SZTE Info

86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

Szegeden a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyermekkönyvnapok hivatalosan csak 2015. június 4-en kezdődik. A programra való ráhangolódásként a megnyitót megelőzően beszélgetett két történész: Kis Gábor Ferencet a Kézikönyv a 2. világháború hadtörténetéhez című könyvéről Olasz Lajos kérdezte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 2., 16 óra, SZTE Kelebelsberg Könyvtár:

Napjaink újkeletű problémája az előző századokhoz képest, hogy immár nem az információ megszerzése jelent számunkra kihívást, hanem a ránk zúduló hatalmas információmennyiség megszűrése, hatékony felhasználása. Felvetődik így bennünk a kérdés, hogy az internet világa mellett van-e még létjogosultsága a kézikönyveknek?

 


Hogyan szűrjük meg az információt?


Kis Gábor Ferenc, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar adjunktusa szerint a hallgatók tudásán, referenciáin is tetten érhető az, hogy az internetes keresők nyújtotta adathalmazt nem tudják megfelelően megszűrni, mi több, a hibák alapján pontosan bemérhető, hogy melyik weboldalt használták forrásként.


Könyvével egy olyan felhasználóbarát forrást kívánt létrehozni, amely pontos adatokat tartalmaz, és azokat rendbe szedve, kategorizálva tárja az olvasó elé, hogy a szükséges adatokat gyorsan és könnyen megtalálhassa.


Fontos szempont volt az, hogy a könyv minél univerzálisabb legyen a maga területén, hogy akár a téma iránt érdeklődők, akár a kutatást végzők számára is hasznos forrás legyen. Ugyanakkor a könyv egyfajta kiegészítő szerepet is betölt a többi, részletesebb forrás mellett.

 

Fegyverek és hadtörténet

A könyv elsősorban a II. világháború hadtörténetével, hadi technikájával, és a hátországok gazdaságával foglalkozik.


A hadtörténet fontos részét képezi a diplomáciai háttérfolyamatok feltárása, és a hadijog részletes leírása. Ezt a részét különösen hiányolta Kis Gábor Ferenc az eddigi, a témában megjelent forrásoknak, a legtöbb írás csak hivatkozik rá. Így fontos részét képezi a könyvnek a a hadijogot részeletesen leíró és magyarázó fejezet.


Bár források terén több magyar szakirodalmat is felhasznált, a hadtechnikai és hadtörténeti rész főleg a nagyhatalmakra koncentrál, hiszen a háborút meghatározó döntések és harcászati eszközök ezekben az országokban jöttek létre. Hogy mely fegyverek leírása került bele a könyvbe, az főként az írói önkényen múlt, mindenesetre igyekezett a legjellemzőbb és legmeghatározóbb eszközökre koncentrálni.

Erre többek között azért volt szükség, mert az író szerint több forrás is elnagyoltan dolgozza fel az adott témát. Tisztában van ugyan vele, hogy a könyvben aki akar, talál hiányosságokat, de törekedett arra, hogy a tanuláshoz, kutatáshoz a lehető leghasznosabb adatokat írja le.

 

Katonák visszaemlékezései

Éppen ezért a rengeteg, internetről és könyvtárakból szerzett adatok feldolgozása során, több nehéz döntést is meg kellett hoznia, hogy mi legyen benne a kézikönyben.

A könyv így nem tér ki részletesen például a háborús bűnösök kérdésére, a különböző gazdasági jelenségek megnevezésére, ahogy az egyes fogalmak magyarázatára sem, a tények és adatok objektív közlésére szorítkozik.

Bár a könyv elsősorban a hadi technikára fókuszál, helyet kapnak azért a katonai visszaemlékezések, levelezések történetei is. Bár ezt a háborút már a technológia döntötte el, az ember szerepe állandó lesz a harctereken. Hogy róluk is árnyaltabb képet kapjunk, pár, a feketehumornak is teret adó történet is helyet kapott a könyvben.

Kis Gábor Ferenc elmesélte, hogy kutatásaihoz a Pesti Hadtörténeti Könyvtárban keresett forrásokat. Egy alkalommal viszont, mikor nem találta a keresett könyvet, azt tanácsolták neki, nézze meg a szegedi Klebelsberg Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményében, ott jó eséllyel megleli. A történet kifejezi: a szegedi egyetemistáknak sem kell Budapestig elutazniuk a kutatásaink érdekében, mert a Klebelsberg Könyvtár az egyik legkiterjedtebb tudásanyaggal rendelkező bibliotéka.

SZTEinfo - Ondrik Imola

A szegedi egyetemmel kapcsolatos programok a 86. Ünnepi Könyvhét kínálatából:

 

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében