SZTE Info

SZTE-kutatók eredménye is a Nature-cikk

A Szeged melletti Szőregről származó emberi csontmaradvány vizsgálata, az SZTE Embertani Tanszék két oktatójának az eredménye is hozzájárult ahhoz a cikkhez, amelyet a Nature magazin 2015. júniusi számában jelentetett meg a bronzkori eurázsiai népességek archeogenetikai kutatásának legújabb eredményeiről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Nagy kulturális változásokkal, és nagy népesség mozgásokkal jellemezhető a bronzkori Eurázsia időszámításunk előtt 3000–1000 közötti kétezer éves története. „E mozgalmas időszak populációgenetikai jellemzőit tanulmányozta a közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport, megkísérelve a genetikai eredmények régészeti értelmezését is. A dán és svéd kutatók, Morten E. Allentoft, Martin Sikora, Eske Willerslev, valamint Kristian Kristiansen és Karl-Göran Sjörgen vezetésével végzett elemzések eredményei a Nature 2015. június 11-i számában jelentek meg” – adja hírül az ELTE Hírlevele.


A nagyszabású kutatási projektben 101 eurázsiai, közte 4 magyarországi középső bronzkori lelőhelyről származó humán csontmintát is elemeztek. Az Érd, Százhalombatta, Battonya, Szőreg környékéről származó bronzkori emberi csontok vizsgálatában az MTA BTK Régészeti Intézete (Kiss Viktória, Szeverényi Vajk), az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára (Hajdu Tamás), a százhalombattai Matrica Múzeum (Vicze Magdolna), az ELTE BTK Régészettudományi Intézete (Tóth Gusztáv), a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke (Pálfi György, Paja László), valamint a Torontói Egyetem (Paul R. Duffy) munkatársai vettek részt.

 

„Az eredmények azt mutatják, hogy az eurázsiai bronzkor populációtörténeti szempontból egy meglehetősen dinamikus időszak volt, nagyobb népesség mozgások is történtek, amelyeknek meghatározó szerepe volt a mai Európa és Közép-Ázsia népességtörténeti képének létrejöttében. Az i. e. 4. évezred végén és a 3. évezred elején a kelet-európai sztyeppéről Közép-Európa irányába mutathatók ki vándorlások, amelyet a genetikai adatok alapján később egy kelet felé irányuló visszaáramlás követett. Ez a folyamat megfelel az indoeurópai nyelvű népek eredetéről vallott egyik elméletnek.


Fontos eredmények születtek a laktóz érzékenység kérdéskörében is. Korábban az általános vélekedés szerint a laktóz tolerancia a Balkánon vagy a Közel-Keleten fejlődött ki, az újkőkori élelemtermelés bevezetésével összefüggésben. Jelen kutatás azonban azt bizonyítja, hogy az a mutáció, amely a laktóz toleranciát eredményezi még a bronzkorban is ritka volt Európában. Ez a genetikai jelleg feltehetően a Jamnaja népesség kaukázusi pásztoraival együtt érkezett Európába, de az a szelekció, amely a legtöbb európait laktóz toleránssá tette, sokkal később játszódott le – összegez az ELTE Hírlevelének cikke.


A vizsgált közép-európai minták esetében a keleti eredetű Jamnaja közösségek génjeivel a legtöbb kapcsolatot a zsinórdíszes kultúrához, majd csökkenő mértékben a harang alakú edények köréhez sorolt egyének mutatják. A magyarországi középső bronzkori minták esetében ez a genetikai kapcsolat azonban nagyon kismértékű.”


A Kárpát-medence bronzkori (Kr. e. 2500-1500) népességtörténetének részletes felderítésére az MTA BTK Régészeti Intézetében Kiss Viktória vezetésével idén MTA Lendület kutatócsoport alakul.

 

A teljes tanulmány elérhető az alábbi oldalon és PDF dokumentumban.


A kutatási eredményekről részletesen olvashatunk az MTA honlapján megjelent írásban is.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. július 09.

Kiemelt_Medicina_Juhasz_A

Kóboroljuk be, fedezzük fel Európát Juhász Árpáddal! A nyári vakáció startjánál a magyar geológust, a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakját a 90. Ünnepi Könyvhét szegedi programján bemutatott legújabb könyvéről, az Egzotikus Európáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a kiadványt gondozó Medicina Könyvkiadó vezérigazgatója és a szerkesztő véleményére is.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 15. 08:00 - 19. 23:59
  • október 17. 00:00 - 19. 00:00
    Szeretettel invitálunk minden érdeklődő kutatót, tanárt, fordítót, művészt és színházzal foglalkozó szakembert, valamint egyetemi és PhD hallgatót a „Jágónak” Shakespeare-konferenciára, melyet 2019. október 17-19. között tartunk a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Hagyományainkat követve olyan fórumot szeretnénk teremteni, amely az egyént és a közösséget egyaránt segíti munkájában, terveinek alakításában és megvalósításában. Lehetőséget kívánunk biztosítani a szakma képviselői számára, hogy megosszuk egymással azokat a problémákat, amelyekkel a változó egyetemi-kutatói-alkotói környezetben szembesülünk. A konferencián a részvétel többféleképpen is lehetséges: 20 perces konferencia-dolgozattal, 20 perces projekt-bemutatóval, más résztvevők munkáihoz kapcsolódó korreferátummal, a kerekasztal-beszélgetést előkészítő vitaindítóval, illetve auditáló résztvevőként. Konferenciánk idei témájával egyszerre kívánunk reflektálni a shakespeare-i örökség folyamatos jelenvalóságára és kihívásaira. Minden Shakespeare-rel kapcsolatos munkát szívesen látunk, magyar vagy angol nyelven. Kérjük, az alábbi linken található regisztrációs űrlapon jelentkezzen a konferenciára 2019. július 1-ig. Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdcEY-daAyEDfkgj3e8fw-EgkXYOPs67Rf5cbTFokePmBn_FA/viewform?usp=sf_link A dolgozatok és projektleírások szövegét szeptember 1-ig várjuk (a vitaindítókat és a korreferátumokat nem kell előre beküldeni).
  • november 28. 08:00 - 30. 16:00
    Interdiszciplináris jelenkor-történeti és politológiai konferencia.