SZTE Info

Újváriné dr. Illés Mária "Tiszta Hangok" Vántus élete és műve című könyvének bemutatója

A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense Újváriné dr. Illés Mária a 2015. november 24-én 17 órakor tartotta „Tiszta hangok” Vántus élete és műve című könyvének bemutatóját. Az esemény teltházas közönséget vonzott a Liszt Ferenc Kamaraterembe.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Illes_MariaA Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főiskolai docense Újváriné dr. Illés Mária a 2015. november 24-én 17 órakor tartotta „Tiszta hangok” Vántus élete és műve című könyvének bemutatóját. Az esemény teltházas közönséget vonzott a Liszt Ferenc Kamaraterembe. A programot Prof. Dr. Tóth Péter dékán úr nyitotta meg, méltatva a megjelent könyv és a szerző tanári kutató-tevékenységének eredményeit. Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke vezette a beszélgetést, amelyben szót kapott Kiss Ernő, a Vántus István Társaság titkára és a család képviseletében Vántus Rabán is. Ezek után Illés Mária rövid prezentációban mutatta be a könyvét, majd egy eddig valószínűleg soha meg nem szólalt, mutatós Vántus-művet játszott el Benedekfi István zongoraművész. A bemutató nagy sikerrel zárult.

A zenetudomány a klasszikusnak tekintett régi szerzők életművét már sokszorosan feldolgozta, így az új generációknak vagy új megközelítéseket kell találni, vagy új területeket kell feltárni kutatási tevékenységük során.


Mi a fő vezérelv, ami alapján napjainkban egy zenetörténész kutatási témát választ?

Sokféle oka lehet a témaválasztásnak, például elvégzendő munka, amire igény van a szakterület részéről, mégis talán legelső helyen az érdeklődés, a motiváció áll. Ma Magyarországon is nagyon szerteágazó témákban folynak kutatások, például még Johann Sebastian Bach kompozíciós módszeréről is. Természetesen a magyar zeneszerzők életművével, a magyarországi operajátszással stb. foglalkozni a tudományágnak szakmai kötelessége. Ezen belül első helyen áll a nagy múltú Liszt- és Bartók-kutatás, de intenzív kutatás folyik például Lajtha Lászlóról, Dohnányi Ernőről és más magyar szerzőkről is.


Mi alapján választotta Vántus István életművének kutatását?

Őszintén szólva nagyrészt praktikus oka volt a témaválasztásomnak: olyan témát kerestem, amihez az anyagok legnagyobb része Szegeden elérhető. Persze ez a szempont nem jelölte volna ki egyetlenként Vántus Istvánt, lett volna lehetőség más életművekkel is foglalkozni, és meg is tettem az első „köröket”: egy-egy publikáció erejéig foglalkoztam Figedy-Fichtner Sándor, illetve Vaszy Viktor szegedi tevékenységével, sőt akkor kollégám, Huszár Lajos művészetével is. Mindeközben végig vonzott a Vántus-téma, aminek nagyon nehezen adtam be a derekam. Vántus István tanárom volt ugyanis a szegedi zeneművészeti főiskolán, és tartottam attól, hogy ez a személyesség meggátol a kellő objektivitásban a munka során. Végül nem tehettem mást, kiválasztott magának a téma, és egy percig sem bántam meg.


Hogy viszonyult a kutatáshoz Vántus István családja?

Egy kutatónak sem kívánhatnék jobbat, az első perctől a segítőkészség, együttműködés jellemezte a hozzáállásukat. Jutka asszony szerencsére mindent megőrzött, nem csak kottákat, jegyzetanyagokat, hanem koncertmeghívókat, levélvázlatokat is, és mindezt szép rendben tartva őrzi egykori közös otthonukban. Örömmel bocsátotta a rendelkezésemre a teljes hagyatékot, bármibe beletekinthettem. Az évek sora alatt mondhatom szinte barátnők lettünk, „te mindent tudsz az életünkről” – szokta mondogatni.

 

Fel tudna idézni egy kedves emléket, történetet, amire szívesen emlékszik Vántus István volt növendékeként?

Nagyon emlékezetes számomra, hogy zongora főtárgy óráimra gyakran bejött Bódás Péter tanár úrral megvitatni egy-egy mű szerkezetét, az ütemek, súlyok, sőt hangok számából kiindulva. Mindent ugyan nem értettem, de lenyűgözött az a mélyértelmű „számháború”, amiben ezeken az alkalmakon részem volt a zongoraóra helyett.


A Vántus életmű kutatásában fontos állomás ez a könyv. Ön hogy látja a Vántus életmű rövid és hosszú távú jövőjét?

Illes_Maria_Hollos_MateNehéz megjósolni, hogy egy életmű milyen súllyal vesz részt a zenei élet jövőjében (persze magáról a zenei élet jövőjéről is kevés fogalmunk van). A recepciótörténet sokszor a ma legnagyobb kedvencként ismert művek esetében is nagyon kacskaringós, elég, ha a Vivaldi Négy évszakra gondolunk – amit a 19. század egyáltalán nem ismert –, vagy a „Pachelbel-kánonra”, ami manapság csonka formában terjed. Minden esetre a kor mércéjével mérve jól hangzó műveket írt Vántus, és erre a kezdetektől nagyon tudatosan törekedett is. Biztató a műveinek továbbjátszását illetően, hogy a Vántus István Társaság kiemelt feladatásnak tekinti e darabok színpadon tartását, így egyelőre nem felejtődnek el. Fontos, hogy újabb zenészgenerációk is tanuljanak meg Vántus-műveket, így talán befolyásolhatjuk a – legalább rövid távú – jövőt is.

A kérdéshez tartozik persze a művek megőrzése és minél könnyebb hozzáférhetősége is. Ezzel kapcsolatban egy jelentős eseményről számolhatok be, amiről nem régiben kaptam én is hírt: a Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport felvette azon szerzők sorába Vántus Istvánt, akiknek a kéziratait digitalizálják. A munka tavasszal fog megkezdődni, Dalos Anna vezetésével.


Térjünk vissza a frissen megjelent könyvre. Hogy haladtak a nyomdai munkálatok? Úgy hallottuk a bemutató napján száradt meg a festék a példányokon.

Valóban, utolsó perces munka volt, de éppen idejében elkészült a könyv, köszönhetően az Innovariant Nyomdának. A Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó adta ki a kötetet, gondos munkával készítve elő az anyagot. Sokat köszönhetek Széll Katalinnak, aki a szöveget gondozta, bámulatra máltó precizitással.


Milyen civil szervezetek, támogatók segítették munkáját?

A kutatás kezdetétől segített felkérésekkel, publikációs lehetőségek biztosításával a Vántus István Társaság, amelynek 2010-től vezetőségi tagja is vagyok. A könyv megírásának utolsó időszakában nagy segítségemre volt a Magyar Művészeti Akadémia Alkotói ösztöndíja. Ehhez nagyon szerencsésen kapcsolódott időben a Nemzeti Kulturális Alap könyvkiadói pályázata, amit az Szegedi Tudományegyetemen keresztül nyerhettem meg. Ez úton is köszönöm minden támogatómnak a segítségét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 16.
    09:00 - 19:00
    Tizennyolcadik alkalommal rendez nyári egyetemet a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő külföldieknek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológia Központja 2018. július 16-tól augusztus 10-ig.
  • augusztus 26. 08:00 - 30. 16:00
  • augusztus 27.
    11:00 - 19:00
    A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány 2018. augusztus 27-29. között rendezi meg „Az Újszövetség hellén és júdaista háttere” című konferenciáját, mely az újszövetségi szerzők szövegeiben fellelhető különböző ókori témák és műfajok a Biblia szövegére gyakorolt hatását vizsgálja. Ebben a tárgyban átfogó konferenciát eddig nem rendeztek Magyarországon úgy, hogy arra egyszerre hívtak volna meg biblikusokat és hellenizmus szakértőket. Az előadások célja a keresztény és a nem keresztény szövegek viszonyának elemzése, nyelve pedig magyar, német és angol.
  • szeptember 10.
    18:00 - 20:00
    A folyamat: a nyolcezresek csúcsára vezető út - Klein Dávid előadása
  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Velünk élő robotok - a technológia hatása mindennapjainkra