SZTE Info

pal_csaba_bolyai_dij_kiemelt_nagy

Ismét Szegeden a Bolyai-díj: Pál Csaba biológus stratégiai játékai

A genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozó szegedi kutató, Pál Csaba biológus kapta a 2015. évi Bolyai-díjat. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elismerésével ismét a Tisza-parti városba került „a magyar Nobel-díj’.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért nyolcadik alkalommal adták át a Bolyai János Alkotói Díjat. A „magyar Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetést 2015. május 17-én vette át Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az evolúciós rendszerbiológiai csoport vezetője.

 

 

A baktériumok Achilles-sarkát keresi


„Antibiotikum-reziszetencia kutató nyerte a Bolyai-díjat” – adta hírül a magyar sajtó Pál Csaba szegedi biológus elismeréséről.


„(…) Megvizsgáltuk, hogy amikor egy baktérium alkalmazkodik egy adott antibiotikumhoz, akkor vajon más szerekkel szemben hiperérzékennyé válik-e? A válasz: igen. Az a mutáció, amely ellenálló teszi baktériumokat néhány gyógyszerrel szemben, egyben egy Achilles-sarkat is magában rejt” – nyilatkozta Pál Csaba biológus abban az interjúban, amelyet a Szegedi Egyetem Magazinnak adott abból az alkalomból, hogy elnyerte a 2014-es Szent-Györgyi Talentum Díjat: http://www.u-szeged.hu/sztemagazin/arcel/minden-bakteriumnak-van. A „szegedi Nobel-díjnak” is nevezett elismerést azért ítélte az MTA SZBK kutatójának a díjat 2013 óta kiosztó Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, mert rendkívül jelentősnek ítélte a külföldről hazatelepült Pál Csaba eredményeit: a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának részletes feltérképezését.

 

 

Miért érdekes a kutatómunka?


A stratégiai játékokhoz hasonlította a tudományos kutatást a SZEM-nek 2014 őszén adott interjúban.„Az ember állandóan új problémákkal találja szembe magát egy gyorsan változó környezetben, melyeket meg kell oldania” – fogalmazta meg Pál Csaba, hogy miért tatja még a stratégiai játékoknál is érdekesebbnek a tudományos kutatást.


Pál Csaba 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen. Bolyai-díjasként több médiumban is nyilatkozta: nem bánta meg, hogy – részben az MTA Lendület programjának jóvoltából – hazatérhetett. Kutatóként új lehetőségeket kapott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

 

 

Csapatban dolgozik


Húsztagú, többségében a szegedi egyetemhez kötődő PhD hallgató alkotta kutatócsoport élén dolgozik Pál Csaba. A kutatócsoportról ad bőséges információt a http://group.szbk.u-szeged.hu/sysbiol/hun-sites-kezdolap.html honlap.


A Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu 6. számában közölt interjúban többször is hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát. „A siker érdekében ötvözni kell a molekuláris biológiát, az evolúcióbiológiát, az ökológiát, valamint a rendszerbiológiát, amely számítógépes modellezést is igénybe vesz” – sorolta a különböző tudományterületeket, hozzátéve, hogy a felismerés nem csak az ő érdeme. Pál Csaba büszke fiatal munkatársaira, a közös sikerekre. Ezért elsősorban nekik mondott köszönetet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 2015. május 17-én, amikor – Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében – átvette Áder János köztársasági elnöktől a Bolyai-díjat.

 

 

A „magyar Nobel-díj” históriája


Ismét Szegedre került a Bolyai-díj. A „magyar Nobel-díj” több szállal is kötődik Szegedhez.


„A Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés – nyilatkozta Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „A díj mélyen beágyazódott a tudományos közéletbe, úgy hisszük, nem csupán aspirációnk ez, de ténylegesen is a ’magyar Nobel-díjként’ tartják számon a szélesebb értelmiségi közvéleményben. Ennek egyik alapvető kritériuma és feltétele az volt, hogy a díjbizottság valóban a tudomány általánosan elismert és elfogadott képviselőiből álljon, és döntései egyöntetűen elfogadottá váljanak” – fogalmazott Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Véleményét több médium is idézte abból az alkalomból, hogy az első Bolyai-díjat 15 évvel ezelőtt adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréseként.


Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta. Bolya-díjas: Roska Tamás informatikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt fizikus akadémikus, a korábban a szegedi egyetemen oktató és kutató, jelenleg az MTA elnöki tisztét betöltő Lovász László matematikus, továbbá: Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.


Kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személy munkáját ismerik el, aki „nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díj százezer eurós pénzjutalommal jár. A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody” – írta a Napi Gazdaság 2015. május 18-án. Az elismerés tudományterülethez nem köthető, egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.


Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora a bizottság munkáját is jellemezte.


„A Bolyai-díj bizottsággal szemben egy nagyon fontos kérés van – ugyanaz, ami a Nobel-díj bizottság esetében is –, hogy nem kaphat mindenki díjat, aki megérdemli, de azt el kell kerülni, hogy olyan kapjon, aki nem érdemli meg – hangsúlyozta Szabó Gábor. – Eddig minden díjbizottság meg tudta oldani ezt a feladatot.”

 

További információk, fotók

 

SZTEinfo – Ú. I.

Kép forrása: index.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.