SZTE Info

napelem_zold_egyetem_kiemelt_nagy

A Szegedi Tudományegyetem a fenntarthatóság útján

A Szegedi Tudományegyetemen 2009-ben indították el az első zöld iroda programot. 2015-ben az SZTE a világ 20 legzöldebb universitasa közé tartozik. Az ehhez a fejlődéshez kötődő európai uniós pályázat zárórendezvényét 2015. június 25-én tartották a TIK-ben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Projektzáró rendezvényt tartottak 2015. június 25-én a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Nem véletlen, hogy a rendezvény az egyetem legzöldebb, és a „zöldítésben” éljen járó épületébe került, hiszen a téma a zöld egyetem volt.

 

Az SZTE zöld műszaki megoldásainak fejlődését Rovó István főmérnök mutatta be, kollégái pedig azokról a jó gyakorlatokról, tapasztalatokról és zöld megoldásokról számoltak be a TOP 10 zöld egyetem projektelem – amely a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 azonosító számú projekt szervezetfejlesztési alprojekt részeként valósult meg – kapcsán, amelyeket tanulmányútjaikon, külföldi felsőoktatási intézményekben láttak.

 

 

A zöld misszió


A rendezvényt Szabó Gábor akadémikus, rektor nyitotta meg. Elmondta: egy nagyon sokrétű projektről van szó, amelyben számos olyan aktivitás van, amelyeket a jövőben is fenn kell tartani.


Ez az aktivitás, ez a misszió a szegedi egyetem küldetésének fontos része, amitől nem kíván az intézmény elkanyarodni. A világ zöld egyetemeinek rangsorában elért 19. hely nagyon elegáns. Ez a helyezés pedig azért nagyon szép, mert világos, hogy ez már egy olyan kategória – valahol az első ötven helyezésig –, amit nem lehet egyszeri intézkedéssel elérni vagy fenntartani. Ez már az a kategória, ahol nagyon tudatos, nagyon sok éves fejlesztési stratégia van. Bár igaz az is, hogy a többi egyetemnél e célra a miénknél sokkal nagyobb források állnak rendelkezésre.


A rangsorban előkelő külföldi egyetemek között van olyan például, amely a campusán belül elektromos közlekedés kialakítását tervezi – tette hozzá a rektor.


A Szegedi Tudományegyetemnek a világranglistán való 19. hely eléréséhez minden eszközt egy cél érdekében fel kellett sorakoztatnia – mondta Szabó Gábor, hozzátéve: ebben a szegedi egyetem sikeres volt.


– Ezt a helyet megtartatni nem triviális, ha nem teszünk semmit, akkor nem fog sikerülni – hívta fel a figyelmet Szabó Gábor. Hozzátette: reméli, hogy az egyetem nemcsak meg tudja tartani ezt a helyezést, hanem javítani is tud rajta, és erre jó az esély. Úgy véli: a geotermia bevezetése és a napelemek megduplázása révén talán még arra is esély van, hogy az intézmény a helyezésén javítson egy-két helyet. Utána viszont a helyezés megtartása lesz a fontos célkitűzés.

 

 

Az első szennyvízhővel fűtő intézmény


Szabó Gábor akadémikus az egyetemet húsz éven át szolgáló, nyugdíjba vonuló Rovó István főmérnök munkásságát méltatta: az egyetem vezetése és a saját maga nevében megköszönte munkáját. Csatlakozott az ünnepélyes pillanathoz Bodor Dezső is, aki elmondta:a Szegedi Tudományegyetem lesz a világon az első olyan intézmény, amelynek egyes épületeit szennyvízhővel fogják fűteni. Ebben Rovó István főmérnöknek is része van. Ezt követően Bodor Dezső a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara nevében oklevelet és emlékérmet adott át Rovó Istvánnak a megújuló energiák Szegedi Tudományegyetemen való széleskörű alkalmazásáért.

