A politikusok önmaguk mediatizálását hajtják végre úgy, hogy maguk választják meg azt a témát, amiről a követőikkel „beszélgetnek” – összegezte tapasztalatait a kutató. – Új médiaképet alakítanak ki a kommunikáló politikusok. Nem manipulálnak jobban, mint bárki más, aki a Facebookon alakítja ki profilját.

– A politikusok számára tanulságos a tanulmány üzenete – véli Letenovics Ivett.


Merkovity Norbert szerint viszont összegzésük csak pillanatfelvétel a politikusok egy részének a közösségi média-használati szokásairól. Szerinte a honatyák tanácsadói forgathatják nagyobb haszonnal a tanulmányt. – A 2015. júniusi zágrábi konferencián is megrökönyödést váltott ki, hogy a magyar politikusok nem írnak kommenteket. 2015. őszén várható, hogy a prágai Károly Egyetemmel indítunk közös vizsgálatot – árulta el Merkovity Norbert. Az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékén folyó kutatómunka eredményei iránt nemzetközi az érdeklődés.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    14:00 - 16:00
  • február 21.
    16:00 - 18:00
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet és a Mentor(h)áló közös szervezésében tartalmas műhelyfoglalkozást kínálunk az érdeklődő pedagógusok, egyetemi oktatók és hallgatók számára. A programot vezetik: Köböl Erika és Mucsiné Erdei Mónika "Az előadás és műhelymunka során célunk, hogy bemutassuk, összegezzünk minél több olyan egyéni tanítási-tanulási és értékelési utat, mely segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekekben rejlő tudás felszínre hozható. Ezek egyszerre járulhatnak hozzá a kompetenciaélmény átéléséhez a gyermek számára, elősegíthetik a pedagógiai munka eredményességének fokozását, a pedagógus sikerességét."
  • február 21.
    18:30 - 20:00
    Gordon Parks az az amerikai fotográfus, aki maradhatott volna pincér, válhatott volna zenésszé, lehetett volna filmrendező vagy az afro-amerikai közösség jogi és kulturális egyenlőségének hírnöke, de ahelyett, hogy választott volna, végül mindegyik lett. Sőt, sztárokat is fotózott, illetve kivette részét a 20. század legnagyobb amerikai fotós programjából, az FSA-ból is. Neve nem ismeretlen aktivista körökben sem, ráadásul a Vogue magazintól a Life-hoz nyert felvételt divatfotósként. Egy ennyire sokrétű tehetséggel megáldott embert nehéz kategóriába sorolni, ezért azzal a jelzővel illethetjük: géniusz. Életútja páratlan, fotói pedig az egyetemes vizuális kultúra részévé váltak még életében, ezért alkotói pályájának megismerése tele lesz heuréka pillanatokkal. Az Afro-amerikai Történelem Hónapja alkalmából. Előadó: Kis Péter, az SZTE fotográfus-képzésének oktatója
  • február 22.
    12:00 - 13:00
    A Doktoranduszok Országos Szövetségének Matematikai és Informatikai Tudományok Osztálya (DOSZ MITO) és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a Winter School of PhD Students in Informatics and Mathematics (WSPS) nevű téli iskoláját évente más-más egyetemen tartja. Idén a Szegedi Tudományegyetem Informatika Intézete ad helyet az eseménynek. A téli iskola célja, hogy multidiszciplináris tudományos kapcsolatok kiinduló pontja legyen, illetve, hogy a résztvevők egy intenzív workshop keretében új szakmai ismeretekre tehessenek szert.
  • február 22.
    17:00 - 19:00
    A 2019-es tavaszi évadban is folytatódik a Mentor(h)áló nagysikerű beszélgetős sorozata. Idei első vendégük Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense. A beszélgetés címe: Miért nem működik a "Százszor megmondtam!"? A sikeres nevelés kulcsa: az érzelmi intelligencia fejlesztése