SZTE Info

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a lelki egészség ápolója a szociális munkás

„Adott lesz a lehetőség duális képzésre. A szociális munkás mentális segítséget nyújt, mellyel a lelki egészséget ápolja”– jellemezhető az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar egyik jellegzetes szakja. A média iránt érdeklődő, tehetséges középiskolásokból álló csoport látogatott a szegedi egyetem egészségtudománnyal és szociális képzéssel foglalkozó fakultására az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborának idején.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem karaival, egységeivel, az universitas szakkínálatával és szolgáltatásaival, a duális képzés lehetőségeivel ismerkedtek az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborának résztvevői. A 18 középiskolásból álló csoport a szegedi egyetem egészségtudománnyal és szociális képzéssel foglalkozó fakultására is ellátogatott. Az ott gyűjtött élményeket többen írásban rögzítették.

 

ÉS VELÜK MI LESZ? SENKI SEM „TÖKÉLETES”


DIAKTABOR ETSZKBence Gréta, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium diákújságírója az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar hallgatójával, Józsa Benedekkel beszélgetett.

„– Az idősebb, mentális problémákkal küzdő embereket sokszor kisgyermekként kezelik betegségük miatt – osztotta meg velünk tapasztalatát Józsa Benedek. A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar hallgatója társadalmunk egyik jelenlegi problémájáról beszélt. Szerinte a szellemi fogyatékosok általában a legboldogabb emberek, és nem szabad éreztetni velük, hogy ők másmilyenek lennének, mint mi.

 

Két szemszögből


– Sajnos, ahogy nagyon sok ember, a fogyatékkal élők is kapnak lesajnáló és bántó pillantásokat. Az egészséges emberek igen kis százaléka fogadja el őket, pedig mindenki tudja, hogy nincs „tökéletes” – fogalmazott az egyetemista. Szerinte a fogyatékkal élők két szemszögből láthatóak. Az egyik annak a szociális munkásnak a szemszöge, aki gondoskodni próbál. A másik megközelítés pedig a társadalomé, amely ítélkezik.

A szociális munkás elhivatott, önzetlen és belső indíttatás vezérli. Idősekkel, gyerekekkel, családokkal, egyénekkel, hajléktalanokkal, szenvedélybetegekkel és fogyatékkal élőkkel is foglalkozik. Bár ezt a szakirányt sokan lenézik ők mégis arra törekszenek, hogy ott segítsenek, ott, ahol, és akkor, amikor arra szükség van. A szociális munkások mentális segítséget nyújtanak, mellyel a lelki egészséget ápolják, és a magabiztosságot növelik. Nem fordulnak el egy betegtől sem, nem nevetik ki őket, mert nekik a legfontosabb az a mosoly, amelyet egy-egy beszélgetés vagy játék alkalmával visszajelzésként kapnak – tapasztaltuk az SZTE ETSZK-n tett látogatáskor.

 

A testi fogyatékkal élők helyzete


– Nagyon sok városban tapasztalom, hogy nem megfelelő az egyes utcák és épületek kialakítása. Kerekes-székes ember ritkán jut el bárhova, mivel nincs lehetősége a kisebb-nagyobb emelkedők leküzdésére. Egy iskolatársamnál figyeltem meg, milyen nehézkesen tud közlekedni a szünetekben a folyosón – hozott példának személyes élményt Józsa Benedek. – Ülve jóval alacsonyabb, mint a többi diák, aminek köszönhetően szinte „láthatatlanná” válik. Ellenben az órákon tökéletesen egyenrangú a többiekkel. A közösség befogadta, akárcsak a tanárai.

A testi fogyatékkal élők másik csoportjába tartoznak a végtag hiányos emberek.

 

Példaképek lehetnének


– Iskolánk egyik végzős diákjának jobb karja nem fejlődött ki teljesen, viszont másokat meghazudtoló magabiztosság és kitartás van a fiúban – idézett föl egy újabb emléket Józsa Benedek. – Az iskolai közösség, az osztálya, a tanárai teljes mértékben befogadták. Sajnos nem mindenkinek van ekkora szerencséje. Az emberi hülyeség miatt a társadalom átlagos tagjai képtelenek az ilyen dolgokat elfogadni. A végzős diák mellett kiálltunk: egy jótékonysági est keretein belül számára pénzt gyűjtöttünk, melyből finanszírozni tudott egy bionikus műkart. Ez számtalan dologban megkönnyíti az életét.

Lehet bármilyen ember: kicsi, nagy, kerekes-székes, idős, hajléktalan vagy fogyatékkal élő, nem szabad máshogy tekintenünk rájuk. Sőt, példaként lehetne állítani valamennyijüket, mert hiába a bántó szó, a hideg pillantás, ők nem adják fel. Mosolyognak és minden erejükkel azon vannak, hogy befogadják őket! Ehhez viszont a szociális munkásokon kívül a mi segítségünkre is szükség van.”

 

SEGÍTSÉG, NEM LÁTOK!

Bodnár-Végh Krisztina Éva, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanulója írja, miután Kiss Adrienn látássérült helyzetén keresztül ismerkedett a gyengénlátók világával: „Találkoztunk fogyatékkal élőkkel és a támogatásukat hivatásul választó fiatalokkal is. Az alábbi beszélgetés-töredéket is az SZTE ETSZK programján hallottuk.