 

A záró rendezvény Rovó István prezentációjával folytatódott, amelyben elsőként a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat mutatta be. Elmondta: nagy lehetőségek rejlenek a szélerőművekben, amelyet egyébként Magyarországon a nyugati határ közelében használnak jelenleg. Érdekességként megemlítette, hogy spanyol szakemberek kifejlesztettek egy olyan szélerőművet, amelynek nincsenek forgó berendezései, a turbinája lapát nélküli. Az erőmű rezonanciát állít elő, és ezt a rezgést alakítja át energiává.

 

 

A környezettudatos nevelésről


A Szegedi Tudományegyetemmel kapcsolatban arra mutatott rá rovó István: a szegedi egyetem „zöldítése” során igyekeztek olyan megtakarítási lehetőségeket keresni, amelyek alkalmazása során az egyetemi szolgáltatás minősége nem csökken. Az energia megtakarításnak sok eleme van, az egyik és legfontosabb a környezettudatos nevelés – amelyet minden évben újra kell kezdeni, hiszen az egyetemre érkező gólyáknak is át kell adni ezt a szemléletet.


A megtakarításokhoz hozzájárul a téli, úgynevezett „szénszünet” és a nyári, úgynevezett „klímaszünet” is.


Az energia megtakarítás egyik alappillére az automatizálás: olyan épületgépészeti rendszerek, mozgás és hőmérsékletérzékelők, termosztatikus radiátorok felszerelése és alkalmazása, amelyek képesek a rendszert átfogóan, és hatékonyan működtetni. Ehhez járul hozzá a modern gépészet alkalmazása is, például az energiatakarékos kondenzációs kazánok, valamint az alacsony karbantartási költségű berendezések beszerzése.


Rovó István prezentációjában megemlítette azt is, hogy a Szegedi Tudományegyetem 300 épületben működik, hétezer energiaszámlát kell kezelnie. Az éves energiaköltség 2,7 milliárd forint.

 

 

Energiatakarékosság lépései


Az egyetem energiatakarékosságot megcélzó programja nem most kezdődött, ennek az első lépése volt az a hőtechnikai rekonstrukció, amelynek során a klinikáknál a földbe süllyesztették a távvezetéket, ezzel 20-25 százalékos energia megtakarítást értek el.


A második, hatalmas lépés a 2004. december 10-én kapuit megnyitó Tanulmányi és Információs Központ építése volt, amelynek tervezői az építészeti és energetikai megoldásokat tekintve jóval koruk előtt jártak. A TIK esetében sok mindent figyelembe kellett venni: az épület tájolását, a nagy üvegfelületeket, az árnyékolást, a mesterséges szellőztetést. Ez az épület kapott napkollektorokat is.

 

Tény, hogy az egyetemi és városi polgárokat célzó szemléletformálás mellett az SZTE elkötelezett abban is, hogy kihasználja a megújuló energiaforrások adta lehetőségeket. Ezeket a Tanulmányi és Információs Központ mellett több nagyberuházás is bizonyítja. Például a 2015-ben megduplázódó, napenergia felhasználásával megvalósuló villamosenergia termelés, vagy a szennyvízhő hasznosításán alapuló technológia kiépítése a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

 

 

Külföldi zöld megoldások


Az egyetem munkatársai mindig nyitottak és keresik az új technológiai megoldásokat is, erre volt lehetőségük a TOP 10 zöld projektelemnek köszönhetően. Ennek támogatásával külföldi felsőoktatási intézmények élenjáró zöld megoldásait, látogatói programjait és jó gyakorlatait ismerhette meg a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak egy csapata, amelyről Gyarmati László, a TIK intézmény igazgatója számolt be.


A Szegedi Tudományegyetem a fenntarthatóság útján: Eddig megtett lépések, lehetséges útirányok című projektelem záró rendezvényének programja az állófogadást követő szakmai beszélgetéssel zárult, amelyen az SZTE fenntarthatósági törekvéseinek további lépéseit, közép és hosszú távú akcióterveket vitattak meg.


SZTEinfo – Ny. É. E.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.