SZTE Info

Könyvbemutató és táblatörténeti konferencia – adalékok az SZTE központi épületének históriájához

A Szegedi Tudományegyetemen mutatták be a Szegedi Ítélőtábla 1914 – 1921 közötti történetét feldolgozó kötetet. Kiderült: az SZTE Dugonics téri épülete is ezer szállal kötődik a táblabíróság történetéhez.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Ítélőtábla történetét feldolgozó könyvsorozat második kötetének bemutatója alkalmából szervezett konferenciát Csongrád megye székhelyén a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Tudományegyetem. Dr. Antal Tamás egyetemi docens könyvével, amely a táblabíróság 1914 és 1921 közötti időszakát dolgozza fel, az elmúlt hét péntekén az egyetem központi épületének dísztermében ismerkedhettek meg az érdeklődők.

 

 

A Magyar Királyi Ítélőtábla otthona a Dugonics téren


A konferencia résztvevőit dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese, a táblatörténeti kutatás koordinátora köszöntötte. Elmondta, nem véletlenül választották a konferencia helyszínéül az egyetem Dugonics téri épületét, hiszen ez egykor 27 évig, így a könyv által vizsgált időszakban is, a Magyar Királyi Ítélőtábla otthona volt.


Dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke arról beszélt: a múltunk feltárása azért is nagyon fontos, mert a bíráskodás számos fejlődési szakaszon ment át, míg elnyerte mai formáját. A visszatekintés alkalmat ad, hogy megnézzük: hogyan élték meg ezeket a változásokat a régi korok bírái, miként tudtak helytállni olyan rendkívül nehéz körülmények között, mint az I. világháború és az azt követő forradalmak kora volt.


„Elődeink példája is azt mutatja, a reformoknak minden időszakban közmegegyezésen kell alapulniuk. A bíróságok ugyan függetlenek, de csak az ítélkezésben. Minden más területen ezer szállal kötődnek az egyéb intézményekhez, így például a működés feltételeit biztosító Országgyűléshez, az Igazságügy Minisztériumhoz, az Országos Bírósági Hivatalhoz, a jogászképzést végző egyetemekhez. Ezért fontos, hogy múltunkat felidézve, jelenünket elemezve és jövőnket tervezve is meghatározza munkánkat a közös gondolkodás – fogalmazott az elnök. Köszönetet mondott azért az anyagi támogatásáért, amit az OBH nyújtott a táblatörténeti kötet kiadásához.

 

 

Tanulság a jövő jogászainak


Dr. Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal főosztályvezető-helyettese szólt arról, hogy az OBH nagy hangsúlyt fektet a történeti hagyományok ápolására, folyamatos együttműködést épített ki azokkal a bíróságokkal, egyetemekkel, tudományos műhelyekkel, amelyek a bíróságok múltjának feldolgozását tűzték ki célként. Egyre több tudományos igényű kiadvány született már ennek jegyében, és ebbe a sorba illeszthető a Szegedi Ítélőtábla múltját bemutató sorozat második kötete is. Ez a könyv nem csupán a jelen jogászai számára fontos, hanem azoknak is, akik majd a jövőben választják ezt a pályát, hiszen az ebben leírt tapasztalatokból lehet építkezni az utódoknak napi munkájuk során.


Dr. Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a most megjelent kötet azért is különleges, mert a magyar történelem egy fontos, sorsfordító szakaszát egy vidéki nagyváros bíróság ítélkezési munkáján keresztül mutatja be. Kiderül a könyvből, hogy az I. világháború, az azt követő forradalmak, a megszállás időszakában a bírósági intézményrendszer stabilitást biztosított a folyton változó körülmények között. Szegeden alkotmányos önazonosságunkat megőrizve igyekeztek a különböző jogászi hivatásrendek együttműködni, és mindent megtenni azért a nemzetért, amely őket bíróvá, ügyésszé, ügyvéddé vagy éppen egyetemi tanárrá emelte Tevékenységük arra is kiváló példa, hogy az igazságszolgáltatásnak minden korban nagy stabilizációs szerepe van a társadalmak életében.

