SZTE Info

86. Ünnepi Könyvhét: Závada Pál és Závada Péter korszakai

Korszakok, lehetőségek, szakmai út. E szempontok alapján tette összehasonlíthatóvá Závada Pál, Kossuth-díjas író és fia, Závada Péter költő életútját a Balogh József által irányított beszélgetés. A magyar irodalmi élet változásairól - a 1970-es évektől a 2000-es évek elejéig, és persze napjaink -, az alkotók közti viszonyokról is esett pár szó.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2015. június 6., 17 óra 30 perc, Dugonics tér, színpad:

 

A fiatal alkotók indulásáról, szerzői pályafutásuk kezdetéről faggatta beszélgetőpartnereit Balogh József első kérdéseivel.

 

 

Küzdeni a sikerért


zavada_beszelgetesZávada Pál elmondta, az ő idejében még szorosan elkülönült egymástól a „fiatal írók” és a „már elismert írók” köre. Ő félt attól, hogy belekerül az előbbi kategóriába, és szembesülnie kell mindazzal az akadállyal, amivel egy ismeretlen írónak meg kell küzdenie; publikálni, megszerettetni magát, „eladni” a műveit, megtalálni a saját hangját, megtanulni együtt dolgozni a magazinok, könyvek szerkesztőivel, stb. - amit Péternek mind meg kellett élnie. Závada Pál éppen ezért kezdetben a szociográfia területén publikált, az újságokban megjelent írásai nem szépirodalmi, hanem tényközlő, tudományos művek voltak.


Amikor az 1980-as évek végén érdeklődése az irodalom felé fordult, és megírta első, Kulákprés című könyvét, megszerezte a kellő sikert, amivel kikerülhette a „fiatal író” meghatározást, és rögtön meghozta a széleskörű elismerést.


Závada Péter esetében ez az út teljesen másképp alakult. Bár az ő korszakában a fiatal írók már nem határolódnak el élesen az ismertektől, neki komolyabban meg kellett küzdenie az ismeretségért, de ő más műfajban akart érvényesülni. Neki talán plusz nehézséget okozott az, hogy ne vádolhassák meg, hogy az apja nevével akar érvényesülni. Éppen ezért más módon kezdett neki az alkotásnak, „terepmunkát” végzett, igyekezett műveihez, a dalszövegekhez az utcán nyelvet gyűjteni, ihletet szerezni. Ezután pedig a Závada Pál által is szerkesztett Holmi folyóiratba álnéven küldte el verseit, hogy a tehetségét lássák meg, ne a neve alapján ítéljék meg. Ez így is történt, többen – köztük az édesapja is – felfigyeltek a tehetségére, így vált egyre sikeresebbé. A terepmunka mellett a zenészi létet és minden velejáróját – az éjszakázásokat, a zenészi attitűdöt, az életmódot - is a saját bőrén tapasztalta meg.

 

 

Sajtát hangra lelni


Amikor felmerült a kérdés, hogy egy író hogyan találhatja meg a saját hangját, Závada Pál azt is megosztotta velünk, hogy a regényírás során ezt a hangot újra meg kellett találnia, hiszen a regény változatosabb, „játékosabb” stílust követelt meg, mint a tudományos művek. A Kulákprés megírásakor is gyakran, de a mai napig is többször átírja szövegeit, míg meg nem találja a tökéletes hangot.


Ez Závada Péter versei esetében is igaz. A fiatal költő véleménye szerint nem létezik olyan, hogy valakiben „feltorlódik az ihlet, és az egyszer csak kiömlik”, és ír egy tökéletes verset. Egy dalszöveg, egy líra tökéletesítése hosszú és munkás folyamat. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az alkotás során fontos a barátok, szakértők véleménye is. „Persze az sem jó, ha az ember feldarabolódik”, és mindenki véleményére ad, de kell 2-3 olyan ember, aki építő kritikát adhat, és segít megtartani a mértéket, a határokat.


Závada Pál esetében is fontosak ezek a barátok, ilyen például számára Parti Nagy Lajos, akivel kölcsönösen segítik egymás műveinek alakulását véleményükkel.


Azonban apa és fia között nincs meg ez a véleményezés, álláspontjuk szerint nem tudnának kellőképpen objektívak maradni, így ez a módszer nem is lenne életképes.

 

 

Alkotás és elismerés


A műalkotás után fontos állomás az elismerés is, de ahogy minden más, ez is eltérő megítélésű a két korszakban. Míg Závada Pál számára az egyértelmű szakmai elismerést és megtiszteltetést az jelentette, hogy művei megjelentek a Mozgó Világ folyóiratban, addig Závada Péternek az elismerést több állomás jelentette a pályafutása során. A Mozgó Világhoz hasonló áttörést neki a Holmi jelentette leginkább, de fontos pont volt a Jelenkor, illetve az Élet és Irodalom folyóiratok is.


Végül szó esett a jelen- és jövőbeli kérdésekről is. Sajnos a közösen a szerkesztett Holmi folyóirat megszűnt, hiszen főszerkesztője, Réz Pál egészsége sajnálatos módon olyannyira romlott, hogy munkáját nem tudta folytatni, és a szerkesztők egyetértettek abban, hogy nélküle a lap már elveszítené eredeti jellegét.


Závada Pál elmondta, a szerkesztés mellett rendszeres látogatója a Magvetősök könyvestjeinek, amelyek hagyományos helyszíne a Radnóti Színház. Azonban a színházban történt változások miatt aggódva tekint a jövőre, vajon továbbra is helyt ad-e majd a Magvetős-esteknek?

Závada Péter együttese, Akkezdet Phiai mellett mostanában főleg szabad verseket ír, amelyekből egyet meg is osztott a közönséggel, és a Libri könyves estjeire jár találkozni a kortárs írókkal.


Emellett mindkét írótól újabb művekre számíthatunk a közeljövőben, amelyeket nagy érdeklődéssel várunk mindannyian.


SZTEinfo - Kép és szöveg: Ondrik Imola

 

Az SZTE Hírportál információi a 86. Ünnepi Könyvhétről:


86. Ünnepi Könyvhét: A „ködpiszkáló” kutató, Csupor Dezső a tévhitek ellen

86. Ünnepi Könyvhét: Beszélgetések az elmúlásról

86. Ünnepi Könyvhét: A Kiskunsági Nemzeti Park

86. Ünnepi Könyvhét: Keresd a nőt! – érdekességek Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról

86. Ünnepi Könyvhét: „A virág a fény felé hajlik” - beszélgetés Böjte Csabával

86. Ünnepi Könyvhét: Utcára vitt tudomány –Szent-Györgyi öröksége

86. Ünnepi Könyvhét: Az idő kereke

86. Ünnepi Könyvhét: „Én itt vagyok” - irodalmi megemlékezés Baka Istvánról

86. Ünnepi Könyvhét: Egy csodálatos utazás

86. Ünnepi Könyvhét: Merőleges viszonyok – El Kazovszkij művészete

86. Ünnepi Könyvhét: „Az SZTE utcára viszi a tudományt” – akadémikus, professzor a kutatásról
86. Ünnepi Könyvhét: Hivatalos megnyitó és SZTE-s programok
86. Ünnepi Könyvhét: Szegedi hadi diadal

86. Ünnepi Könyvhét: Ígéretes kiadványok

86. Ünnepi Könyvhét: Idegenfelfogás az első ezredforduló korában

86. Ünnepi Könyvhét: Kötetbe foglalt cikkgyűjtemény az innovációról

„Az SZTE utcára viszi a tudományt” az Ünnepi Könyvhét idején

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.