Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mi kapcsolja egybe a két, egymástól független rendezvényt: a SZAB közgyűlését (2015. február 24-én) és a Szegedi Egyetemi Tudástár könyvbemutatót (2015. február 25-én)? Mindkét program a tudomány szegedi szereplőinek teljesítményét és a kutatói eredmények népszerűsítését teszi mérlegre.
Közgyűlést tart az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság 2015. február 24-én (kedden) 14 órától. A SZAB-székház (Szeged, Somogyi u. 7.) dísztermében megjelenteket az MTA alelnöke, Vékás Lajos és a SZAB elnöke, Fülöp Ferenc köszönti. A hagyományoknak megfelelően beszámolnak a SZAB és szakbizottságai 2014. évi munkájáról és 2015. évi terveiről.
Tudományos előadás, médiadíjak a SZAB közgyűlésén
A fehérjék utánzása foldamerekkel címmel Martinek Tamás, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA Lendület pályázatán az első sikeres SZTE-kutató, ismerteti eddigi eredményeit.
Egyedülálló módon médiapályázatot hirdetett a magyar tudomány 2014. évi ünnepi rendezvényein az MTA SZAB. A tudománynépszerűsítést reprezentáló pályaműveket szakmai zsűri bírálta el. A SZAB média pályázatának díjait a közgyűlésen adják át. A SZAB-közgyűlést kötetlen szakmai beszélgetés zárja.
A tudománynépszerűsítés szegedi helyzetéről is pillanatfölvételt kapnak az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) 2015. február 24-én (kedden) 14 órakor tartandó közgyűlésének résztvevői.
8 kötetben a szegedi tudományosság
Közel 150 tudós szerző és szerkesztő, tudományszervező és nyomdai szakember munkájának köszönhetően született meg a Szegedi Egyetemi Tudástár. A 8 kötet borkóstolóval egybekötött bemutatójára – a Móra Múzeum dísztermébe – 2015. február 25-én (szerdán) 16 órától várják a tudománynépszerűsítés iránt is érdeklődő könyvbarátokat.
A szegedi tudománytörténet lenyomata és a Szegedi Tudományegyetem senior kutatói teljesítményének a keresztmetszete a Szegedi Egyetemi Tudástár.
Szent-Györgyi öröksége
„Az universitas pozicionálása a tudományos életben részben az elért eredményeken keresztül történik” – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az intézmény tudománydisszeminációs Támop-pályázata zárórendezvényén. Az e projekt egyik kiemelkedő részeredménye megszülető Szegedi Egyetemi Tudástár egyik szerzőjeként is hangsúlyozta Szabó Gábor: az egyetem számára Szent-Györgyi Albert öröksége sokkal több, mint egy címer, mint egy szobor, ebből az örökségből sokat lehet még tanulni, a Tudástár kötetei is Szent-Györgyi örökségéből kiindulva, arra reflektálva születtek.
A Szegedi Egyetemi Tudástár 8 kötete keresztmetszetét adja a szegedi tudományosságnak. Ezzel a tudománynépszerűsítés professzorának is tekinthető Szent-Györgyi Albert által kijelölt úton haladtak a sorozatszerkesztők és a fölkért szerzők.
Kutatói területek határain
A múltidézést az egyetemtörténeti fotógyűjtemény Báthory-fejedelemig visszanyúlva segíti (8. kötet). A Szent-Györgyihez köthető és általa írt cikkek gyűjteménye (3. kötet), valamint a szegedi Nobel-díj 75. jubileuma alkalmából szervezett tematikus szabadegyetemi előadásokra épülő tanulmánykötet magyar (1. kötet) és angol nyelvű változata (2. kötet) összeköti a múltat a jelennel, Szegedet a világgal.
A kiemelkedő szegedi kutatói műhelyekre, doktori iskolákra irányít reflektorfényt a négy tudományterületi kötet: az Élő természettudományok (4.), az Élettelen természettudományok (5.), a Bölcsészettudományok (6.), a Bölcsészet- és társadalomtudományok (7.) kötet. E könyveket lapozva kiderül: Szegeden közel állnak egymáshoz az egyes diszciplínák, s ez a modern tudomány jellemzője.
Tudománynépszerűsítés útjai
Az egyetem és a tudomány népszerűsítésének fontosságát Szabó Gábor akadémikus azzal indokolta, hogy a 21. században mindenkinek rendelkeznie kellene azzal a nem könnyű képességgel, hogy a tudományt az áltudománytól el tudja választani. Ebben a folyamatban szerinte kiemelt szerepe van az egyetemeknek, amelyek egyik küldetése a tudás előállítása. A közpénz ilyen formájú felhasználásáról pedig közérthető formában is be kell tudni számolni.
A kutató munkájának eredménye hogyan lesz közkincs? Erről is véleményt mond a Szegedi Egyetemi Tudástár 2015. február 25-i könyvbemutatójának három felszólalója: Blazovits László professor emeritus (SZTE) és Vigh László akadémikus (SZBK), valamint Palugyai István, a tudománykommunikációt oktató újságíró (ELTE); továbbá a négy sorozatszerkesztő: Dux László professzor (SZTE ÁOK), Hannus István professor emeritus (SZTE TTIK), Pál József professzor (SZTE BTK) és Újszászi Ilona (SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó).
A könyvbemutató általános erejű kultúrtörténeti hagyományát emeli ki a Szegedi Egyetemi Tudástár bemutatójának helyszíne: a Móra Múzeum díszterme, ahol a Válogatás Borszaküzlet minőségi borok kóstolójára is várja a programon megjelenő, a szegedi universitason végzett tudományos kutatómunka iránt érdeklődőket, a könyvbarátokat.
SZTEinfo