 

 

Együttműködés a képzőhellyel


Prof. Dr. Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja kiemelte: Szegeden példamutató az együttműködés a bíróságok és az egyetem között. Ez számos területen megmutatkozik. Így például sok, Szegeden dolgozó bíró – akik közül nem kevesen a jogi diplomájukat a Szegedi Tudományegyetemen szerezték meg – ma már oktatóként tesz azért, hogy minél magasabb szintű képzésben részesüljenek a jogi kar diákja. A bíróságok segítséget nyújtanak abban is, hogy a jövő jogászai gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek gyakornoki programok keretében. Ugyanakkor az egyetem és a bíróságok tudományos kutató munkában is gyümölcsöző együttműködésre képesek, miként ez kiderül abból a kapcsolatból is, amely során dr. Antal Tamás, a jogi kar docense elkészíthette a Szegedi Ítélőtábla történetének immár második kötetét is.


Dr. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület és a Pécsi Ítélőtábla elnöke érdekességként említette, hogy a MABIE jogelődje, a Magyar Bírák és Ügyészek Egyesülete – amely 1950-ig működött – 1907-ben Szegeden, az Szegedi Királyi Ítélőtábla épületében alakult meg. Majd arról beszélt, hogy, dr. Antal Tamás kötetéből kiderül: a múlt század elején a bírói kart foglalkoztató problémák – mint például milyen legyen a bírósági reform, van-e jogegység, megfelelő színvonalú-e a bíráskodás, a bírói életpálya kérdése – napjainkban is megválaszolásra váró kérdéseket vetnek fel.

 

 

3 részből álló egész


Dr. Antal Tamás, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának docense, a kötet szerzője, arról beszélt, hogy könyve három, jól elkülöníthető, de mégis egymáshoz szervesen kapcsolódó területtel foglalkozik.


Egyrészt azzal, miként élte meg a Szegedi Ítélőtábla bírói kara és a többi jogász szakma képviselője a világháború éveit.


Másrészt az 1918-1919-es forradalmak és a megszállás alatt milyen nehéz körülmények között dolgoztak Szeged jogászai, amikor egyszerre kellett volna megfelelni a monarchia alatt kiépített jogrendszernek, a különböző forradalmi kormányzatok, az ideiglenes kormányok által kiadott törvényeknek és rendelteknek, miközben a megszálló csapatok vezetése is elvárásokat fogalmazott meg számukra.


A harmadik fejezet pedig abba enged betekintést, milyen bonyodalmakkal kísérve zajlott az ítélőtábla székházváltása a kolozsvári egyetem városba költözése miatt.

A szerző beavatta a hallgatóságot a könyv elkészítéséhez szükséges kutatási munkába is. Elmondta: a levéltári anyagok szinte teljes mértékben megsemmisültek, így nagyon sok forrást az akkor megjelent napilapokban és folyóiratokban talált meg.

 

 

A mai joggyakorlat alapjai


Dr. Máthé Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszék emeritus professzora előadásában emlékeztetett arra, hogy a modern magyar jogrendszer kiépítésében elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a jogász generációk, amelyek a XIX. század végén, a XX. század elején megalapozták a mai joggyakorlatot.


A Szegedi Ítélőtábla történetének eddig megjelent kötetei – miközben számos kérdést vetnek fel, és tanulságos példákkal szolgálnak – segítséget nyújtanak ahhoz is, hogy a korunkban jelentkező vitás kérdésekre miként keressünk és találjunk szakmailag meglapozott megoldásokat.


Dr. Hámori Attila zárszavában mondott köszönetet mindaz intézményeknek, szervezeteknek, így az Országos Bírósági Hivatalnak, a Szegedi Tudományegyetemnek, a megyei levéltárnak, a Móra Ferenc Múzeumnak, a Somogyi-könyvtárnak, Szeged önkormányzatának, a szegedi ügyvédi kamarának, amelyek támogatása nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *