SZTE Info

pal_csaba_bolyai_dij_kiemelt_nagy

Ismét Szegeden a Bolyai-díj: Pál Csaba biológus stratégiai játékai

A genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozó szegedi kutató, Pál Csaba biológus kapta a 2015. évi Bolyai-díjat. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elismerésével ismét a Tisza-parti városba került „a magyar Nobel-díj’.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért nyolcadik alkalommal adták át a Bolyai János Alkotói Díjat. A „magyar Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetést 2015. május 17-én vette át Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az evolúciós rendszerbiológiai csoport vezetője.

 

 

A baktériumok Achilles-sarkát keresi


„Antibiotikum-reziszetencia kutató nyerte a Bolyai-díjat” – adta hírül a magyar sajtó Pál Csaba szegedi biológus elismeréséről.


„(…) Megvizsgáltuk, hogy amikor egy baktérium alkalmazkodik egy adott antibiotikumhoz, akkor vajon más szerekkel szemben hiperérzékennyé válik-e? A válasz: igen. Az a mutáció, amely ellenálló teszi baktériumokat néhány gyógyszerrel szemben, egyben egy Achilles-sarkat is magában rejt” – nyilatkozta Pál Csaba biológus abban az interjúban, amelyet a Szegedi Egyetem Magazinnak adott abból az alkalomból, hogy elnyerte a 2014-es Szent-Györgyi Talentum Díjat: http://www.u-szeged.hu/sztemagazin/arcel/minden-bakteriumnak-van. A „szegedi Nobel-díjnak” is nevezett elismerést azért ítélte az MTA SZBK kutatójának a díjat 2013 óta kiosztó Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, mert rendkívül jelentősnek ítélte a külföldről hazatelepült Pál Csaba eredményeit: a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának részletes feltérképezését.

 

 

Miért érdekes a kutatómunka?


A stratégiai játékokhoz hasonlította a tudományos kutatást a SZEM-nek 2014 őszén adott interjúban.„Az ember állandóan új problémákkal találja szembe magát egy gyorsan változó környezetben, melyeket meg kell oldania” – fogalmazta meg Pál Csaba, hogy miért tatja még a stratégiai játékoknál is érdekesebbnek a tudományos kutatást.


Pál Csaba 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen. Bolyai-díjasként több médiumban is nyilatkozta: nem bánta meg, hogy – részben az MTA Lendület programjának jóvoltából – hazatérhetett. Kutatóként új lehetőségeket kapott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

 

 

Csapatban dolgozik


Húsztagú, többségében a szegedi egyetemhez kötődő PhD hallgató alkotta kutatócsoport élén dolgozik Pál Csaba. A kutatócsoportról ad bőséges információt a http://group.szbk.u-szeged.hu/sysbiol/hun-sites-kezdolap.html honlap.


A Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu 6. számában közölt interjúban többször is hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát. „A siker érdekében ötvözni kell a molekuláris biológiát, az evolúcióbiológiát, az ökológiát, valamint a rendszerbiológiát, amely számítógépes modellezést is igénybe vesz” – sorolta a különböző tudományterületeket, hozzátéve, hogy a felismerés nem csak az ő érdeme. Pál Csaba büszke fiatal munkatársaira, a közös sikerekre. Ezért elsősorban nekik mondott köszönetet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 2015. május 17-én, amikor – Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében – átvette Áder János köztársasági elnöktől a Bolyai-díjat.

 

 

A „magyar Nobel-díj” históriája


Ismét Szegedre került a Bolyai-díj. A „magyar Nobel-díj” több szállal is kötődik Szegedhez.


„A Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés – nyilatkozta Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „A díj mélyen beágyazódott a tudományos közéletbe, úgy hisszük, nem csupán aspirációnk ez, de ténylegesen is a ’magyar Nobel-díjként’ tartják számon a szélesebb értelmiségi közvéleményben. Ennek egyik alapvető kritériuma és feltétele az volt, hogy a díjbizottság valóban a tudomány általánosan elismert és elfogadott képviselőiből álljon, és döntései egyöntetűen elfogadottá váljanak” – fogalmazott Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Véleményét több médium is idézte abból az alkalomból, hogy az első Bolyai-díjat 15 évvel ezelőtt adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréseként.


Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta. Bolya-díjas: Roska Tamás informatikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt fizikus akadémikus, a korábban a szegedi egyetemen oktató és kutató, jelenleg az MTA elnöki tisztét betöltő Lovász László matematikus, továbbá: Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.


Kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személy munkáját ismerik el, aki „nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díj százezer eurós pénzjutalommal jár. A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody” – írta a Napi Gazdaság 2015. május 18-án. Az elismerés tudományterülethez nem köthető, egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.


Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora a bizottság munkáját is jellemezte.


„A Bolyai-díj bizottsággal szemben egy nagyon fontos kérés van – ugyanaz, ami a Nobel-díj bizottság esetében is –, hogy nem kaphat mindenki díjat, aki megérdemli, de azt el kell kerülni, hogy olyan kapjon, aki nem érdemli meg – hangsúlyozta Szabó Gábor. – Eddig minden díjbizottság meg tudta oldani ezt a feladatot.”

 

További információk, fotók

 

SZTEinfo – Ú. I.

Kép forrása: index.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 16.
    09:00 - 19:00
    Tizennyolcadik alkalommal rendez nyári egyetemet a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő külföldieknek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológia Központja 2018. július 16-tól augusztus 10-ig.
  • augusztus 26. 08:00 - 30. 16:00
  • augusztus 27.
    11:00 - 19:00
    A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány 2018. augusztus 27-29. között rendezi meg „Az Újszövetség hellén és júdaista háttere” című konferenciáját, mely az újszövetségi szerzők szövegeiben fellelhető különböző ókori témák és műfajok a Biblia szövegére gyakorolt hatását vizsgálja. Ebben a tárgyban átfogó konferenciát eddig nem rendeztek Magyarországon úgy, hogy arra egyszerre hívtak volna meg biblikusokat és hellenizmus szakértőket. Az előadások célja a keresztény és a nem keresztény szövegek viszonyának elemzése, nyelve pedig magyar, német és angol.
  • szeptember 10.
    18:00 - 20:00
    A folyamat: a nyolcezresek csúcsára vezető út - Klein Dávid előadása
  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Velünk élő robotok - a technológia hatása mindennapjainkra