SZTE Info

86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

Szegeden a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyermekkönyvnapok hivatalosan csak 2015. június 4-en kezdődik. A programra való ráhangolódásként a megnyitót megelőzően beszélgetett két történész: Kis Gábor Ferencet a Kézikönyv a 2. világháború hadtörténetéhez című könyvéről Olasz Lajos kérdezte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 2., 16 óra, SZTE Kelebelsberg Könyvtár:

Napjaink újkeletű problémája az előző századokhoz képest, hogy immár nem az információ megszerzése jelent számunkra kihívást, hanem a ránk zúduló hatalmas információmennyiség megszűrése, hatékony felhasználása. Felvetődik így bennünk a kérdés, hogy az internet világa mellett van-e még létjogosultsága a kézikönyveknek?

 


Hogyan szűrjük meg az információt?


Kis Gábor Ferenc, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar adjunktusa szerint a hallgatók tudásán, referenciáin is tetten érhető az, hogy az internetes keresők nyújtotta adathalmazt nem tudják megfelelően megszűrni, mi több, a hibák alapján pontosan bemérhető, hogy melyik weboldalt használták forrásként.


Könyvével egy olyan felhasználóbarát forrást kívánt létrehozni, amely pontos adatokat tartalmaz, és azokat rendbe szedve, kategorizálva tárja az olvasó elé, hogy a szükséges adatokat gyorsan és könnyen megtalálhassa.


Fontos szempont volt az, hogy a könyv minél univerzálisabb legyen a maga területén, hogy akár a téma iránt érdeklődők, akár a kutatást végzők számára is hasznos forrás legyen. Ugyanakkor a könyv egyfajta kiegészítő szerepet is betölt a többi, részletesebb forrás mellett.

 

Fegyverek és hadtörténet

A könyv elsősorban a II. világháború hadtörténetével, hadi technikájával, és a hátországok gazdaságával foglalkozik.


A hadtörténet fontos részét képezi a diplomáciai háttérfolyamatok feltárása, és a hadijog részletes leírása. Ezt a részét különösen hiányolta Kis Gábor Ferenc az eddigi, a témában megjelent forrásoknak, a legtöbb írás csak hivatkozik rá. Így fontos részét képezi a könyvnek a a hadijogot részeletesen leíró és magyarázó fejezet.


Bár források terén több magyar szakirodalmat is felhasznált, a hadtechnikai és hadtörténeti rész főleg a nagyhatalmakra koncentrál, hiszen a háborút meghatározó döntések és harcászati eszközök ezekben az országokban jöttek létre. Hogy mely fegyverek leírása került bele a könyvbe, az főként az írói önkényen múlt, mindenesetre igyekezett a legjellemzőbb és legmeghatározóbb eszközökre koncentrálni.

Erre többek között azért volt szükség, mert az író szerint több forrás is elnagyoltan dolgozza fel az adott témát. Tisztában van ugyan vele, hogy a könyvben aki akar, talál hiányosságokat, de törekedett arra, hogy a tanuláshoz, kutatáshoz a lehető leghasznosabb adatokat írja le.

 

Katonák visszaemlékezései

Éppen ezért a rengeteg, internetről és könyvtárakból szerzett adatok feldolgozása során, több nehéz döntést is meg kellett hoznia, hogy mi legyen benne a kézikönyben.

A könyv így nem tér ki részletesen például a háborús bűnösök kérdésére, a különböző gazdasági jelenségek megnevezésére, ahogy az egyes fogalmak magyarázatára sem, a tények és adatok objektív közlésére szorítkozik.

Bár a könyv elsősorban a hadi technikára fókuszál, helyet kapnak azért a katonai visszaemlékezések, levelezések történetei is. Bár ezt a háborút már a technológia döntötte el, az ember szerepe állandó lesz a harctereken. Hogy róluk is árnyaltabb képet kapjunk, pár, a feketehumornak is teret adó történet is helyet kapott a könyvben.

Kis Gábor Ferenc elmesélte, hogy kutatásaihoz a Pesti Hadtörténeti Könyvtárban keresett forrásokat. Egy alkalommal viszont, mikor nem találta a keresett könyvet, azt tanácsolták neki, nézze meg a szegedi Klebelsberg Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményében, ott jó eséllyel megleli. A történet kifejezi: a szegedi egyetemistáknak sem kell Budapestig elutazniuk a kutatásaink érdekében, mert a Klebelsberg Könyvtár az egyik legkiterjedtebb tudásanyaggal rendelkező bibliotéka.

SZTEinfo - Ondrik Imola

A szegedi egyetemmel kapcsolatos programok a 86. Ünnepi Könyvhét kínálatából:

 

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 22.
    09:00 - 10:00
    Idén is sok szeretettel várjuk a kikapcsolódni vágyó volt és jelenlegi hallgatókat és az egész családot az SZTE Alma Mater családi-és sportnapjára!
  • június 22.
    18:30 - 19:30
    Edward Steichen nagyon jókor élt lehetőségeit illetően, leszámítva a két világháborút. Előbb festészetet tanult Párizsban, majd fotóit New York legnevesebb alkotója vásárolta és állította ki; később műfajt teremtett, és az első modern divatfotóssá vált. Hamarosan a legmagasabban fizetett hivatásos fotográfus volt, ő rendezte a világ leglátogatottabb kiállítását, és vezette a New York-i Modern Művészetek Múzeumának fotóművészeti részlegét. A fotográfia művészetté emelésének kulcsfigurájaként azokban az évtizedekben alkothatott, amikor az amerikai álom valóságra volt váltható, s kinevelte azon fotósok nemzedékét, akik ezt az álmot később tovább éltették és lerombolták. Steichen a sűrűjében volt, s élete a fotográfiában a fényképezés történetének egy meghatározó szakasza. Előadó: Kis Péter, fotográfus az SZTE fotográfusképzésének oktatója Az előadást követően tartjuk az American Corner PARAFRÁZIS című fotópályázatának díjátadóját.
  • június 24.
    12:00 - 19:00
  • június 28.
    11:00 - 12:00
  • július 3.
    16:00 - 19:00
    Szeretettel várunk mindenkit foltvarró foglalkozásunkra Christalena Hughmanick, amerikai textilművész vezetésével. A patchwork az amerikai népművészet része - a kreatív önkifejezés és a történetmesélés eszköze. Egy rövid előadást követően varrás- és textilfestés-technikákkal ismerkedünk meg, majd a szabadság témakörében elkészítjük saját négyzeteinket, melyek majd részét képezik a Freedom Quilt nevű kollektív művészeti alkotásnak.