SZTE Info

86. Ünnepi Könyvhét: Závada Pál és Závada Péter korszakai

Korszakok, lehetőségek, szakmai út. E szempontok alapján tette összehasonlíthatóvá Závada Pál, Kossuth-díjas író és fia, Závada Péter költő életútját a Balogh József által irányított beszélgetés. A magyar irodalmi élet változásairól - a 1970-es évektől a 2000-es évek elejéig, és persze napjaink -, az alkotók közti viszonyokról is esett pár szó.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 6., 17 óra 30 perc, Dugonics tér, színpad:

 

A fiatal alkotók indulásáról, szerzői pályafutásuk kezdetéről faggatta beszélgetőpartnereit Balogh József első kérdéseivel.

 

 

Küzdeni a sikerért


zavada_beszelgetesZávada Pál elmondta, az ő idejében még szorosan elkülönült egymástól a „fiatal írók” és a „már elismert írók” köre. Ő félt attól, hogy belekerül az előbbi kategóriába, és szembesülnie kell mindazzal az akadállyal, amivel egy ismeretlen írónak meg kell küzdenie; publikálni, megszerettetni magát, „eladni” a műveit, megtalálni a saját hangját, megtanulni együtt dolgozni a magazinok, könyvek szerkesztőivel, stb. - amit Péternek mind meg kellett élnie. Závada Pál éppen ezért kezdetben a szociográfia területén publikált, az újságokban megjelent írásai nem szépirodalmi, hanem tényközlő, tudományos művek voltak.


Amikor az 1980-as évek végén érdeklődése az irodalom felé fordult, és megírta első, Kulákprés című könyvét, megszerezte a kellő sikert, amivel kikerülhette a „fiatal író” meghatározást, és rögtön meghozta a széleskörű elismerést.


Závada Péter esetében ez az út teljesen másképp alakult. Bár az ő korszakában a fiatal írók már nem határolódnak el élesen az ismertektől, neki komolyabban meg kellett küzdenie az ismeretségért, de ő más műfajban akart érvényesülni. Neki talán plusz nehézséget okozott az, hogy ne vádolhassák meg, hogy az apja nevével akar érvényesülni. Éppen ezért más módon kezdett neki az alkotásnak, „terepmunkát” végzett, igyekezett műveihez, a dalszövegekhez az utcán nyelvet gyűjteni, ihletet szerezni. Ezután pedig a Závada Pál által is szerkesztett Holmi folyóiratba álnéven küldte el verseit, hogy a tehetségét lássák meg, ne a neve alapján ítéljék meg. Ez így is történt, többen – köztük az édesapja is – felfigyeltek a tehetségére, így vált egyre sikeresebbé. A terepmunka mellett a zenészi létet és minden velejáróját – az éjszakázásokat, a zenészi attitűdöt, az életmódot - is a saját bőrén tapasztalta meg.

 

 

Sajtát hangra lelni


Amikor felmerült a kérdés, hogy egy író hogyan találhatja meg a saját hangját, Závada Pál azt is megosztotta velünk, hogy a regényírás során ezt a hangot újra meg kellett találnia, hiszen a regény változatosabb, „játékosabb” stílust követelt meg, mint a tudományos művek. A Kulákprés megírásakor is gyakran, de a mai napig is többször átírja szövegeit, míg meg nem találja a tökéletes hangot.


Ez Závada Péter versei esetében is igaz. A fiatal költő véleménye szerint nem létezik olyan, hogy valakiben „feltorlódik az ihlet, és az egyszer csak kiömlik”, és ír egy tökéletes verset. Egy dalszöveg, egy líra tökéletesítése hosszú és munkás folyamat. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az alkotás során fontos a barátok, szakértők véleménye is. „Persze az sem jó, ha az ember feldarabolódik”, és mindenki véleményére ad, de kell 2-3 olyan ember, aki építő kritikát adhat, és segít megtartani a mértéket, a határokat.


Závada Pál esetében is fontosak ezek a barátok, ilyen például számára Parti Nagy Lajos, akivel kölcsönösen segítik egymás műveinek alakulását véleményükkel.


Azonban apa és fia között nincs meg ez a véleményezés, álláspontjuk szerint nem tudnának kellőképpen objektívak maradni, így ez a módszer nem is lenne életképes.

 

 

Alkotás és elismerés


A műalkotás után fontos állomás az elismerés is, de ahogy minden más, ez is eltérő megítélésű a két korszakban. Míg Závada Pál számára az egyértelmű szakmai elismerést és megtiszteltetést az jelentette, hogy művei megjelentek a Mozgó Világ folyóiratban, addig Závada Péternek az elismerést több állomás jelentette a pályafutása során. A Mozgó Világhoz hasonló áttörést neki a Holmi jelentette leginkább, de fontos pont volt a Jelenkor, illetve az Élet és Irodalom folyóiratok is.


Végül szó esett a jelen- és jövőbeli kérdésekről is. Sajnos a közösen a szerkesztett Holmi folyóirat megszűnt, hiszen főszerkesztője, Réz Pál egészsége sajnálatos módon olyannyira romlott, hogy munkáját nem tudta folytatni, és a szerkesztők egyetértettek abban, hogy nélküle a lap már elveszítené eredeti jellegét.


Závada Pál elmondta, a szerkesztés mellett rendszeres látogatója a Magvetősök könyvestjeinek, amelyek hagyományos helyszíne a Radnóti Színház. Azonban a színházban történt változások miatt aggódva tekint a jövőre, vajon továbbra is helyt ad-e majd a Magvetős-esteknek?

Závada Péter együttese, Akkezdet Phiai mellett mostanában főleg szabad verseket ír, amelyekből egyet meg is osztott a közönséggel, és a Libri könyves estjeire jár találkozni a kortárs írókkal.


Emellett mindkét írótól újabb művekre számíthatunk a közeljövőben, amelyeket nagy érdeklődéssel várunk mindannyian.


SZTEinfo - Kép és szöveg: Ondrik Imola

 

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:


86. Ünnepi Könyvhét: A „ködpiszkáló” kutató, Csupor Dezső a tévhitek ellen

86. Ünnepi Könyvhét: Beszélgetések az elmúlásról

86. Ünnepi Könyvhét: A Kiskunsági Nemzeti Park

86. Ünnepi Könyvhét: Keresd a nőt! – érdekességek Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról

86. Ünnepi Könyvhét: „A virág a fény felé hajlik” - beszélgetés Böjte Csabával

86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége

86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke

86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról

86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás

86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete

86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról
86. Ünnepi Könyvhét: Hivatalos megnyitó és SZTE-s programok
86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

86. Ünnepi Könyvhét: Ígéretes kiadványok

86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft