SZTE Info

Felvételi 1X1: kapacitásszám

Hány hallgató kerülhet be a 2015-ös felvételin a Szegedi Tudományegyetem képzéseire? A kérdésre a válasz: a „kapacitásszám”, ami idén Szegeden 20 ezer 944. De hogyan számolják ki és mire elegendő ez a szám?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kapacitásszám azt mutatja, hogy az adott felsőoktatási intézmény állami ösztöndíjas helyeire és önköltséges képzéseire összesen hányan kerülhetnek be. Ezt a számot rögzíti minden egyetem és főiskola működési engedélye, ami a Szegedi Tudományegyetemen nagyjából 35 ezer hallgatót jelent. Az előttünk álló tanév elejére felvehető gólyák számát egy előre meghatározott képlet alapján számolják ki mindig. Vagyis a maximális kapacitásszámból levonják az intézményben tanuló alsóbb évesek, de az így kapott számhoz ismét hozzáadják a várhatóan diplomázó hallgatók számát” – magyarázta Karsai Krisztina, az SZTE oktatási rektorhelyettese.

 

kapacitashoz_kep2015. február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, továbbá a felsőoktatási szakképzésekre.

A Szegedi Tudományegyetemre összesen 20 944 hallgatót vehetnek fel alap-, osztatlan és mesterszakokra, nappali, esti, levelező és távoktatási munkarendbe. Nappali képzésre több mint 13 ezer, esti-levelező munkarendbe 7469, míg távoktatásban 468 a kapacitásszáma a Szegedi Tudományegyetemen.

Az SZTE egyes szakjainak minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél lehet megtalálni. A mesterképzések esetében külön-külön megtalálható az ösztöndíjas és az önköltséges képzés kapacitásszáma, a többi képzésnél pedig az összesített számok.

 

„Bőven elegendő lesz a 2015-ben felvételizők befogadására ez a közel 21 ezer kapacitásszám, hiszen a jelentkezők és a felvettek létszáma az elmúlt években is sokkal kevesebb volt, mint 21 ezer” – hangsúlyozta az SZTE oktatási rektorhelyettese.

Példaként említette, hogy 2014-ben 14 ezer 663 jelentkező közül 6087, míg 2006-ban 18527 pályázó közül 7712 lett gólya.

 

Megtévesztő az a megállapítás, hogy „a Szegedi Tudományegyetem az idén körülbelül ezer fővel csökkentette a kapacitását.” A http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2015/1/3/Itt_vannak_a_szamok_ennyien_kerulhetnek_be__ADFD6L cikk által sugalltakkal szemben az SZTE kapacitásszáma nem csökkent. „A jelentkezők közül a felvételi követelményeknek megfelelő fiatalok bejuthatnak a Szegedi Tudományegyetemre” – hangsúlyozza Karsai Krisztina.

A hallgatók egyre tovább maradnak egyetemisták. A képzési időt növelheti például a külföldi tanulmányút. Tehát miközben nőtt a hallgatóknak a felsőoktatási intézményben eltöltött időszaka – a kapacitásszám változatlansága mellett – csökkent a befogadható gólyák száma, ám bőven elegendő a jelentkezők olvadó számához képest.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Korábban írtuk Felvételi 1X1-sorozatunkban:

Felvételi 1X1: keresztféléves képzés

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.