SZTE Info

pal_csaba_bolyai_dij_kiemelt_nagy

Ismét Szegeden a Bolyai-díj: Pál Csaba biológus stratégiai játékai

A genetikai rendszerek és biológiai hálózatok evolúciójával foglalkozó szegedi kutató, Pál Csaba biológus kapta a 2015. évi Bolyai-díjat. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elismerésével ismét a Tisza-parti városba került „a magyar Nobel-díj’.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért nyolcadik alkalommal adták át a Bolyai János Alkotói Díjat. A „magyar Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetést 2015. május 17-én vette át Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az evolúciós rendszerbiológiai csoport vezetője.

 

 

A baktériumok Achilles-sarkát keresi


„Antibiotikum-reziszetencia kutató nyerte a Bolyai-díjat” – adta hírül a magyar sajtó Pál Csaba szegedi biológus elismeréséről.


„(…) Megvizsgáltuk, hogy amikor egy baktérium alkalmazkodik egy adott antibiotikumhoz, akkor vajon más szerekkel szemben hiperérzékennyé válik-e? A válasz: igen. Az a mutáció, amely ellenálló teszi baktériumokat néhány gyógyszerrel szemben, egyben egy Achilles-sarkat is magában rejt” – nyilatkozta Pál Csaba biológus abban az interjúban, amelyet a Szegedi Egyetem Magazinnak adott abból az alkalomból, hogy elnyerte a 2014-es Szent-Györgyi Talentum Díjat: http://www.u-szeged.hu/sztemagazin/arcel/minden-bakteriumnak-van. A „szegedi Nobel-díjnak” is nevezett elismerést azért ítélte az MTA SZBK kutatójának a díjat 2013 óta kiosztó Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, mert rendkívül jelentősnek ítélte a külföldről hazatelepült Pál Csaba eredményeit: a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának részletes feltérképezését.

 

 

Miért érdekes a kutatómunka?


A stratégiai játékokhoz hasonlította a tudományos kutatást a SZEM-nek 2014 őszén adott interjúban.„Az ember állandóan új problémákkal találja szembe magát egy gyorsan változó környezetben, melyeket meg kell oldania” – fogalmazta meg Pál Csaba, hogy miért tatja még a stratégiai játékoknál is érdekesebbnek a tudományos kutatást.


Pál Csaba 1975-ben Budapesten született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát 1998-ban, majd doktorátust 2002-ben. Kutatott az Oxfordi, a Heidelbergi és a Bathi Egyetemen. Bolyai-díjasként több médiumban is nyilatkozta: nem bánta meg, hogy – részben az MTA Lendület programjának jóvoltából – hazatérhetett. Kutatóként új lehetőségeket kapott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

 

 

Csapatban dolgozik


Húsztagú, többségében a szegedi egyetemhez kötődő PhD hallgató alkotta kutatócsoport élén dolgozik Pál Csaba. A kutatócsoportról ad bőséges információt a http://group.szbk.u-szeged.hu/sysbiol/hun-sites-kezdolap.html honlap.


A Szegedi Egyetem Magazin Tudáskapu 6. számában közölt interjúban többször is hangsúlyozta a csapatmunka fontosságát. „A siker érdekében ötvözni kell a molekuláris biológiát, az evolúcióbiológiát, az ökológiát, valamint a rendszerbiológiát, amely számítógépes modellezést is igénybe vesz” – sorolta a különböző tudományterületeket, hozzátéve, hogy a felismerés nem csak az ő érdeme. Pál Csaba büszke fiatal munkatársaira, a közös sikerekre. Ezért elsősorban nekik mondott köszönetet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 2015. május 17-én, amikor – Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében – átvette Áder János köztársasági elnöktől a Bolyai-díjat.

 

 

A „magyar Nobel-díj” históriája


Ismét Szegedre került a Bolyai-díj. A „magyar Nobel-díj” több szállal is kötődik Szegedhez.


„A Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés – nyilatkozta Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „A díj mélyen beágyazódott a tudományos közéletbe, úgy hisszük, nem csupán aspirációnk ez, de ténylegesen is a ’magyar Nobel-díjként’ tartják számon a szélesebb értelmiségi közvéleményben. Ennek egyik alapvető kritériuma és feltétele az volt, hogy a díjbizottság valóban a tudomány általánosan elismert és elfogadott képviselőiből álljon, és döntései egyöntetűen elfogadottá váljanak” – fogalmazott Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Véleményét több médium is idézte abból az alkalomból, hogy az első Bolyai-díjat 15 évvel ezelőtt adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréseként.


Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta. Bolya-díjas: Roska Tamás informatikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Bor Zsolt fizikus akadémikus, a korábban a szegedi egyetemen oktató és kutató, jelenleg az MTA elnöki tisztét betöltő Lovász László matematikus, továbbá: Ritoók Zsigmond ókorkutató, Perczel András vegyész, valamint Nusser Zoltán neurobiológus.


Kétévente olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személy munkáját ismerik el, aki „nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díj százezer eurós pénzjutalommal jár. A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody” – írta a Napi Gazdaság 2015. május 18-án. Az elismerés tudományterülethez nem köthető, egy 15 tagú független díjbizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök.


Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora a bizottság munkáját is jellemezte.


„A Bolyai-díj bizottsággal szemben egy nagyon fontos kérés van – ugyanaz, ami a Nobel-díj bizottság esetében is –, hogy nem kaphat mindenki díjat, aki megérdemli, de azt el kell kerülni, hogy olyan kapjon, aki nem érdemli meg – hangsúlyozta Szabó Gábor. – Eddig minden díjbizottság meg tudta oldani ezt a feladatot.”

 

További információk, fotók

 

SZTEinfo – Ú. I.

Kép forrása: index.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.