SZTE Info

Plain_Air_csoport

Egyetemisták és művésztanárok a csongrádi Plein Air alkotótelepen

A Csongrád-Öregszőlőkben lévő Plein Air művésztelep 40, az ott rendezett nyári alkotótábor 25 éves 2015 nyarán. A nemzetközi rangú alkotóhely és közösség kulcsfigurája Aranyi Sándor festőművész. Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Rajz-művészettörténeti Tanszék nyugalmazott vezetőjével, kollégáival és tanítványával a jubileumi tárlaton, Csongrádon beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi Szög Art csoport vezetőjeként miért Csongrádon hozott létre olyan alkotótelepet, ahol a szegedi felsőoktatásban dolgozó művész tanárok és tanítványok is ihlető helyre leltek? – kérdeztük Aranyi Sándortól.

– Ebben a Tisza-parti városban töltöttem a gyermekkoromat, a feleségem is csongrádi, később is sok időt téltünk itt. Egyetemistaként például lejártam festeni a Körös-torokba, a szállásunk a Csongrád-Öregszőlőkben, a Tisza árterületén lévő Czajlik-villából alakított akkori úttörőház volt. Ez ideális helynek tűnt arra, hogy a természet ölén, a „szabadon festeni” elv alapján dolgozzunk – idézte első benyomásait. – Végül itt, ezen a területen sikerült létrehozni a csongrádi művésztelepet.

 

16 ország, 180 művész

A Plein Air születése Szeged és Darmstadti testvérvárosi kapcsolatához kötődik – folytatta a múltidézést a festőművész. Aranyi Sándor felvillantotta a dél-franciaországi Mirabel festői szépségű városában szerzett élményeit. A romos városkát a németek kezdték felújítani, ott művésztelepet alakítottak ki. E hangulat hatására, 1991-ben Aranyi Sándor Csongrádra szervezett művésztelepet, ahova magyar barátain kívül, a Darmstadtban megismert lengyel művészek mellé, temesvári alkotókat is hívott. Azóta bővült a kör: 16 ország vett részt, közel 180 művész alkotott Csongrádon az elmúlt 25 évben.


Megnyito


– Ideális az alkotásra a csongrádi környezet – mondta, mikor azt kívánta érzékeltetni, a több Csongrád megyei helyszínt is érintő kezdeményezések közül miért éppen itt maradt fönn a művésztelep. – Aki egyszer Csongrádon járt, szeret visszajönni. Ám az a végső lényeg, hogy legyen, aki megszervezi ezt a találkozót és művésztábort – mutatott magára mosolyogva Aranyi Sándor.


Plain_Air
A csongrádi tárlatnyitón.

Mester és tanítvány

Minden második évben megrendezik Csongrádon a Mesterek és Tanítványok Tábort. Így töltik meg tartalommal az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Erasmus-kapcsolatait.

– A tanítványok, a fiatalok bevonása az egyik értelme a művésztelepnek – jelentette ki Aranyi Sándor. Példaként említettet, hogy 2015-ben, e jubileumi esztendőben, a szegedi egyetem művésztanárai közül Marosi Katalin hívta el Szepesi Dórát mint tanítványt, míg a nemrég végzett Tóth Eszter is a nyári telepen dolgozik.

– Szegeden is kollázsokat készítek, festő szakirányon végeztem alapszakon – mondta a csongrádi Szepesi Dóra, az SZTE JGYPK mester szakos hallgatója. – Most adott a lehetőségem, hogy kipróbáljam a szobrászatot.  

– Nyitás a világ felé ez a művésztelep – vélekedett az erdélyi Gál Lehel, aki 2007 óta tanít az SZTE JGYPK művészettörténeti tanszékén. – A kölcsönhatás a legfontosabb: tőlünk tanulnak a diákok, de mi is tanulunk a fiataloktól. Miközben figyelemmel kísérjük a fejlődésüket.



Mesterek_tanitvany

 

Univerzális műtermek

Nincs profilja a csongrádi művésztelepnek. Teljesen szabad, nyitott, univerzális, festő-, szobrász-, grafikai műterem szolgálja az alkotókat, akár bronzot is önthet a művész. Nincs meghatározott létszám sem, de kényelmesen 16-17 művész fér el egyszerre a csongrádi alkotótelepen.

Az egykori tanítványok közül ma már többen tanárok: Molnár Sándor adjunktusként oktatja a szegedi egyetem művészpalántáit. Deák Zoltán műhelyvezető a szegedi egyetemen. Tehát a csongrádi művésztelep résztvevői között mindig akad egyetemi oktató – magyarázta Aranyi Sándor. Japántól kezdve Dél-Amerikán át egészen Temesvárig terjed a kapcsolatháló. – Kiterjedt az egyetemi együttműködés. Például a törökországi Izmirrel is művészeti együttműködést építettünk ki, egyetemi keretekben. Ez is igazolja, hogy a Plein Air léte is segítette a külkapcsolatok bővülését.

Szegednek sajnos nincs művésztelepe, de a csongrádi alkotótelepet magáénak tekintheti az egyetemi város is. Ugyanis a szegedi Szög Art Egyesület vette át a csongrádi művésztelep működtetését – magyarázta Aranyi Sándor, miközben fölvillantotta a Szeged – Csongrád – Mirabel háromszöget.

Hármas ünnepet ülhet idén a csongrádi kulturális fellegvár – hallottuk a Vajdaságból ide származott, a csongrádi művésztelepet 23 igazgató Dudás Sándor szobrászművésztől. Negyed évszázados múltra tekint vissza a Plein Air nemzetközi alkotótelep, az annak helyt adó csongrádi művésztelep 40, a bronzszimpózium pedig 15 éves.

 Mi az értéke a csongrádi művésztelepnek – kérdezett vissza Gál Lehel, aki 1991 óta visszatérő vendég. Összegzésképpen annyit mondott, hogy érték a nyugodt és fantasztikus környezet, a jól felszerelt műtermek és a csongrádi, szerető közönség.

 

SZTEinfo – Kép és szöveg: Újszászi Ilona


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.