SZTE Info

SZTE: tapasztalatcsere a duális képzés fejlesztéséről

A duális képzés intézményi és vállalati tapasztalatairól, a jövőben bevezetendő új duális képzési szakok lehetőségiről tanácskoztak 2015. június 24-én az SZTE Mérnöki Karán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felsoA TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 számú „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című projekt részeknt megrendezett workshopon a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola, valamint a HILTI Szerszám Kft. és a DELTAPLAST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviselő számoltak be a duális képzés intézményi és vállalti tapasztalatairól.


  Az SZTE MK gépészmérnök szakán


A rendezvényen Bíró István egyetemi docens ismertette a duális képzés fejlesztésének lehetőségeit az SZTE Mérnöki Kar mérnöki szakjain. Elmondta: a műszaki területen duális képzési formát készítettek elő 2015. szeptemberi indítással a gépészmérnök szakon. 2014. decemberében 7 vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást a duális képzés gyakorlati biztosításához, majd 2015. áprilisában további 6 partnert vontak be a gyakorlatorientált képzésbe. Így a duális képzés területén jelenleg 13 vállalkozással áll partnerségben a fakultás.


Az Axiál Javító Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezettel, a Lianamar Hungary Zrt.-vel, az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft.-vel, a Contitech Rubber Industrial Kft.-vel, a Moltech-kel, a Tornado International Kft.-vel, a GLB Alkatrészgyártó és Szerelőipari Vállalkozás Kft.-vel, az Alukonstrukt Kft.-vel, a Derula Kft.-vel, a Szegána Kft.-vel, a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft.-vel, valamint a Trascommers Kft.-vel működik együtt az SZTE Mérnöki Kar.

 

A kiválasztási folyamat


A 7 féléves gépészmérnök szak tantervében a természettudományi ismeretek és a szakmai törzsanyag a két súlyosabb terület, emellett gazdasági és humán ismereteket is elsajátítanak a hallgatók. A duális képzési formába felvételt nyert diákok ugyanúgy részt vesznek az intézményi szakaszban, a laborgyakorlatokban és az elméleti órákon, mint a hagyományos képzésben résztvevő diáktársaik – ismertette Bíró István. Hozzátette: a kiválasztási folyamat két csatornás: a vállalathoz és az egyetemhez egyaránt jelentkezni kell.


A hallgatónak először a céghez, majd az egyetem szakjára kell beadnia jelentkezését. Ezt követi a céges, majd az intézményi felvételi. Amennyiben mindkét felvételi sikeres, úgy az SZTE és a vállalat együttműködési megállapodást köt, majd a hallgató beiratkozik az egyetemre, végül a cég megköti a hallgatói munkavállalói szerződést a kiválasztott diákkal – ismertette a folyamatot. A gyakorlati képzési tematikába olyan témaköröket építettek be, mint a cégismeret, a prezentációs technikák, a műhely-gyakorlatok, a számítógépes műszaki ábrázolás a vállalati gyakorlatban, a dokumentációk kezelése, az anyagvizsgálati módszerek ipari alkalmazása, méréstechnikai alkalmazások az iparban, a vállalat energiagazdálkodása és aktív részvétel az adott cégnél futó projektmunkában.

A tanterv szerint a hallgató szakdolgozatának is egy valós céges problémához kell kötődnie – tudtuk meg.

 

A hallgatók 5-15 százalékát érinti


„A duális képzésben résztvevő hallgatók húzóerőként jelennek meg a felsőoktatásban, motiválják a többi hallgatót is” – fogalmazott Bíró István. Hozzátette: a németországi minta alapján a duális képzés az összhallgatói létszám 5-15%-át teszi ki, ezért is tekintik elitképzésnek.


A Szegedi Tudományegyetemen műszaki területen 2016. szeptemberi kezdéssel tervezik a mechatronikai mérnök szak duális képzési formában való meghirdetését. Az intézmény agrárképzési területen duális képzési formát kíván bevezetni élelmiszermérnök, illetve a mezőgazdaságival kibővült élelmiszeripari gépészmérnök szakokon szintén 2016. szeptemberétől. Ugyanakkor a fakultás tervei között szerepel a partnervállalatok körének bővítése is.


A duális képzés intézményi és vállalati tapasztalatairól, a jövőben bevezetendő új duális képzési szakok lehetőségiről tanácskozás a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 számú „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című projekt keretében valósult meg.


SZTEinfo - Ó. G.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.