– Ön szerint boldog egy nem látó ember?

–Véleményem szerint igen! És hogy miért? Mert attól hogy nem látnak, ők is tudnak örulni minden kis apró dolognak. Talán ők jobban tudják értékelni a világot, mint egy olyan ember, aki lát.

– Ismer ilyen embert?

– Igen. Egy ilyen ember volt a keresztapám, aki sajnos már nem él. De ő egy olyan ember volt, aki minden apróságot tudott értékelni. Nem hibáztatott senkit azért, hogy ő így járt, pedig az élete nagy részét úgy töltötte, hogy nem látott. 14 évesen veszítette el a látását. Én nagyra értékeltem őt, mivel sokszor olyan dolgokra is képes volt, amire sokszor egy látó ember sem képes. Például: kávét főzött, fát vágott, zongorázott, sakkozott, és soha nem vesztett, és nem is tudták becsapni soha.

–Volt vezető kutyája? És ha igen, akkor ő vette magának?

– Igen, volt egy nagyon aranyos kutyája. Nagyon szerette. Mindig a kutya kísérte el, bárhova ment: például üzletbe, lottózóba, postára… Nem vagyok biztos benne, de úgy tudom, hogy nem ő vette meg a kutyát, hanem kapta a vakok szövetségétől.

– A körülötte levő emberek hogy viselkedtek vele?

– Mint a többi emberrel. Annyi különbséggel hogy azokban a dolgokban, amiket tényleg lehetetlen volt számára megvalósítani, segítettek.”

 

MUNKA VAGY HIVATÁS SZOCIÁLIS ÜGYEKKEL FOGLALKOZNI?


DIAKTABOR ETSZK2Vida Anikót, az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék munkatársát a duális képzés lehetőségéről is kérdezte Bîtoancă Diana, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákja.

„– Miért ajánlja a középiskolás diákoknak, a jövendőbeli hallgatóknak Szegedet? Miért pont ide jöjjenek tanulni?

– Azért ajánlom Szegedet, mert itt sokkal barátságosabb a légkör, mint más egyetemi városokban. Ráadásul a hallgatóknak az SZTE több karán is lehetőségük lesz duális képzésen részt venni. Ez abban áll, hogy felvételt nyernek a felsőoktatásba, ugyanakkor cégnél is dolgozhatnak. 13-14 hétig tehát egyetemi kurzusokra járnak, ezután pedig 8 hétig cég alkalmazottaivá vállnak. Sőt: úgynevezett „fizetést” is kapnak, mely akár ösztöndíjul is szolgálhat.

– Miért jó a duális képzés a hallgatóknak és miért a cégeknek?

– Úgy gondolom, hogy a duális képzésen való részvétel nagy lehetőség a hallgatóknak mivel bekapcsolódhatnak a gyakorlati szakmai munkába, és ezáltal tapasztalatra tesznek szert. Így könnyebben integrálják az elméletet és a gyakorlatot, ami egyébként kifejezetten nehéz dolog. A cégnek pedig ez azért jó, mert kész munkaerőre tesz szert, szakképzett személyeket alkalmazhat, ez pedig elkötelezett munkaerőt képez.

– Miért a fontos a szociális munka szakos hallgatóknak részt venniük szakmai gyakorlaton? Mit nyernek ez által?

– A fontossági szempontok közül a személyiség védelmét emelném ki, hiszen természetesen együtt kell érezni a segítségre szoruló személlyel, de nem szabad a saját problémákat ebbe bevonni. Szét kell tudni választani a magánéletet a szakmától. Ez a megküzdési képességet, ugyanakkor a határok megteremtését is erősíti. Közben a hallgatók identitása érlelődik, elköteleződnek a kiválasztott pálya mellett, és éretté vált személyiségük által sokat adhatnak önmagukból.”

 

*


Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában 9-10. osztályos középiskolások ismerkedhettek meg az univeristassal. De az SZTE a jelenlegi tizenegyedikesekre is gondol: 2015. szeptember 16-án, szerdán és szeptember 25-én, pénteken két alkalmas Tudománykommunikációs Médiatúrára várja az akkor már végzős fiatalokat.


Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktábor és Médiatúra a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/Konv-2015-0006 számú „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázat keretében valósul meg.


SZTEinfo


Kapcsolódó cikkek:


Diákújságírók a szegedi egyetemről: A lenyűgöző egyetemi könyvtár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a „laikus CPR-t” medikusoktól is tanulták

Diákújságírók a szegedi egyetemrő: BTK

Diákújságírók a szegedi egyetemről: FOKozott tudásszomj és élvezet

Diákújságírók a szegedi egyetemről: SZTE GTK-diplomával jó munka és fizetés vár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: az elmélet és gyakorlat összehangolói a mérnökök

Diákújságírók a szegedi egyetemről: sokoldalú az SZTE TTIK informatikai képzése

 


Korábban írtuk:

Siker az SZTE Tudománykommunikációs diáktábora

Javában zajlik az SZTE tudománykommunikációs diáktábora

Diákújságíró táborba hív az SZTE

 

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborát bemutató kisfilmek


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *