SZTE Info

IMG_1347

Az ELI-ALPS stratégiájába illeszkedő kutatásokat végeztek Szegeden

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban majdan végzendő kutatásokat előkészítő szegedi projekt hamarosan lezárul. A mintegy 500 millió forintos EU-támogatottságú és 28 hónapon át tartó programot, az interdiszciplináris és 6 altémából álló projekt eredményeit konferencián mutatták be a kutatók.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Több tudományterületet érintett a lézeres kutatás. A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című projektet záró konferenciát 2015. január 28-án a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumban rendezték meg.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektorának köszöntője után a szakmai vezető és a projektmenedzser számolt be a 28 hónapos tudományos program eredményeiről.

 

  Az ELI-ALPS „előszobája”

A Szegedi Tudományegyetem – az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a MTA Atommagkutató Intézetével együtt – mintegy 500 millió forintot nyert lézeres kutatásra európai uniós támogatásból. Nem véletlen, hogy a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0060 Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában című projektet az ELI-ALPS „előszobájaként” emlegették. A kutatássorozat előzménye az ELI-ben majdan végrehajtható kutatásoknak is, e program szervesen illeszkedik a Szegeden épülő lézerkutató központ stratégiai céljaihoz.

A kutatók azt vállalták, hogy e pályázatban az ultrarövid impulzusú lézerekkel kapcsolatosan végeznek nemzetközi szintű kutatás-fejlesztést, valamint munkájuk megcélozza a lézerek alkalmazását és felhasználását is több területen. A 28 hónapos tudományos programban 28 kutatócsoport dolgozott.

 

  Több tudományterület összefogásával

A záró rendezvényen megnyitóbeszédében Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra mutatott rá: a szegedi egyetemen sok sikeres TÁMOP projekt van, ez mégis kiemelkedik abból a szempontból, hogy valóban interdiszciplináris – vagyis több tudomány- és szakterületet érintő – volt. Hangsúlyozta: az ELI valójában nem a lézerfizikusok játszóterének épül, hanem olyan tudományos eredmények fognak az intézményben megszületni, amelyek az alkalmazásokban jelennek meg, számos területen. A rektor hozzátette: bízik abban, hogy az interdiszciplináris megközelítés tovább fog fejlődni, amikor megépül az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont.

Hopp Béla, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője azt mondta: ami szomorúságra ad okot, az az, hogy véget ér a 28 hónapos projekt. Örömforrás viszont, hogy számtalan eredmény született bő két év alatt, a pályázati célok teljesítésével. Szakmai vezetőként azt emelte ki, hogy magas színvonalú nemzetközi kutatásokat végeztek az anyagtudomány, a spektroszkópia, a biofotonika és az orvostudományi alkalmazások területén. A kutatássorozat lényegeként fogalmazta meg azt is, hogy a lézerfizika nem csupán a fizikusoknak szól, hiszen a kutatásokba számos más tudományterület szakemberei bekapcsolódtak, így például gyógyszerkutató orvosok, jogászok, biológusok, vegyészek, matematikusok, programozók és csillagászok is.

A kutatássorozat – az összes altémával együtt – szervesen illeszkedik a Szegeden épülő ELI-ALPS kutatóközpont stratégiai kutatási céljaihoz.

A pályázat megírásakor az volt a másik fontos cél, hogy elősegítse a régióbeli lézeres valamint lézerfelhasználói közösség hozzáférését az ELI-hez kapcsolódó szakirányú kutatásokba. Hozzátette azt is: a pályázat akkor tud igazán sikeres lenni, ha a programban részt vevő szakmai csapat együtt marad, és a továbbiakban is olyan hatékonyan tud együtt dolgozni, mint ebben a projektben.

 

  Kutatók és publikációk

Maróti Péter projektmenedzser azt emelte ki, hogy mintegy negyven fiatal kutató csatlakozott a különböző alprojektekhez, ezzel túl is teljesítették a pályázatban vállalt számokat. A kutatásokban együtt dolgoztak PhD hallgatók, és frissen doktorált ifjú kutatók. Mellettük több mint 20, olyan élen járó, „kiváló kutató” vett részt a munkában, akik témavezetéssel, mentorálással is segítették a fiatal kutatók szakmai előrehaladását. 

A tudományos világban kiemelkedő fontossággal bírnak a publikációk is. A lézeres kutatásban nem csupán az egyes szakmai feladatok teljesítése volt a cél, hanem ezeknek a hazai és nemzetközi megmérettetése is úgy, hogy az eredményeket szakmai folyóiratokban publikálják. Ezzel a referálással lehet megmérni azt, hogy az elért eredményeik mennyire jelentősek nemzetközi és hazai szinten. Hazai és nemzetközi fórumon több mint félszáz publikációt tettek közzé.

 

  A lézerhez kötődő témák seregszemléje

A konferencia további részében a 6 altémát mutatták be az érdeklődőknek.

Elsőként az Attoszekundumos fényimpulzusok keltése altémát és ennek kutatási témáit ismertették. A feladatokat Dr. Osvay Károly, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék docense, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kutatási technológiai igazgatója irányításával végezték el. Kutatásvezetők voltak: Dr. Kovács Attila, Dr. Geretovszkyné Varjú Katalin és Dr. Kövér Ákos.

A második, Nagy intenzitású terek keltésével és annak alkalmazásaival foglalkozó altémáról Dr. Szatmári Sándor, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár, tanszékcsoport vezető beszélt.

A harmadik altéma kutatásai a lézerek anyagtudományi alkalmazásaival foglalkozott. E csoportot Dr. Hopp Béla altémavezető irányította, a kutatásvezetők: Dr. Geretovszky Zsolt, Dr. Csete Mária, Dr. Tóth Zsolt, Dr. Vass Csaba, Dr. Kukovecz Ákos, Dr. Jakab Éva.

A lézerek bio- és környezetfizikai alkalmazásairól Dr. Dér András altémavezető, az SZBK Biofizikai Intézet munkatársa, valamint a kutatásvezetők – Dr. Kelemen Lóránd, Dr. Groma Géza, Dr. Garab Győző, Dr. Maróti Péter, Dr. Börzsönyi Ádám, Tátrai Dávid és Dr. Erdélyi Miklós – tartottak előadást.

A lézerek biomedikai alkalmazásairól – azaz a Dr. Bari Ferenc, az SZTE ÁOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanár által irányított altémához illeszkedő kutatásokról – Dr. Kemény Lajos, Zölei-Szénási Dániel és Dr. Tóth András számolt be.

A lézer atom kölcsönhatások elméleti és numerikus modelljei című altéma eredményeit Dr. Benedict Mihály, az SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Elméleti Fizikai Tanszék egyetemi tanára és a kutatásvezetők – Dr. Vinkó József, Dr. Gergely Árpád László, Dr. Krisztin Tibor és Dr. Stachó László –-mutatták be.

 

ELI_projektzaro_AGORA_2015._januar_28
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők.
 

SZTEinfo – Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *